Távhőellátás, hőszállítás

Tartalomjegyzék

• TÁVHŐELLÁTÁS, HŐSZÁLLÍTÁS
• Impresszum
• Tisztelt Olvasó!
• Tisztelt Olvasó!
• ELŐSZÓ
• chevron_rightI. A TÁVHŐELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ISMERETEK
  • 1. Bevezetés
  • 2. A távhőellátás és távhőszolgáltatás definíciója és a jogi alapfogalmak
  • 3. A távhőellátás ismeretanyaga
  • chevron_right4. A távhőellátó rendszerek felépítése és osztályozása
    • chevron_right4.1. A távhőellátás alrendszerei
      • 4.1.1. A hőforrás alrendszerei, berendezései
      • chevron_right4.1.2. A hőforrások típusai a hőtermelés technológiája és a hőfelhasználás célja szerint
        • 4.1.2.1. Közvetlen hőtermelő berendezések
        • 4.1.2.2. A kapcsolt hőtermelésről általában
      • 4.1.3. Hőtermelés forróvíz-kazánokkal
      • 4.1.4. Hőtermelés forróvíz-kazánokkal és gázmotorokkal
    • 4.2. A távvezeték-hálózat elemei
    • 4.3. A hőszállító közeg fajtái
    • 4.4. A forróvíz-távhőellátó alrendszerek hidraulikai kapcsolata
    • 4.5. A fogyasztók típusai, a felhasználás célja
    • 4.6. A vezetékrendszer fajtái
    • 4.7. A vezetékek építési módja
    • 4.8. A vezetékek száma
    • 4.9. A hőközpontok fajtái
  • chevron_right5. A hőszállítással kapcsolatos alapismeretek
    • 5.1. A hőszállítás feladata
    • 5.2. A hőszállítással kapcsolatos alapfogalmak
    • 5.3. A hőszállítás mennyiségi jellemzői
    • chevron_right5.4. A névleges szabályozási diagramok készítésének elvei
      • 5.4.1. A szekunder hőmérséklet-menetrend a külső hőmérséklet függvényében
      • 5.4.2. A primer forróvízhőmérséklet-menetrend a külső hőmérséklet függvényében a szekunder előremenő és visszatérő vízhőmérsékletek ismeretében
    • 5.5. A hőigények rendezett gyakorisági diagramja, tartamdiagramja
    • chevron_right5.6. A hőközpontok hőmérlege. A hőcserélő egyenletek
      • 5.6.1. A fűtési hőcserélő
      • 5.6.2. A HMV-hőcserélő soros kapcsolása bypass-üzem nélkül
      • 5.6.3. A hőcserélők belépő jellemzőinek ismeretében a kilépő jellemzők meghatározása primer oldalon soros kapcsolásra az 5.2/a ábra szerint
      • 5.6.4. A hőcserélők előírt kilépő jellemzőihez a szükséges belépő jellemzők meghatározása. Inverz feladat
  • chevron_right6. A hőigények meghatározása
    • chevron_right6.1. A hőigények valószínűség-elméletének vizsgálata
      • 6.1.1. A fűtési hőigény valószínűségi jellege
      • 6.1.2. Egy fűtési fogyasztó hőigényének bizonytalansága, a valószínűség-eloszlás meghatározása
      • 6.1.3. Az egyidejű fűtési hőigények meghatározása a fogyasztók csoportjára
      • 6.1.4. A használatimelegvíz-igények valószínűségi jellege
      • 6.1.5. Az együttes fűtési és használatimelegvíz-igények valószínűségi jellege
      • 6.1.6. A távhőrendszer (hálózat) hőveszteségének valószínűségi jellege
    • chevron_right6.2. Üzemelő távhőrendszer hőigényének statisztikája a külső hőmérséklet függvényében. A regresszióanalízis alkalmazása
      • chevron_right6.2.1. A forróvíz-közegű távfűtések névleges jellemzői
        • 6.2.1.1. A távhőrendszer tényleges jellemzőinek meghatározása
    • 6.3. Példák és feladatok
• chevron_rightII. HŐSZÁLLÍTÁS
  • 7. Az áramló közeg hidraulikai és termikus paramétereinek számítása állandósult állapotra
  • chevron_right8. A hőveszteség számítása
    • chevron_right8.1. Hőveszteség-számítás a hőátviteli ellenállások számításával
      • 8.1.1. Szabadon vezetett távvezeték hővesztesége
      • 8.1.2. Védőcsatornában haladó távvezetékpár hővesztesége
      • 8.1.3. Közvetlen fektetésű távvezetékpár hővesztesége
      • 8.1.4. L hosszúságú távvezetékszakasz éves hővesztesége
    • chevron_right8.2. A hőveszteség-számítás alapadatainak hatása a számított hőveszteség értékére
      • 8.2.1. Közvetlenül földbe fektetett vezetékek
      • 8.2.2. Vasbeton védőcsatornában fektetett vezetékek
    • 8.3. A távvezetéki hőveszteség aránya a szállított hőmennyiséghez
    • 8.4. Példák és feladatok
  • chevron_right9. A nyomásveszteség számítása csőben áramló forróvízre
    • 9.1. Súrlódásmentes, hőszigetelt (adiabatikus) áramlás
    • chevron_right9.2. Súrlódásos, hőszigetelt (adiabatikus) áramlás. Áramlási veszteség, hidraulikai ellenállás
      • 9.2.1. Nyomásveszteség egyenes csőben való áramláskor
      • 9.2.2. Nyomásveszteség egyedi hidraulikai ellenállásokon, illetve csővezetéki elemeken
      • 9.2.3. A szivattyúteljesítmény meghatározása
      • 9.2.4. Az ellenállás-tényező és az átfolyási szám kapcsolata csővezetéki szerelvényeknél
    • 9.3. A forróvíz lehűlésének számítása. Politropikus, súrlódásos, kívülről fűtött vagy hűtött áramlás, állandó áramlási keresztmetszetű csőben
    • 9.4. Politropikus, kívülről fűtött vagy hűtött áramlás súrlódás nélkül, állandó áramlási keresztmetszetű csőben
    • 9.5. Izotermikus, izentropikus és izentalp súrlódásos áramlás, állandó áramlási keresztmetszetű csőben
    • chevron_right9.6. Politropikus, súrlódásos áramlás, változó áramlási keresztmetszetű csőben
      • 9.6.1. Izobar áramlás súrlódással, hőátvitellel, változó áramlási keresztmetszetű csőben
      • 9.6.2. Izoterm és izentrop áramlás súrlódással, hőátvitellel, változó áramlási keresztmetszetű csőben
      • 9.6.3. Izentalp áramlás súrlódással, hőátvitellel, változó áramlási keresztmetszetű csőben
    • 9.7. Politropikus áramlás súrlódás nélkül, hőátvitellel, változó áramlási keresztmetszetű csőben
    • 9.8. Adiabatikus áramlás súrlódással, hőátvitel nélkül, változó áramlási keresztmetszetű csőben
    • 9.9. Példák és feladatok a 9. fejezethez
  • chevron_right10. Az áramló vízgőz jellemzőinek számítása ideális gázként
    • chevron_right10.1. A gőzáramlás modellje: izotermikus ideális gázáramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás
      • 10.1.1. Példa a 10.1. fejezethez
    • 10.2. A gőzáramlás modellje: ideális gáz izentalp áramlása
    • 10.3. A gőzáramlás modellje: ideális gáz adiabatikus áramlása, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó áramlási veszteség
    • chevron_right10.4. A gőzáramlás modellje: ideális gáz izentrop áramlása, a cső mentén változó súrlódás és változó hőátvitel (hőleadás)
      • 10.4.1. Állandó áramlási keresztmetszet
    • 10.5. A szuperszonikus és szubszonikus áramlás összehasonlítása
  • chevron_right11. Vízgőz áramlásának számítása a T–s diagram állapotfüggvényeinek alapulvételével
    • chevron_right11.1. Nedves vagy száraz telített gőz áramlása
      • 11.1.1. Politropikus áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás, változó hőveszteség
      • 11.1.2. Politropikus áramlás, változó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás és változó hőveszteség
