Szerkesztési és lektorálási alapelvek

A kiadási folyamat minden résztvevőjétől elvárt, hogy ismerje és betartsa az itt kifejtett alapelveket.
A kiadási folyamat résztvevői a szerző(k), a bírálók, valamint a Kiadó, akit a szerkesztőség tagjai képviselnek.

Szerzők

Szerzőség

Az Akadémiai Kiadói feltételezi, hogy a kézirat benyújtásával minden szerző elfogadja annak tartalmát, és hozzájárultak a közléshez, valamint rendelkeznek a közléshez szükséges engedélyekkel.
A Kiadó nem írja elő a szerzőséghez szükséges hozzájárulás mértékét, ugyanakkor feltételezi, hogy minden, szerzőként feltüntetett résztvevő az adott tudományterületen elvárt és megszokott mértékben hozzájárult a benyújtott kiadvány elkészültéhez, akár a kiadvány megírásával, vagy pedig az ahhoz szükséges kutatás során a tárgyalt adatok vizsgálata, elemzése vagy előállítása során. Hasonlóképp, a Kiadó feltételezi, hogy minden személy, aki a kézirat elkészültéhez érdemben hozzájárult, a megfelelő módon feltüntetésre került.
Kérjük, hogy a kéziratban a megfelelő módon és helyen nyilvánítsanak köszönetet azoknak a személyeknek, akik segítették a kézirat vagy az ahhoz szükséges kutatás létrejöttét, de nem felelnek meg a szerzőség kritériumainak.

Szerzőségi vita

Amennyiben a kézirat elbírálása folyamán vagy annak elfogadása vagy megjelentetése után a szerzőséggel kapcsolatban kérdés merülne fel, a Kiadó nem tud vizsgálatot folytatni vagy döntést hozni ebben a helyzetben, a szerzőknek maguknak kell a kérdést megoldaniuk. Amennyiben erre képtelenek, a Kiadó fenntartja a jogot, hogy visszautasítsa a kéziratot, vagy megjelent kiadvány esetén tájékoztassa a szerző intézményét, és az ott érvényes előírásokat kövesse a továbbiakban.

ORCID

A szerzőket kérjük, hogy az ORCID iD-jüket tüntessék fel, amikor a kéziratot értékelésre benyújtják. Amennyiben nem rendelkeznek még ORCID iD-vel, az alábbi linken tudnak maguknak létrehozni: https://orcid.org/register.

Kiadói kommunikáció

Kérjük, hogy a Kiadóval folytatott minden kommunikációt bizalmasan kezeljenek, ebbe beletartoznak a bírálói vélemények, valamint a szerkesztőséggel való kapcsolattartás is.

A szerző javasolhat bírálókat, ugyanakkor félrevezető vagy hamis információk biztosítása – mint például nem valós személyek javaslata – a kézirat visszautasítását vonja maga után, valamint a szerző intézményének értesítését.

A szerzők nem javasolhatnak olyat, akivel nemrég együtt dolgoztak vagy egy intézményben dolgoznak.

Hivatkozások

A kiadványokban a megfelelő és vonatkozó szakirodalmat a megfogalmazott állítások bizonyítása érdekében szükséges hivatkozni. A túlzott mértékű önhivatkozástól, a szervezett körbehivatkozástól, valamint a túlzottan méltató és felesleges hivatkozásoktól kérjük a szerzőket, hogy tartózkodjanak.
A hivatkozások manipulálása esetén a kézirat visszautasítható, valamint a szerző jelenthető intézménye felé. Hasonlóképpen, a bírálók és a szerkesztőség részéről bármilyen ilyenre való törekvést vagy felszólítást észlel, kérjük, jelentse a szerző a Kiadó felé.

