Planetáris környezetünk veszélyeztetése és megmentése

Tartalomjegyzék

• PLANETÁRIS KÖRNYEZETÜNK VESZÉLYEZTETÉSE ÉS MEGMENTÉSE • MÉRGEZŐ NEHÉZFÉM ÖRÖKSÉGÜNK, VESZÉLYES SZENNYEZŐ ANYAGAINK, KIKEZDETT ÓZONPAJZSUNK ÉS TÚLHEVÜLŐ KÖZÖS ÜVEGHÁZUNK
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightBevezetés: környezetünk veszélyeztetésének globalizálódása
  • Növekvő beavatkozás a természet rendjébe, kezdeményezések a tiszta környezetért
  • chevron_rightA környezetterhelő kibocsátások és a környezetpolitikai válaszok
    • A környezetterhelő folyamatok és okozataik összefüggései
    • A nemzetközi környezetpolitikai „tanulási” folyamat: korábbi megoldások átvétele vagy elvetése, a szinergia fontossága
  • Hivatkozások
• chevron_right1. Mérgező örökségünk: a toxikus nehézfémek
  • chevron_right1.1. Az ólom és a higany ártalmainak félreismerése, majd felismerése
    • 1.1.1. A toxikus nehézfémek hasznosítása: „tündöklésük és bukásuk”
    • 1.1.2. A higany káros hatásainak feltárása
    • 1.1.3. Az ólomadalék az autóbenzinben: „a 20. század legnagyobb tévedése”
    • 1.1.4. A toxikus nehézfémek környezeti kibocsátása és nagy távolságú terjedése
  • chevron_right1.2. Nemzetközi szakmai-tudományos együttműködés
    • 1.2.1. Együttműködés az ENSZ égisze alatt
    • 1.2.2. Más nemzetközi szakmai szervezetek, hálózatok
  • chevron_right1.3. A „méregtelenítés”: nemzetközi programok és megállapodások
    • 1.3.1. Intézményközi környezet- és egészségpolitikai programok
    • 1.3.2. Globális stratégia és cselekvési terv
    • 1.3.3. A toxikus nehézfémek környezeti hatásait érintő megállapodások
    • 1.3.4. Globális egyezmény: a higanyról, de az ólom és a kadmium nélkül
    • 1.3.5. Az ólom és a kadmium használatának globális „szabályozatlansága”
  • chevron_right1.4. Megválunk végre a toxikus nehézfémek felhasználásától?
    • 1.4.1. A kötelezettségek megkülönböztetése és a teljesítést támogató eszközök
    • 1.4.2. A „nehézfémes” nemzetközi programok, megállapodások végrehajtása
    • 1.4.3. A környezeti hatékonyság fokmérői: a tényleges folyamatok
    • 1.4.4. A tudományos és politikai együttműködés erősítésének szükségessége
  • 1.5. Következtetések és tanulságok
  • Hivatkozások
• chevron_right2. Veszélyes szennyező anyagaink szerte a világban
  • chevron_right2.1. A környezetszennyezés, a hulladékprobléma globalizálódása
    • 2.1.1. Sokféle és sokasodó szennyező anyag, növekvő és veszélyes hulladékáram
    • 2.1.2. A nemzetközi vetületek felismerése és elismerése
  • chevron_right2.2. Veszélyes hulladékok és hatásaik
    • 2.2.1. Állékony szerves szennyezők: hulladékban és hulladékból
    • 2.2.2. Nehézfémek a hulladékban
    • 2.2.3. A hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások
    • 2.2.4. Geológiai szerkezetek mint hulladéktárolók
  • chevron_right2.3. Nemzetközi hulladékkereskedelem
    • 2.3.1. A hulladékoktól való megválás „egyszerű” módja?
    • 2.3.2. A hulladékkereskedelem és a veszélyes anyagok szállításának szabályozása
    • 2.3.3. Visszaszorul az illegális kereskedelem?
  • chevron_right2.4. Szennyező anyagok nemzetközi területeken
    • 2.4.1. A tengerekbe kerülő szennyező anyagok, hulladékok
    • 2.4.2. Hulladékok a Déli-sarkvidéken
    • 2.4.3. Az „űrhulladék”
  • chevron_right2.5. Átfogó globális programok
    • 2.5.1. A fenntartható fejlődés és a „fenntartható” vegyianyag- és hulladékgazdálkodás
    • 2.5.2. A termelésből és a fogyasztásból származó környezetterhelés
    • 2.5.3. Milyen legyen a gazdaság: zöld és/vagy körforgásos?
  • 2.6. Következtetések és tanulságok
  • Hivatkozások
• chevron_right3. Kikezdett ózonpajzsunk: a sztratoszféráig elérő kockázatos hatásaink
  • chevron_right3.1. Az ózonréteg jelentőségének és veszélyeztetésének felfedezése
    • 3.1.1. Ózon a laboratóriumban és a légkörben: kísérletek és hipotézisek
    • 3.1.2. A légköri ózon rendszeres mérése
    • 3.1.3. A magaslégköri ózonmennyiség változása: az emberi eredetű okok feltárása
  • chevron_right3.2. Meg kellene menteni az ózonpajzsot?
    • 3.2.1. A lehetségestől a bizonyosságig: az együttműködés kibontakozása
    • 3.2.2. Elegendő indok az elővigyázatosságra?
    • 3.2.3. A nagy fordulat: az „ózonlyuk” felfedezése
  • chevron_right3.3. Az ózonkárosításnak véget kell vetni: a nemzetközi jogi eszközök
    • 3.3.1. Az ózonrétegre veszélyes és veszélytelen anyagok
    • 3.3.2. Az ózonkárosító anyagok fokozatos kiváltása: tudomány, technológia, politika
    • 3.3.3. A globális „ózonprobléma” megoldása és átterhelése
  • 3.4. Az együttműködés hatékonysága: megmenekül az ózonréteg?
  • 3.5. Következtetések és tanulságok
  • Hivatkozások
• chevron_right4. Túlhevülő közös üvegházunk: a globális éghajlatváltozás
  • chevron_right4.1. Globális éghajlatmódosítás: feltevés, kétely, bizonyosság
    • 4.1.1. Változékonyság és változás: „természetesen” volt, van, lesz
    • 4.1.2. Az antropogén hatások feltárása, de elhúzódó és éles vita a következményekről
    • 4.1.3. Az erősödő tudományos bizonyosság
  • chevron_right4.2. Az éghajlati rendszer megfigyelésének és vizsgálatának nemzetközi keretei
    • 4.2.1. Az éghajlati rendszer globális megfigyelése
    • 4.2.2. Tudományos együttműködés az éghajlatváltozás vizsgálatára
    • 4.2.3. Klímatudomány és klímapolitika: a „párbeszéd” intézményesítése
  • chevron_right4.3. Nemzetközi klímapolitika: elvek, célkitűzések, vállalások
    • 4.3.1. Az alapok tisztázása: ki a felelős, mennyire biztos, mit lehet tenni
    • 4.3.2. Az együttműködés fejlődése: a kétkedéstől a kockázat közös elismeréséig
    • 4.3.3. A nemzetközi megállapodások: célok, előírások, kompromisszumok
  • chevron_right4.4. A megállapodások és végrehajtásuk korlátozott elégségessége
    • 4.4.1. A tartalmi megfelelőség és a tevőleges végrehajtás?
    • 4.4.2. A klímatudomány és a klímapolitika összhangja?
  • 4.5. Következtetések és tanulságok
  • Hivatkozások
• Epilógus
• Nemzetközi megállapodások
• Rövidítések