      • chevron_right11.1.3. Izochor áramlás, a cső mentén változó súrlódás, változó hőveszteség
        • 11.1.3.1. Állandó áramlási keresztmetszet
        • 11.1.3.2. Változó áramlási keresztmetszet
      • chevron_right11.1.4. Izentrop áramlás, a cső mentén változó súrlódás
        • 11.1.4.1. Változó áramlási keresztmetszet
        • 11.1.4.2. Állandó áramlási keresztmetszet
      • chevron_right11.1.5. Izobár és izoterm áramlás, a cső mentén változó súrlódás és változó hőátvitel
        • 11.1.5.1. Állandó áramlási keresztmetszet
        • 11.1.5.2. Változó áramlási keresztmetszet
      • 11.1.6. Izentalp áramlás, a cső mentén változó súrlódás és változó hőátvitel, állandó áramlási keresztmetszet
      • chevron_right11.1.7. Izentalp áramlás, a cső mentén változó súrlódás, változó áramlási keresztmetszet
        • 11.1.7.1. Hőközlés nélkül
        • 11.1.7.2. Izentalp áramlás, változó áramlási keresztmetszet és hőközlés
      • 11.1.8. Politropikus áramlás súrlódás nélkül, állandó áramlási keresztmetszet
      • 11.1.9. Adiabatikus áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás
      • 11.1.10. Változó áramlási keresztmetszet mellett végbemenő „hiányos” áramlások, súrlódás és/vagy hőátvitel nélkül
    • chevron_right11.2. Túlhevített vízgőz áramlása
      • chevron_right11.2.1. Politropikus áramlás, a cső mentén változó súrlódás és változó hőveszteség
        • 11.2.1.1. Állandó áramlási keresztmetszet
        • 11.2.1.2. Változó áramlási keresztmetszet
      • chevron_right11.2.2. Izentrop áramlás, a cső mentén változó súrlódás
        • 11.2.2.1. Állandó keresztmetszet
        • 11.2.2.2. Változó keresztmetszet
      • 11.2.3. Izochor áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás és változó hőátvitel
      • 11.2.4. Izentalp áramlás, változó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódással, hőbetáplálás nélkül
      • 11.2.5. Izentalp áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás és hőátvitel
      • 11.2.6. Izoterm áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás és hőátvitel
      • 11.2.7. Politropikus áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó hőátvitel, súrlódás nélkül
      • 11.2.8. Adiabatikus áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás
      • 11.2.9. Izobár áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás és változó hőátvitel
      • 11.2.10. Változó keresztmetszetű csőben végbemenő speciális súrlódásos áramlások
  • 12. Példák és feladatok a 11. fejezethez
  • chevron_right13. Tartályban tárolt közegek fűtése vagy hűtése
    • 13.1. Gőzfázist nem tartalmazó telítetlen folyadék vagy gáz
    • chevron_right13.2. Gőzfázist tartalmazó telített folyadék (forró víz)
      • 13.2.1. Izochor kondenzáció vagy forralás
      • 13.2.2. Izochor kondenzáció kondenzelvezetéssel (gőz lehűlése csővezetékben, üzemszüneti állapotban)
      • 13.2.3. Telített gőz hűtése vagy fűtése állandó nyomás alatt (izobár kondenzáció, izobár forralás)
    • chevron_right13.3. Csőben áramló vízgőz lehűlése
      • 13.3.1. Telített gőz lehűlése
  • chevron_right14. A távfűtőhálózatok hidraulikai analízisének kérdései állandósult áramlás esetén
    • 14.1. Csővezeték-hálózatok hidraulikai analízisének módszerei
    • 14.2. Csőhálózatok gráfja és topológiai leírása
    • chevron_right14.3. A csőhálózati áramlások megmaradási egyenletei, „peremfeltételei” és meghatározottsága
      • 14.3.1. Csomóponti egyenletek
      • 14.3.2. Hurokegyenletek
      • 14.3.3. Útegyenletek
    • chevron_right14.4. A csőhálózati áramlást leíró megmaradási egyenletek megoldása
      • chevron_right14.4.1. Az alapfeladat
        • 14.4.1.1. A Newton–Raphson-eljárás
        • 14.4.1.2. A linearizáló eljárás
        • 14.4.1.3. Hurkolt hálózaton az alapfeladat megoldásakor a nyomáskép felépítése
      • 14.4.2. Az inverz feladat
    • 14.5. A csőhálózatokban történő áramlás variációs elve
  • chevron_right15. Az áram- és nyomáskép, valamint a betáplálási jellemzők meghatározása speciális hurkolt nyomvonalú távfűtőhálózatokban, előírt fogyasztási kép esetén: a hidraulikai analízis alapfeladata
    • 15.1. Az optimális áramlási kép meghatározása több és változtatható mértékű betáplálás esetén a disszipációs munka vagy a betáplálási munka minimalizálásával
    • chevron_right15.2. Egyetlen hurkot tartalmazó körvezetékes távfűtőhálózat hidraulikai analízise az alapfeladat esetében. Az általános megoldás előállítása
      • 15.2.1. Az áramlási kép a disszipált energia minimálásakor
      • 15.2.2. Szétválasztott szivattyúzás a betáplálási helyen
    • chevron_right15.3. Sugarasan összekötött hurkolt távfűtőhálózatok hidraulikai analízise
      • 15.3.1. Egy vagy több betáplálási hely ismert mértékű betáplálással
    • 15.4. Optimális sugaras üzemmód keresése hurkolt (körvezetékes) távfűtőhálózatban a körvezeték felnyitásával és szakaszolással
    • chevron_right15.5. Az alapfeladat sugaras nyomvonalú távfűtőhálózatokra. Két vagy több betáplálási pontú sugaras távfűtőhálózat előírt fogyasztásokkal. A betáplálások optimális mértékének meghatározása
      • 15.5.1. Az áramlási munka: a disszipált energia minimuma
      • 15.5.2. A betáplált energia minimumának keresése
  • chevron_right16. Az áram-, nyomás-, valamint a fogyasztási kép meghatározása előírt betáplálási jellemzők esetén: a hidraulikai analízis inverz feladata
    • 16.1. Egyszeresen összefüggő gráfú (hurkolt sugaras) csőhálózatok azonos értékű fogyasztóhelyi potenciálokkal
    • 16.2. Egyszeresen összefüggő gráfú (hurkolt sugaras) csőhálózatok különböző értékű fogyasztóhelyi potenciálokkal
    • 16.3. Kétszeresen összefüggő gráfú (tiszta hurkolt) csőhálózatok előírt elvételi ellenállások mellett
    • 16.4. Korlátos szállítóképességű csőszakaszokkal rendelkező hálózatok maximális szállítóképességének vizsgálata
    • chevron_right16.5. Csővezeték-hálózatok hidraulikai analízisének módszerei összenyomható folyadékok állandósult áramlása esetén
      • 16.5.1. Összenyomható folyadékok állandósult adiabatikus áramlása
      • 16.5.2. A megmaradási egyenletek felírása
      • 16.5.3. A linearizáló eljárás
  • chevron_right17. Sugaras hálózatok hidraulikai analízise az eredő hidraulikai ellenállások módszerének felhasználásával
    • chevron_right17.1. Az eredő (helyettesítő) ellenállás meghatározása hálózatrészekre
      • 17.1.1. Párhuzamosan kötött vezetékszakaszok
      • 17.1.2. Sorba kötött vezetékszakaszok
    • chevron_right17.2. Sugaras hálózatok hidraulikai analízise
      • 17.2.1. A nyomáskép, a szükséges fojtások és a betáplálási jellemzők – a szivattyúmunkapont – meghatározása előírt fogyasztási kép esetén. Az alapfeladat a 17.2.1. ábrán látható.