A szerzőket kérjük, hogy a következő szempontokat vegyék figyelembe a kézirat elkészítése során:

Minden állítást, amely külső információn (azaz nem a szerző saját ötletén vagy a tudományterületen elfogadott általános konszenzuson alapul) hivatkozni kell.
Amennyiben lehetséges, az eredeti munkára kell hivatkozni, nem pedig az abból származtatott egyéb publikációkra, például ismertetőkre.
A szerzőknek szükséges biztosítaniuk, hogy a hivatkozásaik pontosak legyenek, mind tartalmi, mind formai szempontból.
Ne hivatkozzanak olyan forrásra, amelyet nem olvastak.
A szerzők kerüljék a preferált, a barátaik, ismerőseik vagy kollégáik munkáira való hivatkozást.
Egyetlen állítás igazolására ne használjanak túlzó számú hivatkozást.
Lehetőleg a megfelelő lektorálási folyamaton átment munkákra hivatkozzanak, kerülve a ragadozó folyóiratokban megjelent cikkekre és tanulmányokra való hivatkozást.
Ne hivatkozzanak hirdetésekre vagy reklámcélból megjelent anyagokra.

Etikai normák

Az etikai normákat biztosítandó a (kutatóközösségben és a földrajzi térségben) releváns útmutatókban rögzített legjobb kutatási gyakorlat követését várjuk el. Humán vagy állatkísérletek esetében megköveteljük a szerzők kutatóhelyén érvényes szabályok és etikai elvárások tiszteletben tartását, és támogatjuk a nemzetközi elvárásoknak való megfelelést is.

A szerkesztőség felelősségei

A szerkesztőségtől elvárt, hogy a beérkezett kéziratokat bírálatnak vessék alá. Ugyanakkor kivételes esetekben – mint például új, feltörekvő területeket taglaló munkáknál – ettől eltekinthetnek.
Amennyiben a kézirat bizonyíthatóan átesett már egy magas szintű szakmai vitán (mint doktori disszertáció vagy akadémiai doktori értekezés védése), úgy az arra érkezett bírálatok is elfogadhatóak, ám a szerkesztőségnek ebben az esetben meg kell győződnie arról, hogy a benyújtott kéziratba a szerző beépítette ezek tanulságait.
A szerkesztőségtől elvárt, hogy meggyőződjenek a szerzők vagy más által javasolt bírálók elérhetőségeinek valós voltáról. Amennyiben lehetséges, az intézményi e-mail-címeken kell a bírálókkal kapcsolatot tartani.

Bírálat

Minden könyv, amely az Akadémiai Kiadónál megjelenik, átesik egy bírálati folyamaton. Ez általában egy független szakértő véleményezését jelenti, ugyanakkor kivételes esetekben a szerkesztőség ettől eltérhet. Tankönyvek, valamint egyetemi jegyzetek esetében lehetőség van egyetemi hallgatók, valamint oktatók bevonására is a bírálati folyamatba.

Bírálati folyamat

Minden benyújtott kéziratot a Kiadó először a formai követelmények szempontjából néz át, amely után a szerkesztőség gondoskodik a bírálati folyamat megkezdéséről. A szerkesztőség figyelembe veszi a bírálói ajánlásokat, amikor a kézirat megjelentetéséről dönt. A szerzők megkapják a bírálói véleményeket és a szerkesztőség döntését a kéziratukról.

Bírálók kiválasztása

A bírálók kiválasztása kritikus fontossággal bír a kézirat megjelenésének szempontjából. Számos szempont közrejátszik benne, köztük a szakértelem, megítélés, ajánlások, érdekütközések és korábbi bírálatok. A bírálóktól a gyorsaság, alaposság, világos érvelés és kollegialitás elvárt.
A lehetséges bírálóknak tájékoztatniuk kell a szerkesztőséget bármilyen lehetséges érdekütközésről, mielőtt elfogadják a felkérést. A lektorok és a szerkesztőség közti kommunikáció bizalmasan kezelendő információkat is tartalmaz, így harmadik fél számára nem megosztható.

Szakmai felelősség

A bírálói felkérés csak akkor fogadható el, ha a címzett rendelkezik a kézirat értékeléséhez szükséges szakértelemmel, és elfogulatlan értékelésre képes. A bírálatok nem lehetnek elfogultak a szerzők nemzetiségével, vallási vagy politikai meggyőződésével, nemével vagy egyéb jellemzőivel, a kézirat eredetével vagy a kereskedelmi megfontolásokkal szemben. A bírálat megfogalmazásának tárgyilagosnak és konstruktívnak kell lennie, és olyan visszajelzést kell adnia, amely segít a szerzőknek kéziratuk javításában. A kritikának konkrétnak kell lennie, az általános állításokat megfelelően alá kell támasztani és megfelelő hivatkozásokkal ellátni, hogy segítse a szerkesztőség döntését.

