A közgazdasági gondolkodás rövid története

Tartalomjegyzék

• A közgazdasági gondolkodás rövid története
• Impresszum
• Előszó
• A közgazdaságtan családfája
• chevron_right1. Gondolatok a gazdaságról a kapitalizmus előtt
  • 1.1. Az ókori görög bölcselők
  • 1.2. Az egyházatyáktól a skolasztikáig
• chevron_right2. A kapitalizmus erkölcsi igazolódása
  • 2.1. A protestáns etika alapozta meg a kapitalizmust?
  • 2.2. A pénzszerzés szelíd szenvedélye
• chevron_right3. A merkantilizmus és a klasszikus politikai gazdaságtan előfutárai
  • 3.1. Kereskedők a gazdaságról
  • 3.2. A mennyiségi pénzelmélet kialakulása
  • 3.3. A politikai gazdaságtan gyökerei
• chevron_right4. A 18. századi közgazdasági gondolkodás szellemi háttere
  • 4.1. A természetjog
  • 4.2. Empirizmus és/vagy racionalizmus?
• chevron_right5. A felvilágosodás és a közgazdasági gondolkodás
  • 5.1. A fiziokraták
  • 5.2. A skót felvilágosodás
• chevron_right6. A klasszikus politikai gazdaságtan
  • 6.1. Adam Smith, a morálfilozófus
  • 6.2. Egy önálló tudomány születése: A nemzetek gazdagsága
  • 6.3. Thomas R. Malthus és David Ricardo: a vitatkozó jó barátok
  • 6.4. A klasszikus politikai gazdaságtan Smith után
  • 6.5. John Stuart Mill, az átmenet embere
• chevron_right7. Lázadás a kapitalizmussal szemben
  • 7.1. Utópista szocialisták: a békés reformerek
  • 7.2. A kommunista világforradalom harcos prófétája: Karl Marx
  • 7.3. Marxista modernizációs kísérlet Közép- és Kelet-Európában
  • 7.4. Közgazdasági reformgondolkodás az államszocializmus országaiban
• chevron_right8. A neoklasszikus közgazdaságtan
  • 8.1. A neoklasszikus közgazdaságtan filozófiai háttere: a haszonelvűség térhódítása
  • 8.2. Marginalista forradalom: a határelemzés és a szubjektív értékelmélet megalapozása. Az előfutárok és William Stanley Jevons
  • 8.3. Marginalista forradalom: az osztrák és a lausanne-i iskola
  • 8.4. Neoklasszikus közgazdaságtan a cambridge-i iskolában: Alfred Marshall
  • 8.5. A neoklasszikus közgazdaságtan pénzelmélete
  • 8.6. Jóléti közgazdaságtan a lausanne-i és a cambridge-i iskolában
  • 8.7. A neoklasszikus közgazdaságtan a két világháború között
• chevron_right9. A főáramú közgazdaságtan kihívói
  • 9.1. A régi és az újabb német történeti iskola, módszertani viták
  • 9.2. Régi intézményi közgazdaságtan
• chevron_right10. A makroökonómia diadalmas színre lépése: Keynes és kortársai
  • 10.1. John Maynard Keynes
  • 10.2. A stockholmi iskola és a svéd jóléti állam
  • 10.3. Az osztrák iskola és a kalkulációs vita
• chevron_right11. A matematika a közgazdaságtanban
  • 11.1. Az ökonometria születése
  • 11.2. Játékelmélet, input-out elemzés és általános gazdasági egyensúlyelmélet
• chevron_right12. A német szociális piacgazdaság
  • 12.1. Az ordoliberalizmus
  • 12.2. A szociális piacgazdaság modellje
• chevron_right13. A közgazdasági elmélet Keynes után
  • 13.1. A neoklasszikus szintézis
  • 13.2. A posztkeynesiánusok
  • 13.3. Új jóléti közgazdaságtan
• chevron_right14. Visszatérés a neoklasszikus gyökerekhez
  • 14.1. A chicagói iskola: a monetarizmus és a közösségi döntések
  • 14.2. Újklasszikus makroökonómia
  • 14.3. Újkeynesiánus válaszok
• chevron_right15. A főáramú közgazdaságtan határvidékén
  • 15.1. Új intézményi közgazdaságtan
  • 15.2. Viselkedési közgazdaságtan
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 742 6

DOI: 10.1556/9789634547426

A közgazdasági gondolkodás rövid története több évtizedes hiányt pótol a magyar nyelvű könyvkiadásban. Egyrészt olyan tananyagot tartalmaz, amely megalapozza az alapszakos közgazdászhallgatók általános szakmai műveltségét, másrészt a mesterszakos és doktori hallgatók, illetve az érdeklődő szakemberek részletesebb ismereteket is találnak benne. A szerző bemutatja, hogy az egyes korokban mit tartottak a közgazdaságtan tárgyának, milyen kérdések foglalkoztatták a közgazdászokat, és ezeket milyen módszerekkel vizsgálták: mindezeket a kötet szélesebb történelmi és eszmetörténeti háttérbe ágyazza. A hasonló nemzetközi kiadványokhoz képest nagyobb teret szentel az alternatív irányzatoknak, valamint a közép- és kelet-európai, különösen a magyar szerzőknek, akik közül legtöbben a nyugati világban tettek szert hírnévre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-a-kozgazdasagi-gondolkodas-rovid-tortenete//