      • 17.2.2. Adott betáplálási jellemzők esetén a térfogatáram-eloszlás és nyomáskép a hálózaton. Az inverz feladat
    • chevron_right17.3. Csőhálózatszakaszok ismeretlen ellenállásainak identifikációja
      • chevron_right17.3.1. Ellenállások identifikációja állandó értékű fogyasztások esetén
        • 17.3.1.1. Lineáris eljárás
        • 17.3.1.2. Nemlineáris eljárás
      • 17.3.2. Az eljárások pontossága
      • 17.3.3. Az ellenállások lineáris regressziója
    • chevron_right17.4. Forróvizes távhőrendszerek hidraulikai szállítókapacitásának meghatározása számítással
      • chevron_right17.4.1. Hidraulikai szállítókapacitás
        • 17.4.1.1. A távhőrendszer hidraulikai szállítókapacitása
        • 17.4.1.2. A távhőrendszer elméleti (maximális) hidraulikai szállítókapacitása
        • 17.4.1.3. A távhőrendszer tényleges hidraulikai szállítókapacitása
    • 17.5. Példák, feladatok
    • 17.6. Nyomáslengés figyelembevétele a mértékadó nyomás meghatározásához
• chevron_rightIII. SZERKEZETEK, TERVEZÉS, LÉTESÍTÉS
  • chevron_right18. Forróvizes távhőellátó rendszerek felépítése, tervezése, létesítése
    • chevron_right18.1. Távhőtermelő létesítmények tervezése és létesítése
      • chevron_right18.1.1. A tervezés munkamenete és dokumentumai
        • 18.1.1.1. Funkcionális vagy folyamattervezés
        • 18.1.1.2. Elrendezési és csővezetéki tervezés
      • chevron_right18.1.2. A létesítés munkamenete és dokumentumai
        • 18.1.2.1. A beruházás munkamenete és dokumentumai
        • 18.1.2.2. A kivitelezés munkamenete és dokumentumai
    • chevron_right18.2. A forróvizes távhőellátó vezetékek (vezetékrendszerek) szerkezeti elemei, tartozékai és műtárgyai
      • 18.2.1. A forróvizes távhőellátó vezetékrendszer részei
      • chevron_right18.2.2. A távhővezeték fektetési módjai
        • 18.2.2.1. Vezetés terepszint felett
        • 18.2.2.2. Vezetés terepszint alatt
    • 18.3. A távhővezetékek szilárdsági méretezése
    • chevron_right18.4. A hőtágulásból eredő feszültségek
      • 18.4.1. Szabad tágulás
      • 18.4.2. Gátolt tágulás
      • chevron_right18.4.3. A feszültségek felvétele
        • 18.4.3.1. A csőrugalmasságon alapuló kompenzátorok
        • 18.4.3.2. A feszültség felvétele mesterséges kompenzátorokkal
    • chevron_right18.5. Közvetlenül földbe fektethető vezetékrendszerek
      • 18.5.1. Általános ismeretek
      • chevron_right18.5.2. A rendszer tervezésének alapjai
        • 18.5.2.1. Közvetlenül földbe fektetett csővezeték tágulásának kompenzálása
        • 18.5.2.2. Szabadon szerelt cső kompenzálása
    • chevron_right18.6. Forróvíz-rendszerek elzárószerelvényei
      • 18.6.1. Az elzárószerelvények beépítésének szempontjai
      • 18.6.2. Az elzárószerelvények beépítése
      • 18.6.3. Elzáró-szakaszoló szerelvények beépítésének modellezése
    • chevron_right18.7. A távhővezeték üzemeltetésének és építésének gyakorlati szempontjai
      • 18.7.1. Üzemeltetés és ellenőrzés
      • 18.7.2. A távhővezeték-tervezés gyakorlati szempontjai
      • 18.7.3. Termikus előfeszítés a gyakorlatban
  • chevron_right19. A hőközpontok fajtái, felépítésük, szabályozásuk és kapcsolási sémák
    • chevron_right19.1. Változó tömegáramú távhőrendszerek hőközpontjai
      • 19.1.1. A korszerű fogyasztói hőközpontok és lényegesebb műszaki követelményeik
    • chevron_right19.2. A változó tömegáramú hőközpontok lehetséges kapcsolásai
      • 19.2.1. Változó tömegáramú hőközpontokban alkalmazott kapcsolások
      • 19.2.2. Párhuzamos kapcsolású hőközpont
      • 19.2.3. Párhuzamos kapcsolású fűtési és HMV-körrel rendelkező hőközpont, kétlépcsős HMV-termeléssel, szabályozott előfűtő hőcserélővel
      • 19.2.4. Változó tömegáramú, soros kapcsolású fűtési és HMV-körrel rendelkező hőközpont, HMV primer rásegítő (befecskendező) ággal (győri kapcsolás)
      • 19.2.5. Változó tömegáramú hőközpont, automatikus soros-párhuzamos kapcsolással, egylépcsős HMV-termeléssel
  • chevron_right20. A DDC-rendszerű elektronikus szabályozók alkalmazása hőközpontokban fűtés és HMV-szabályozására
    • chevron_right20.1. A TREND DDC-szabályozók hardverfelépítése
      • 20.1.1. Általános felépítés és jellemzők
      • 20.1.2. Bemenetek
      • 20.1.3. Kimenetek
      • 20.1.4. Adattárolás
      • 20.1.5. A fűtés- és HMV-szabályozást végző DDC-k működtető programjának általános lehetőségei
      • 20.1.6. Naptárfunkciók
      • 20.1.7. Beépített hibanyilvántartó rendszer
      • 20.1.8. Szolgáltatás
      • 20.1.9. Kezelői felület
      • 20.1.10. Telepítés
      • 20.1.11. Felügyeleti lehetőségek
      • chevron_right20.1.12. A TREND IQ221 típusú DDC-szabályozó
        • 20.1.12.1. Az IQ221 típusú DDC-szabályozó fontosabb jellemzői
    • chevron_right20.2. A TREND DDC-szabályozók működtető szoftvere
      • 20.2.1. A DDC-k működtető szoftverének alapelemei
      • 20.2.2. A működtető szoftver kialakítása
    • chevron_right20.3. Hőközponti szabályozás DDC-vel