A bírálók feladatai

A bírálók elsődleges feladata, hogy a szerkesztőség számára a megjelenésre vonatkozó megalapozott döntéshez szükséges információkat biztosítsák. Ezen felül a bírálói véleménynek a szerzőt is segítenie kell, hogy amennyiben szükséges, a kéziratot módosítani tudja a megjelenés előtt. A kézirat visszautasítását javasló bírálói véleményeknek lehetőleg ki kell fejteni a kézirat főbb gyengeségeit, amely a szerzőt a további munkájában segíti.
A szerkesztőségnek szóló megjegyzések nem mondhatnak ellent a szerzőnek megfogalmazott fő véleménynek.

A bírálat szempontjai

Kérjük, hogy a bírálatban a következő szempontokat érvényesítsék:

A lektori véleménynek objektívnek kell lennie.
A szerző személye ellen szóló kritika nem helyénvaló.
A lektorok a véleményüket tisztán, megfelelő érveléssel és hivatkozásokkal fejtsék ki.
A lektoroknak nyilatkozniuk kell bármilyen lehetséges érdekütközésről.

A lektorok visszautasíthatják a kézirat véleményezését, amiről feltételezik, hogy érdekütközés áll fent kompetitív, együttműködési vagy más kapcsolat miatt a kézirathoz kötődő szerzővel vagy intézettel.
A lektoroknak szem előtt kell tartaniuk a számukra hozzáférhetővé tett kézirat bizalmas jellegét, és nem használhatják a megjelenés előtt álló anyagból származó információkat saját munkájuk során.
Azok a lektorok, akik tovább akarják adni egy kollégájuknak a lektorálásra történő meghívást, először a kiadóval kell, hogy felvegyék a kapcsolatot.
Bármely, az előzőekben felsorolt vagy azoktól függetlenül felmerülő kérdést lehetőleg a Kiadóval kell közvetelnül megbeszélni.

A bírálat szerkezete

A lektoroknak a következő kérdésekre kell válaszolniuk, hogy a kéziratot a szerkesztőség számára a lehető legtöbb oldalról bemutassák:

Főbb eredmények. Kérem, foglalja össze, mit tekint a munka fontosabb eredményeinek.
Érvényesség. Vannak-e a kéziratnak olyan hibái, amelyek meggátolják a publikálást? Ha igen, kérem, részletezze.
Eredetiség és jelentőség. Ha a végeredmény nem jut eredeti következtetésre, kérem biztosítsa az ennek a megítéléséhez szükséges hivatkozást.
Adat és metódus. Kérem részletezze, hogy a használt megközelítés, az adatok minősége és azok prezentációja mennyire hiteles.
Végkövetkeztetések. A kézirat végkövetkeztetése helytálló, érvényes és megbízható?
Nyelvezet. Tartalmaz a kézirat bármilyen kifejezést, amely nem helytálló, vulgáris, vagy más módon kifogásolható?
Javasolt változtatások. Kérjük sorolja fel azokat a változtatásokat, amelyek a kézirat előnyére válnának az átdolgozás folyamán!
Hivatkozások. A kézirat a forrásait megfelelően hivatkozza? Minden felhasznált műre hivatkozik és minden hivatkozott munka hozzájárul a kéziratban található eredményekhez? Mely további műveket lenne érdemes beépíteni a kéziratba?

Nem kötelező mindegyik felsorolt pontra kitérni, ahogy azok sorrendje is változhat, ugyanakkor kérjük, hogy a kézirat szempontjából lényeges pontokra térjen ki!

Kérjük, jelezze, ha a kézirat bármely részéről úgy érzi, hogy a szakterületén kívül helyezkedik el, vagy nem volt képes teljesen feldolgozni!