Táj és tájértelmezés

Tartalomjegyzék

• Táj és tájértelmezés
• Impresszum
• Köszönetnyilvánítás
• Előszó
• 1. Bevezetés
• chevron_right2. A táj mai jelentéseinek nyelvi elemzése
  • 2.1. A nyelv és a gondolkodás kapcsolata
  • 2.2. A nyelvi elemzés módszerei
  • chevron_right2.3. A táj a nyelvek tükrében
    • 2.3.1. Landscape
    • 2.3.2. Paysage
    • 2.3.3. Landschaft
    • 2.3.4. Táj
  • chevron_right2.4. Nyelvi összehasonlítás
    • 2.4.1. Képszerűség és tárgyszerűség határán
    • 2.4.2. Város és vidék között
    • 2.4.3. Haza, származás és vidéki élet
  • 2.5. A nyelvi vizsgálat összefoglalása
• chevron_right3. A kultúrtörténeti vizsgálat elméleti megalapozása
  • 3.1. A tájról mint kutatási tárgyról
  • 3.2. A könyv tájdefiníciójáról
  • 3.3. A táj mint kulturális jelenség terjedéséről és változásáról
  • 3.4. A vizsgált kultúrtörténeti időszakok hossza
• chevron_right4. A táj kialakulásának és jelentésváltozásának vizsgálata a négy országban
  • 4.1. Reneszánsz kozmológia és flamand empirizmus
  • chevron_right4.2. Anglia
    • 4.2.1. Társadalom, politika és művészet a modern »landscape« születése idején
    • chevron_right4.2.2. »Landscape« az új társadalmi ideálok vonzásában – Nagy-Britannia születése
      • A valós életformák változásai
      • Az új társadalmi ideálokat és »landscape«-felfogásokat megalapozó filozófiák
      • »Landscape« a humanista morálfilozófia értelmében
      • »Landscape« a polgári „politeness” szemével
    • 4.2.3. Ki a tájképi kertből – a minket körülvevő »landscape« felfedezése
  • chevron_right4.3. Franciaország
    • 4.3.1. Feudalizmus, abszolutizmus és a »paysage« születése a 17. században
    • 4.3.2. A »paysage«-felfogásokat meghatározó társadalmi adottságok és ideálok sajátosságai a francia felvilágosodás idején
    • 4.3.3. »Paysage« a francia rokokó kertekben – az „ancien régime” idealizált feudalizmusa
    • 4.3.4. A felvilágosult arisztokrácia »paysage«-felfogása és -ábrázolása
    • 4.3.5. A francia birtokos polgárság »paysage«-felfogása és a forradalmat megelőző események
    • 4.3.6. »Paysage« a kerten túl
    • 4.3.7. A polgári »paysage«-felfogás a forradalmi zűrzavar után
  • chevron_right4.4. Németország
    • 4.4.1. A feudalista-abszolutista fejedelmek tájfelfogása – frankománia
    • 4.4.2. A társadalmi szerkezet és a társadalmi ideálok tájfelfogást meghatározó jellegzetességei a felvilágosodás kori Németországban
    • 4.4.3. A szentimentalizmus tája
    • 4.4.4. A felvilágosult abszolutista tájfelfogás és tájábrázolás
    • 4.4.5. A német arisztokrácia tájfelfogása a francia forradalom után
    • 4.4.6. A német polgári klasszicizmus tájfelfogásai – a tájképi kerten kívüli táj érzékelése
    • 4.4.7. A szép és a fenséges táj – tájértelmezés Kant Az ítélőerő kritikája című műve szerint
    • chevron_right4.4.8. A körülöttünk és a bennünk lévő táj – ellenfelvilágosodás és romantika
      • A német ellenfelvilágosodás tájfelfogása
      • Az ellenfelvilágosodás kori tájfelfogás Herder történelemfilozófiájában
      • A lélek tájai a német romantikában
  • chevron_right4.5. Magyarország
    • 4.5.1. A táj kialakulása a 18. században – abszolutizmus és rokokó művészet
    • 4.5.2. A tájfelfogásokat meghatározó sajátos társadalmi berendezkedés és társadalmi ideálok a magyar felvilágosodás és a reformkor idején
    • 4.5.3. Felvilágosult abszolutizmus és a rendi-patriotista tájfelfogás
    • 4.5.4. A felvilágosult-patriotista és a felvilágosult-udvari főnemesség tájfelfogásai
    • chevron_right4.5.5. A polgárosodó patriotista és udvari nemesség tájfelfogásai
      • A polgárosodó patriotista nemesség tájfelfogása
      • A polgárosodó udvari főnemesség tájfelfogása
    • 4.5.6. Táj a kertek határain túl – rendi-patriotista és polgári tájfelfogások 1800 körül
    • chevron_right4.5.7. A reformkor polgári, udvari és rendi tájfelfogásai
      • A reformkor polgári liberális tájfelfogása
      • A reformkor historizáló tájfelfogása
      • A radikális reformerek polgári demokratikus tájfelfogása
    • 4.5.8. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc utáni tájfelfogások – kései nemzeti romantika
  • chevron_right4.6. A kultúrtörténeti vizsgálat eredményei
    • 4.6.1. A tájfelfogások fejlődése, terjedése, kifejezésmódja és egymásra gyakorolt hatása
    • 4.6.2. Válaszok a nyelvi elemzés végén feltett kérdésekre
• chevron_right5. A nyelvi és a kultúrtörténeti vizsgálat eredményeinek összehasonlítása
  • 5.1. Landscape és a különböző »landscape«-felfogások
  • 5.2. Paysage és a »paysage«-felfogások
  • 5.3. Landschaft és a »Landschaft«-felfogások
  • 5.4. Táj és a tájfelfogások
  • 5.5. Összefoglaló a nyelvi és a kultúrtörténeti elemzés eredményeinek  összehasonlításáról
• 6. Összegzés
• Irodalom
• Melléklet
• Képek jegyzéke
• Táblázatok jegyzéke

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 947 4

DOI: 10.1556/9789630599474

Mi a táj? Mit jelent számunkra és miért? Milyen gondolatokat, ideálokat és formákat társítunk hozzá, és hogyan alakult ki, illetve változott meg a róla alkotott elképzelésünk az idők folyamán? A könyv, amit az Olvasó a kezében tart, ezekkel a tájkutatás szempontjából alapvető kérdésekkel foglalkozik, méghozzá egy nemzetközi összehasonlítás keretében. Nem elsősorban a tájfogalom és a tájábrázolás bölcsőit, a reneszánsz Itáliát és a 16. századi Németalföldet vizsgálja, hanem Anglia, Franciaország, Németország és Magyarország példáján keresztül mutatja be az európai tájfelfogások jelenkori sokszínűségét és annak kultúrtörténeti okait.

Ajánljuk e könyvet minden tájjal foglalkozó hallgató, kutató, oktató és gyakorló szakember számára. Továbbá mindazoknak, akik árnyaltabb képet szeretnének kapni a természetről, a társadalomról, valamint az ember ezekben játszott szerepéről alkotott európai elképzelések történetéről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/drexler-taj-es-tajertelmezes//