      • chevron_right20.3.1. Fűtési körök szabályozása DDC-szabályozóval
        • 20.3.1.1. A DDC működtető programjának alapvető beállítási paraméterei
        • 20.3.1.2. Visszatérő hőmérsékletre történő szabályozás
        • 20.3.1.3. Előremenő hőmérsékletre történő szabályozás
        • 20.3.1.4. Éjszakai fűtéscsökkentés
        • 20.3.1.5. Éjszakai fűtés lekapcsolása
        • 20.3.1.6. Külső hőmérséklet szerinti lekapcsolás
      • chevron_right20.3.2. A HMV-termelés szabályozása DDC-szabályozóval
        • 20.3.2.1. A HMV-termelés szabályozása állandó tömegáramú hőközpontban
        • 20.3.2.2. A HMV-termelés szabályozása változó tömegáramú hőközpontban. A HMV-termelés primer oldali szabályozóköri elemei
        • 20.3.2.3. Az egylépcsős HMV-termelés szabályozása
        • 20.3.2.4. A kétlépcsős HMV-termelés szabályozása
    • chevron_right20.4. A HMV-termelés szabályozása előnykapcsolás alkalmazásával
      • 20.4.1. A HMV előnykapcsolásában rejlő lehetőségek
      • 20.4.2. Hidraulikai méretezéssel megvalósított előnykapcsolás
      • chevron_right20.4.3. DDC-vel vezérelt előnykapcsolás szoftveres megoldása
        • 20.4.3.1. A szoftveres előnykapcsolás egy lehetséges algoritmusa
        • 20.4.3.2. A jelenlegi szoftveres előnykapcsolási algoritmus alkalmazásának korlátai
        • 20.4.3.3. Szoftveres előnykapcsolás alkalmazásának lehetősége állandó tömegáramú, hagyományos kialakítású hőközpontokban
        • 20.4.3.4. Szoftveres előnykapcsolás alkalmazása változó tömegáramú hőközpontban
    • chevron_right20.5. Tömegáram-takarékos üzemvitel megvalósítása kompakt szelepekkel szerelt hőközpontok esetében
      • chevron_right20.5.1. A kompakt szelepes szabályozókörök tömegáram-takarékos üzemvitelét megvalósító algoritmus
        • 20.5.1.1. HMV-szabályozószelep pozíciójától függő fűtéskorlátozás
        • 20.5.1.2. Kompakt szelepekkel szerelt hőközpontok térfogatáramának szoftveres korlátozása
  • chevron_right21. A hőközpontok tervezése, kiválasztása, telepítése. Ajánlatkérés és a műszaki tartalom előírása változó tömegáramú kompakt hőközpont tervezéséhez és telepítéséhez (a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. példája)
    • 21.1. Tételjegyzék
    • 21.2. Megkívánt kapcsolások
    • chevron_right21.3. A hőközpontok üzeme a névlegestől eltérő munkapontokban
      • 21.3.1. A hőcserélők belépő jellemzőinek ismeretében a kilépő jellemzők meghatározása primer oldalon soros kapcsolású hőközpontokban előnykapcsolás nélkül. Alapfeladat
      • 21.3.2. A hőcserélők felé támasztott teljesítményigények ismeretében a szükséges belépő jellemzők meghatározása primer oldalon soros kapcsolású hőközpontokra előnykapcsolás alkalmazásakor. Inverz feladat
      • 21.3.3. A hőcserélők előírt kilépő jellemzőihez optimális belépő jellemzők meghatározása primer oldalon soros kapcsolású hőközpontokra
      • 21.3.4. Optimális hőközpont tervezése
      • 21.3.5. A hőcserélők belépő jellemzőinek ismeretében a kilépő jellemzők meghatározása primer oldalon tisztán párhuzamos kapcsolású hőközpontra. Alapfeladat
      • 21.3.6. A hőcserélők kilépő jellemzőinek ismeretében a belépő jellemzők meghatározása primer oldalon tiszta párhuzamos kapcsolás esetén. Inverz feladat
  • 22. A forróvizes távhőellátó rendszer létesítésének komplex tervezése
  • chevron_right23. A hálózat nyomvonalának és a vezetéktípusnak a kiválasztása
    • 23.1. A vezetéktípus kiválasztása
    • chevron_right23.2. A nyomvonal tervezése
      • 23.2.1. Optimális nyomvonalú, sugaras rendszerű csőhálózat kialakítása
      • 23.2.2. Minimális összes nyomvonalhosszúsággal rendelkező, sugaras csőhálózat tervezése
      • 23.2.3. Optimális nyomvonalú csővezeték tervezése
    • 23.3. A hőmérsékletlépcső meghatározása a mértékadó (leghidegebb) állapotra
  • chevron_right24. A vezetékrendszer átmérőinek meghatározása
    • 24.1. Sugaras rendszerű csőhálózatok átmérőinek hagyományos tervezése
    • chevron_right24.2. Sugaras rendszerű csőhálózatok átmérőinek meghatározása parciális optimalizációval
      • 24.2.1. Optimalizáció vezetékszakaszonként
      • 24.2.2. Sugaras rendszerű csőhálózatok vezetékátmérőinek meghatározása rendszerelvű optimalizációval
    • chevron_right24.3. Hurkolt csőhálózatok optimalitási kérdései
      • 24.3.1. Hurkolt csőhálózatok optimálásának feladatkitűzései
      • 24.3.2. Előírt nyomvonalú és megadott szakaszáramokkal rendelkező hurkolt csőhálózat optimálása
      • 24.3.3. Csőhálózatok optimális topológiájának és optimális átmérőinek meghatározása az üzemzavari helyzetek alapulvételével
    • 24.4. A sztochasztikus fogyasztási igények beillesztése az optimalizációs modellek alapadatrendszerébe
    • 24.5. Körvezetékek optimálása
    • chevron_right24.6. Az ellátás megbízhatóságának gazdasági elvű tervezése
      • 24.6.1. Sugaras csőhálózatok megbízhatóságának tervezése rögzített ellátási megbízhatóság esetén