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 875 1

DOI: 10.1556/9789634548751

A közös planetáris otthonunkra ható, az emberi tevékenységekből eredő környezetkárosító folyamatok az elmúlt egy évszázadnyi időszakban globális szintűvé váltak. A természeti környezetünkre gyakorolt kiterjedt hatásaink sorában a toxikus nehézfémek, a vegyi anyagok és hulladékok környezetszennyezésének, az ózonkárosító anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának következményei súlyosan érintik a jelenlegi és a jövő nemzedékek életét, életminőségét is. A kötet szerzője bemutatja e problémák felismerésének történetét, a nemzetközi tudományos és politikai együttműködés fejlődését, a különböző programokat és megállapodásokat, levonja a jövőre nézve is legfontosabbnak tartott tanulságokat.

Környezetünk veszélyeztetése az ipari forradalom kezdete óta jelentősen növekedett, de ahogyan ebből a kötetből is kitűnik, tudományos ismereteink bővülése és a nemzetközi együttműködés kibontakozása mentén lehetséges e veszélyes folyamat megállítása. Faragó Tibor évtizedek óta foglalkozik ezzel a témakörrel, számos nemzetközi együttműködésben is részt vett, így nemcsak a planetáris környezeti állapot alakulásának természeti törvényeit, hanem az arra ható emberi tevékenységek és szabályozásuk összetett folyamatait is részleteiben ismeri. A szerző már globális szinten kritikussá vált környezeti ügyekről szóló tartalmas és olvasmányos kötetét e témákkal ismerkedők és azokban már jártasabb olvasók mellett mindazoknak is ajánlhatom, akik jelenkorunk legfontosabb környezeti problémáinak értékelése és megoldási lehetőségei iránt érdeklődnek.(Bozó László akadémikus, MTA Földtudományok Osztály elnöke)

Hivatkozás: https://mersz.hu/farago-planetaris-kornyezetunk-veszelyeztetese-es-megmentese//