      • 24.6.2. Az optimális ellátási megbízhatóság és a csővezetékszakaszok optimális megbízhatóságának tervezése nem rögzített fogyasztói ellátási megbízhatóság és sugaras csőhálózatok esetén
  • chevron_right25. A forróvizes távhőellátó rendszer mértékadó hidraulikai és termikus paramétereinek meghatározása komplex optimálással
    • 25.1. Rendszerelméleti alapfogalmak
    • 25.2. A forróvizes távhőellátó rendszer létesítésének komplex döntési modellje
    • chevron_right25.3. A hőforrásokban jellemzően alkalmazott kapcsolások, a legfontosabb szabályozások és védelmek
      • 25.3.1. Hőtermelés forróvíz-kazánokkal
      • 25.3.2. Hőtermelés forróvíz-kazánokkal és gázmotorokkal
  • chevron_right26. A forróvíz-hőhordozójú távhőrendszerek biztonságtechnikai követelményei
    • 26.1. Biztonságtechnikai szempontok és követelmények
    • chevron_right26.2. Lényegesebb védelmek
      • 26.2.1. Kazánok
      • 26.2.2. Forróvíz-rendszer
    • chevron_right26.3. A nyomástartás tervezése forróvíz-hőhordozójú távhőrendszerekben
      • 26.3.1. A nyomástartás fogalma, feladata és általános követelményei
      • chevron_right26.3.2. A nyomástartás módjainak és berendezéseinek rendszere
        • 26.3.2.1. Statikus nyomástartás
        • 26.3.2.2. Dinamikus nyomástartás
      • 26.3.3. A nyugalmi nyomás
      • chevron_right26.3.4. A nyomástartás és a nyugalmi nyomás kapcsolata a távhőrendszerrel
        • 26.3.4.1. Töltő- és pótvízberendezések méretezése
        • 26.3.4.2. Tervezhető folyamatok
        • 26.3.4.3. Nem tervezhető folyamatok
      • chevron_right26.3.5. A nyomástartó berendezések kapcsolástechnikája
        • 26.3.5.1. A statikus nyomástartás
        • 26.3.5.2. A kapcsolótartály kialakítása és mérete
    • 26.4. Vízelőkészítés
    • 26.5. Névleges rendszernyomások
  • chevron_right27. A keringetés tervezése
    • chevron_right27.1. A forróvíz-rendszerek keringetőegységei
      • 27.1.1. A szivattyú mint rendszerelem. Örvényszivattyúk
      • 27.1.2. Az örvényszivattyú kialakításai és típusai
      • chevron_right27.1.3. Az örvényszivattyúk hidraulikai és energetikai jellemzői
        • 27.1.3.1. A szivattyúk volumetrikus szállítóképessége. A szivattyúk által szállított térfogatáram
        • 27.1.3.2. Szivattyúk emelőmagassága (H), emelőnyomása (Δp)
        • 27.1.3.3. A szivattyúk hatásfoka, hidraulikai teljesítménye és mechanikai teljesítményigénye
        • 27.1.3.4. Az örvényszivattyúk szívóképessége és belső nyomásesése
        • 27.1.3.5. A szivattyúk jelleggörbéi
        • 27.1.3.6. A szivattyúk fordulatszáma
      • chevron_right27.1.4. Szivattyú- és hajtáskiválasztás
        • 27.1.4.1. A mechanikai kiválasztás
      • chevron_right27.1.5. A villanymotor kiválasztása
        • 27.1.5.1. A motorteljesítmény meghatározása
      • 27.1.6. Indítás. Üzemzavari helyzetek. Szivattyúkiesés. Vízütés, lengés a távhőrendszerekben és kiküszöbölésük
      • 27.1.7. Szivattyúk kavitációja és kiküszöbölése
      • 27.1.8. Az örvényszivattyúk párhuzamos üzeme
      • 27.1.9. Soros üzem (egymás utáni kapcsolás)
      • chevron_right27.1.10. Szivattyúzási energiamegtakarítási lehetőségek
        • 27.1.10.1. A járókerék leesztergálása
        • 27.1.10.2. A járókerék lapátjainak hátoldali kihegyezése
        • 27.1.10.3. Fordulatszám-változtatás
    • 27.2. A változó tömegáramú távhőrendszerek keringetésének rendszerszabályozása
    • 27.3. Állandó értékű végponti nyomáskülönbségre történő szabályozás
    • chevron_right27.4. Példák a nyomástartás tervezésére
      • 1. példa
      • 2. példa
      • 3. példa
  • A szövegben említett magyar állami szabvány
  • A tárggyal kapcsolatos magyar állami szabványok
• chevron_rightIV. ÜZEMELTETÉS
  • chevron_right28. A forróvizes távhőellátó rendszerek üzemeltetésének komplex tervezése
    • 28.1. A forróvizes távfűtőrendszerek optimális üzemeltetése
    • chevron_right28.2. Optimális hőellátási programok: az optimális primer hőmérséklet-menetrend és az optimális keringetett forróvíz térfogatáramának meghatározása a hőigény függvényében
      • 28.2.1. A változó tömegáramú forróvíz keringetésének hidraulikai és gazdasági előnyei
      • 28.2.2. A változó tömegáramú forróvíz keringetési munkapontjainak beállítása és a keringetéshez szükséges energia meghatározása. A különböző szabályozásokkal elérhető megtakarítások összehasonlítása
      • 28.2.3. Az optimális primer és szekunder forróvíz hőmérséklet-menetrend meghatározása a külső hőmérséklet, illetve a hőigény függvényében a primer oldalon soros kapcsolású hőközpontra
      • 28.2.4. Az optimális primer forróvíz hőmérséklet-menetrend meghatározása a külső hőmérséklet, illetve a hőigény függvényében a primer oldalon tiszta párhuzamos kapcsolású hőközpontra
    • chevron_right28.3. A változó tömegáramú forróvíz keringetésének szabályozása
      • 28.3.1. Egyszerűsített eljárás az optimális keringetési jellemzők meghatározására
    • chevron_right28.4. A modern üzemvitel informatikája. Mért adatbázis, átvitel, értékelés, diszpécserközpont
      • 28.4.1. Tervezési szempontok
      • chevron_right28.4.2. A távfelügyeleti rendszer felépítése
        • 28.4.2.1. Struktúra
        • 28.4.2.2. A távfelügyeleti rendszer szintjei
      • 28.4.3. Felügyeleti szint
      • chevron_right28.4.4. Kommunikációs szint, kommunikációs lehetőségek
        • 28.4.4.1. Saját tulajdonú hálózatok
        • 28.4.4.2. Idegen tulajdonú hálózatok
        • 28.4.4.3. Kommunikációs terv
      • 28.4.5. Felügyelendő objektumok
      • 28.4.6. Egy üzemelő rendszer ismertetése
      • 28.4.7. Összefoglalás
  • chevron_right29. Nyomáskülönbség- és térfogatáram-szabályozás változó tömegáramú távhőrendszerben: a hidraulikai beszabályozás kérdései. Működés, eszközök, beállítás
    • chevron_right29.1. A térfogatáram- és nyomáskülönbség-szabályozó szelepek alkalmazásának szükségessége
      • 29.1.1. A változó tömegáramú hőközpontok szabályozóköreinek üzemi körülményei
      • chevron_right29.1.2. A változó tömegáramú üzemvitel során megoldandó problémák
        • 29.1.2.1. Stabil nyomáskülönbség biztosítása a hőközpontok szabályozókörei számára
        • 29.1.2.2. A távhőrendszer vízelosztásának biztosítása
    • chevron_right29.2. A hőközponti hidraulikai szabályozást végző szabályozószelepek konstrukciójáról
      • 29.2.1. Δp-szabályozó szelepek alkalmazása
      • 29.2.2. Térfogatáram-szabályozó szelep
      • 29.2.3. Hidraulikai szabályozás megvalósítása Δp-szabályozó és V ˙-szabályozó önálló kombinált szerelvényként történő beépítésével
    • chevron_right29.3. A hőközponti hidraulikai szabályozás alkalmazott eszközei a magyar távhőrendszerekben
      • 29.3.1. A DANFOSS szabályozószelepek jellemzői
      • 29.3.2. A SAMSON szabályozószelepek jellemzői
    • chevron_right29.4. A hidraulikai szabályozók beépítése, üzembe helyezése, beállítása, kezelése
      • 29.4.1. Beépítés
      • 29.4.2. Üzembe helyezés
      • 29.4.3. Szabályozási értékek beállítása
  • chevron_right30. Távhűtés
    • 30.1. Előzmények, bevezetés
    • 30.2. A különböző hűtési rendszerek termodinamikai összehasonlítása (Hőtranszformáció)
    • chevron_right30.3. Abszorpciós hűtés
      • 30.3.1. Az abszorpciós hűtés működési elve
      • 30.3.2. A termokémiai hőtranszformátor legegyszerűbb, alapkapcsolása
      • 30.3.3. Irreverzibilitások a termokémiai hőtranszformátorban
      • 30.3.4. A termokémiai hőtranszformátor folyamatai az i–ξ diagramban
      • 30.3.5. A termokémiai hőtranszformátor folyamatai a log p – 1/T diagramban
    • chevron_right30.4. Adszorpciós hűtés
      • 30.4.1. Az adszorpciós hűtés működési elve
      • 30.4.2. Az adszorpciós hűtőberendezés legegyszerűbb, alapkacsolása
      • 30.4.3. Irreverzibilitások az adszorpciós hűtőkörfolyamatban
      • 30.4.4. Az adszorpciós hűtés folyamatainak ábrázolása q–T diagramban
      • 30.4.5. Az adszorpciós hűtés speciális folyamatai
  • 31. Gázmotor és hőtranszformátor együttes alkalmazása
  • 32. Kompresszoros és szorpciós rendszerek összehasonlítása
  • 33. Abszorpciós és adszorpciós rendszerek összehasonlítása
  • 34. Távhűtőrendszer megvalósítása
  • chevron_right35. Megújuló energiák felhasználása a távfűtésben
    • chevron_right35.1. A biomasszáról
      • 35.1.1. A biomassza mint energiatároló
      • 35.1.2. A fa mint energiahordozó
    • chevron_right35.2. Faapríték-tüzelő kazántípusok
      • 35.2.1. Kis teljesítményű kazán csigás tüzelőanyag-betolással (35.2.1. ábra).
      • 35.2.2. Közepes teljesítményű kazán, vándorrostélyos tüzelőberendezéssel (35.2.2. ábra)
      • 35.2.3. Nagy teljesítményű kazán lépcsős, mozgó rostélyos tüzelőberendezéssel, előtéttüzeléssel (35.2.3. ábra)
      • 35.2.4. Nagy teljesítményű kazán fluidágyas tüzeléssel (35.2.4. ábra)
      • 35.2.5. A fatüzelés környezetterhelése
      • 35.2.6. Lehetőségek a tüzeléssel járó környezetterhelés mérséklésére
      • 35.2.7. A körmendi távfűtőrendszer alapkapcsolása
  • chevron_right36. Geotermális bázisú távhőellátás
    • 36.1. A hazai geotermális energiával működő városi távhőrendszerek
    • 36.2. A geotermális energia mint megújuló energiaforrás
    • 36.3. Hévízkutatás és termelés
    • chevron_right36.4. Geotermálisenergia-hasznosítási változatok
      • 36.4.1. A villamosenergia-termelés változatai
    • chevron_right36.5. Hévízhasznosítás villamosenergia-termelés nélkül
      • 36.5.1. A hőszivattyú
      • 36.5.2. Fűtéstechnikai hasznosítás
    • 36.6. Hévízkút készítése
    • chevron_right36.7. Vízhozamnövelés
      • 36.7.1. Mesterséges termeltetés
      • 36.7.2. Kompresszoros üzem
      • 36.7.3. Búvárszivattyús üzem
• chevron_rightMELLÉKLETEK
  • chevron_rightI. Melléklet [26] és [28] alapján. Az Isoplus-rendszerű távfűtővezeték-rendszerek
    • 1. Az Isoplus-rendszerű, közvetlenül földbe fektetett távhővezetékek szilárdsági méretezésének alapjai
    • 2. Példa a rendszer szilárdsági tervezésére
    • 3. A távfűtőhálózat létesítési és kivitelezési tervei
    • 4.
  • II. Melléklet. Tervezési példa korszerű, közvetlenül talajba fektetett távhővezeték létesítésére
  • chevron_rightIII. Melléklet. Tervezési példa gőzvezeték létesítéséhez
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. A vezeték méretezése
      • 2.1. Hidraulikai és hőtechnikai méretezés
      • chevron_right2.2. A vezeték szilárdsági méretezése, anyag megválasztása
        • 2.2.1. A névleges megengedett feszültség meghatározása
        • 2.2.2. Csővezetékek falvastagságának általános méretezése
        • 2.2.3. Egyenes csővezetékek méretezése belső túlnyomásra
        • 2.2.4. Egyenes csövek méretezése belső túlnyomásra az adott csővezetékek esetén
      • chevron_right2.3. Támaszközök méretezésének általános előírásai
        • 2.3.1. Ellenőrző számítások
        • 2.3.2. Megengedett támaszközök
        • 2.3.3. További számításba veendő hatások
      • chevron_right2.4. Egyedül álló vezeték támaszközeinek számítása
        • 2.4.1. Megengedett támaszköz a teherbírás alapján
        • 2.4.2. Megengedett támaszköz az alakváltozás alapján
        • 2.4.3. Tartózási távolság a stabilitás alapján
        • 2.4.4. Támaszközök méretezése az adott csővezetékek esetén
    • chevron_right3. A végleges nyomvonal kialakítása és ellenőrzése
      • chevron_right3.1. A program rendeltetése
        • 3.1.1. A program jellemzői, elméleti alapok
        • 3.1.2. Számítási módszer
  • chevron_rightIV. Melléklet. Előregyártott blokkhőközpontok tervezése és ajánlatkérés a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. gyakorlata szerint
    • chevron_right1. Előzmények
      • 1.1. A blokkhőközpont fogalmának meghatározása
      • 1.2. Az előregyártott blokkhőközpont létesítésének folyamata
      • chevron_right1.3. Az ajánlattevő feladatainak ismertetése
        • 1.3.1. A tevékenységtípusok ismertetése
        • 1.3.2. Az ajánlattétel műszaki jellegű feladatai
        • 1.3.3. A későbbi konkrét megrendelések idején jelentkező műszaki teendők
      • chevron_right1.4. A blokkhőközpontok lehetséges típusai
        • 1.4.1. Blokktípusok
        • 1.4.2. Teljesítménylépcsők
        • 1.4.3. A fűtési és HMV-teljesítmény aránya, valamint a fűtési teljesítmény megosztása két fűtési kör esetén
      • chevron_right1.5. A közbeszerzés tárgyával foglalkozó szabványok, előírások
        • 1.5.1. Gépész szabványok
        • 1.5.2. Elektromos szabványok
    • chevron_right2. A hőhordozó közegek főbb műszaki jellemzői
      • chevron_right2.1. Forróvíz-hőhordozó közeg (primer)
        • 2.1.1. A hőhordozó közeg főbb vízkémiai jellemzői:
        • 2.1.2. A hőhordozó közeg hőmérsékletének jellemző értékei
      • 2.2. Fűtési melegvíz-hőhordozó közeg (szekunder)
      • 2.3. Használati melegvíz (HMV)
    • chevron_right3. A blokkhőközpont kialakításának általános követelményei
      • 3.1. Funkcionális követelmények
      • 3.2. Méretezési követelmények
      • 3.3. A szerkezeti kialakítás követelményei
      • 3.4. A blokkhőközpont egyéb követelményei
      • 3.5. A csőkötések, szerelvénycsatlakozás követelményei
      • 3.6. Csőanyag-minőségi követelmények
      • chevron_right3.7. Gyártási és szerelési előírások
        • 3.7.1. Általános előírások
        • 3.7.2. Hegesztési előírások
        • 3.7.3. Szerelési előírások
        • 3.7.4. Szakipari munkák, festés és korrózióvédelem
      • 3.8. Elhelyezendő dokumentumok, táblák, jelzések
    • chevron_right4. A blokk primer oldali kialakításával kapcsolatos követelmények
      • chevron_right4.1. Anyagminőségi és szilárdsági követelmények
        • 4.1.1. A hőközpont főelzárói
        • 4.1.2. Primer oldali egyéb elemek (szerelvények, berendezések stb.)
        • 4.1.3. A próbanyomás értéke primer oldalon
      • chevron_right4.2. A blokk primer hőfogadójának műszaki követelményei
        • 4.2.1. A primer hőfogadó kialakítása
        • 4.2.2. A primer oldali szabályozás általános követelményei
        • 4.2.3. Műszerezési és beszabályozási követelmények
    • chevron_right5. A fűtési kör szekunder oldalának kialakításával kapcsolatos követelmények
      • 5.1. Anyagminőségi és szilárdsági követelmények
      • 5.2. A próbanyomás értéke
      • 5.3. Műszaki követelmények
      • 5.4. Műszerezési és beszabályozási követelmények
      • 5.5. A fűtésszabályozás követelményeinek rövid ismertetése
    • chevron_right6. A HMV-kör szekunder oldali kialakításával kapcsolatos követelmények
      • 6.1. Anyagminőségi és szilárdsági követelményei
      • 6.2. A próbanyomás értéke
      • 6.3. Műszaki követelmények
      • 6.4. Műszerezési és beszabályozási követelmények
      • 6.5. A HMV-szabályozás működésének ismertetése
    • chevron_right7. A berendezések, szerelvények és a blokk egyéb elemeinek műszaki követelményei
      • 7.1. Primer főelzáró (1. tétel)
      • 7.2. Primer oldali szennyfogó szűrő (2. tétel)
      • 7.3. Primer oldali szakaszoló elzáró – F1 fűtési kör (3. tétel)
      • 7.4. Fűtési hőcserélő – F1 fűtési kör (4. tétel)
      • 7.5. Egyutú motoros szabályozószelep – F1 fűtési kör (5. tétel)
      • 7.6. Térfogatáram- és nyomáskülönbség-szabályozó (6. tétel)
      • 7.7. Elzáró – térfogatáram- és nyomáskülönbség-szabályozó impulzusvezetékbe (7. tétel)
      • 7.8. A hőmennyiségmérő térfogatáram-jeladója (8. tétel)
      • 7.9. A hőmennyiségmérő hőmérséklet-érzékelője (9. tétel)
      • 7.10. A hőmennyiségmérő integrátora (10. tétel)
      • 7.11. Primer hőmérő (11. tétel)
      • 7.12. Elzáró – primer oldali nyomásmérő impulzusvezetékbe (12. tétel)
      • 7.13. Nyomásmentesítő manométercsap – primer oldali manométerhez (13. tétel)
      • 7.14. Primer oldali manométer (14. tétel)
      • 7.15. Elzáró – szekunder töltő vezetékbe (primer visszatérőről töltés) (15. tétel)
      • 7.16. Hőmérséklet-érzékelő (16. tétel)
      • 7.17. Külsőhőmérséklet-érzékelő (17. tétel)
      • 7.18. Elektromos szekrény(ek) (18. tétel)
      • chevron_right7.19. Szabályozó elektronika (19. tétel)
        • 7.19.1. A fűtésszabályozási funkció ismertetése
        • 7.19.2. A HMV-szabályozási funkció ismertetése
      • 7.20. Szekunder hőmérő (20. tétel)
      • 7.21. Rugóterhelésű biztonsági szelep – F1 fűtési kör (21. tétel)
      • 7.22. Szekunder fűtési főelzáró – F1 fűtési kör (22. tétel)
      • 7.23. Szekunder szennyfogó szűrő – F1 fűtési kör (23. tétel)
      • chevron_right7.24. Keringetőszivattyú – F1 fűtési kör (24. tétel)
        • 7.24.1. A szivattyú követelményei
        • 7.24.2. A szivattyú-hajtómotor követelményei
      • 7.25. Elzáró – szekunder fűtési kör manométerének impulzusvezetékébe (25. tétel)
      • 7.26. Nyomásmentesítő manométercsap – szekunder fűtési kör manométeréhez (26. tétel)
      • 7.27. Manométer – szekunder fűtési körbe (27. tétel)
      • 7.28. Primer oldali szakaszoló elzáró – HMV-kör (28. tétel)
      • 7.29. Egyutú motoros szabályozószelep – HMV-kör (29. tétel)
      • 7.30. HMV-hőcserélő (30. tétel)
      • 7.31. Túlhevülésvédő termosztát – HMV-kör (31. tétel)
      • chevron_right7.32. Keringetőszivattyú – HMV-kör (32. tétel)
        • 7.32.1. A szivattyú követelményei
        • 7.32.2. A szivattyú-hajtómotor követelményei
      • 7.33. Fojtószelep – tároló-töltő vezetékbe (33. tétel)
      • 7.34. Visszacsapó szelep – tároló-töltő vezetékbe (34. tétel)
      • 7.35. HMV-főelzáró (35. tétel)
      • 7.36. Cirkuláció főelzárója (36. tétel)
      • 7.37. Visszacsapó szelep – cirkulációs vezetékbe (37. tétel)
      • 7.38. Mérő-beszabályozó szelep – a cirkulációs vezetékbe (38. tétel)
      • 7.39. Hidegvíz-főelzáró (39. tétel)
      • 7.40. Hidegvíz-hőmérő (40. tétel)
      • 7.41. Mérő-beszabályozó szelep – hidegvíz-vezetékbe (41. tétel)
      • 7.42. Rugóterhelésű biztonsági szelep – HMV-kör (42. tétel)
      • 7.43. Elzáró – szekunder HMV-kör manométerének impulzusvezetékébe (43. tétel)
      • 7.44. Nyomásmentesítő manométercsap – szekunder HMV-kör manométeréhez (44. tétel)
      • 7.45. Manométer – szekunder HMV-körbe (45. tétel)
      • 7.46. Primer oldali szakaszoló elzáró – F2 fűtési kör (46. tétel)
      • 7.47. Fűtési hőcserélő – F2 fűtési kör (47. tétel)
      • 7.48. Egyutú motoros szabályozószelep – F2 fűtési kör (48. tétel)
      • 7.49. Rugóterhelésű biztonsági szelep – F2 fűtési kör (49. tétel)
      • 7.50. Szekunder fűtési főelzáró – F2 fűtési kör (50. tétel)
      • 7.51. Szekunder szennyfogó szűrő – F2 fűtési kör (51. tétel)
      • 7.52. Szekunder keringetőszivattyú – F2 fűtési kör (52. tétel)
      • 7.53. Kompakt távhőszabályozó szelep (53. tétel)
    • chevron_right8. Az elektromos szekrény részletes követelményei
      • chevron_right8.1. A kialakítás általános követelményei
        • 8.1.1. Fő műszaki követelmények
        • 8.1.2. A villamos vezérlőszekrény kialakítása
        • 8.1.3. A felhasznált anyagoknál, szerelvényeknél figyelembe veendő tervezői előírások
        • 8.1.4. Tűzrendészeti és munkavédelmi követelmények
      • chevron_right8.2. Az erősáramú elosztó felépítési követelményei
        • 8.2.1. Szerelőlap-elrendezés
        • 8.2.2. Tervezési követelmények
      • chevron_right8.3. A gyengeáramú elosztóegység felépítési követelményei
        • 8.3.1. Gyengeáramú érzékelőkábelek bevezetése, bekötése, helyszükséglete
      • chevron_right8.4. A villamos vezérlőszekrénnyel, kábelkikötéssel szemben támasztott egyéb követelmények
        • 8.4.1. A villamos vezérlőszekrény mérete
        • 8.4.2. A villamos vezérlőszekrény időállósága, rögzítése
        • 8.4.3. A kábelezés kialakítása
        • 8.4.4. A villamos vezérlőszekrényben elhelyezendő dokumentációk
        • 8.4.5. A zárlatvédelem, túláramvédelem karakterisztikái
    • chevron_right9. Melléklet
      • 9.1. Üzemi fűtési menetrend (névleges 150/80 °C)
      • 9.2. Üzemi fűtési menetrend (névleges 130/80 °C)
      • 9.3. Vízminőségek a főváros különböző területein
      • 9.4. A Blokkhőközpontok alapterület-igényének megengedett maximális értékei
      • 9.5. DDC szabályozó beépítési méretei, csatlakozási pontjai
      • 9.6. Villamos kapcsolási vázlat
      • 9.7. Tételjegyzék
      • chevron_right9.8. Megkívánt kapcsolások
        • 9.8.1. Egy fűtési kört tartalmazó blokkhőközpont (jele: F)
        • 9.8.2. Egy fűtési és egy HMV-kört tartalmazó blokkhőközpont (jele: F+HMV)
        • 9.8.3. Két fűtési és egy HMV-kört tartalmazó blokkhőközpont (jele: 2F+HMV)
      • chevron_right9.9. A blokkhőközpont és a főberendezések érvényességi táblázatai („J” iratminták)
        • 9.9.1. Blokkhőközpont
        • 9.9.2. Fűtési hőcserélő F1 fűtési kör (4. tétel)
        • 9.9.3. Motoros szabályozószelep – F1 fűtési kör (5. tétel)
        • 9.9.4. Kombinált térfogatáram- és nyomáskülönbség-szabályozó szelep (6. tétel)
        • 9.9.5. Hőmennyiségmérő (8., 9.,10. tétel)
        • 9.9.6. Szekunder keringetőszivattyú F1 fűtési kör (24. tétel)
        • 9.9.7. Motoros szabályozószelep – HMV-kör (29. tétel)
        • 9.9.8. HMV-hőcserélő (30. tétel)
        • 9.9.9. HMV-köri keringetőszivattyú (32. tétel)
        • 9.9.10. Fűtési hőcserélő F2 fűtési kör (47. tétel)
        • 9.9.11. Motoros szabályozószelep – F2 fűtési kör (48. tétel)
        • 9.9.12. Szekunder keringető szivattyú F2 fűtési kör (52. tétel)
        • 9.9.13. Kompakt távhőszabályozó szelep – F1 fűtési kör (53. tétel)
• FELHASZNÁLT IRODALOM

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 866 9

DOI: 10.1556/9789634548669

A könyv áttekinti a távhőellátás, távhőszállítás tervezésének és üzemeltetésének teljes ismeretanyagát. Ismerteti az alapvető definíciókat, a műszaki, technológiai és jogi fogalmakat, a rendszerek felépítését, alkotóelemeit, típusait. Bemutatja a hőigények valószínűségi, kockázati elvű meghatározásának módszertanát, a hőveszteség-számítást, a távhőellátó hálózatok hidraulikai analízisének feladatait, a keringetés tervezését. Foglalkozik a vezetékrendszerek létesítésével, a hőközpontok típusaival, kapcsolásával és értékelésével, bemutatja a rendszerek komplex tervezésének és üzemeltetésének optimalizációját, szabályozását és a DDC-technikákat, a telemechanikai és informatikai elemeket. A könyv a felsőoktatásban tankönyvként szolgál, de egyben a tervezőmérnök számára is a legkorszerűbb ismeretanyagot közvetíti.

Hivatkozás: https://mersz.hu/garbai-jasper-tavhoellatas-hoszallitas//