Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék

• MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightElső rész: Büntetőjog és büntetőjog-tudomány
  • chevron_rightI. fejezet: A büntetőjog
    • 1. A büntetőjog fogalma
    • 2. A büntetőjog tárgya és feladata
    • 3. A büntetőjog helye a jogrendszerben
    • 4. Büntetőjog és erkölcs
  • chevron_rightII. fejezet: A büntetőjog-tudomány
    • 1. Az európai büntetőjogi gondolkodás kezdetei
    • 2. A büntetőjog-tudomány jellege és módszertana
    • chevron_right3. Irányzatok a büntetőjog-tudományban
      • 3.1. Tett-büntetőjogi irányzat: a klasszikus büntetőjogi iskola
      • 3.2. Tettes-büntetőjogi (vagy kriminológiai) irányzatok: az antropológiai és a szociológiai iskola
      • 3.3. A közvetítő iskola
      • 3.4. Újabb eszmeáramlatok
    • chevron_right4. Büntetőjog-tudomány a bűnügyi tudományok rendszerében
      • 4.1. A bűnügyi tudományok rendszerének fogalma
      • 4.2. A kriminológia és az egyes bűnügyi tudományok
  • chevron_rightIII. fejezet: A magyar büntetőjog fejlődése a 19–20. században
    • 1. A modern büntetőjogi gondolkodás kezdetei
    • 2. Az 1843. évi büntetőtörvény-javaslat
    • 3. A Csemegi-kódex és novellái
    • 4. A Horthy-korszak büntetőjoga
    • 5. A magyar büntetőjog 1945 és 1990 között
    • 6. A magyar büntetőjog-tudomány a 19–20. században
    • 7. Rendszerváltozás és a büntetőjog
  • chevron_rightIV. fejezet: A jogállami büntetőjog alapelvei
    • 1. A törvényesség elve
    • 2. A humanizmus elve
    • 3. A tettfelelősség elve
    • 4. A bűnösségen alapuló felelősség elve
    • 5. Az arányosság elve
    • 6. A szubszidiaritás elve
    • 7. A kétszeres értékelés tilalma
• chevron_rightMásodik rész: Jogszabálytan
  • chevron_rightI. fejezet: A büntetőtörvény
    • chevron_right1. A büntetőjog forrásai
      • 1.1. A jogforrás fogalma a büntetőjogban
      • 1.2. Az Alaptörvény mint jogforrás, az Alaptörvény értelmezése
      • 1.3. A szokásjog, illetve a bírói jog jellege
    • chevron_right2. A büntetőtörvény rendszere
      • 2.1. A büntető törvénykönyv (büntető kódex) fogalma
      • 2.2. A büntető törvénykönyv szerkezete
    • chevron_right3. A büntető jogszabály szerkezete
      • 3.1. A büntető jogszabály szerkezetéről általában
      • 3.2. A diszpozíció fogalma és fajai
  • chevron_rightII. fejezet: A büntető jogszabály értelmezése
    • chevron_right1. A jogértelmezés szükségessége és szabadsága
      • 1.1. A jogértelmezés szükségessége
      • 1.2. A jogszabály-értelmezés módszertana
    • chevron_right2. Az értelmezés alanyai
      • 2.1. A jogalkotó jogértelmezése
      • 2.2. A jogalkalmazás jogértelmezése
      • 2.3. A tudományos jogértelmezés
    • chevron_right3. Az értelmezés módja
      • 3.1. A nyelvtani értelmezés
      • 3.2. A logikai értelmezés
      • 3.3. A rendszertani értelmezés
      • 3.4. A történeti értelmezés
    • chevron_right4. Az értelmezés eredménye
      • 4.1. A kiterjesztő és a megszorító értelmezés kérdése
      • 4.2. A jogszabály-értelmezés és az analógia
  • chevron_rightIII. fejezet: A büntetőtörvény hatálya
    • chevron_right1. Az időbeli hatály
      • 1.1. Az időbeli hatály kérdésének felmerülése
      • 1.2. Az időbeli hatály szabályai a Btk.-ban
      • 1.3. Kivételek a visszaható hatály tilalma alól
      • 1.4. Az időbeli hatály és a keretdiszpozíció
    • chevron_right2. A területi és személyi hatály
      • 2.1. A szabályozás elvei
      • 2.2. A területi és személyi hatály szabályai a Btk.-ban
  • chevron_rightIV. fejezet: A nemzetközi bűnügyi együttműködés – kitekintés
    • 1. Bevezetés
    • 2. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyre vonatkozó általános szabályok az Nbj. alapján
    • chevron_right3. A nemzetközi bűnügyi jogsegély típusai az Nbj. alapján
      • chevron_right3.1. A kiadatás
        • 3.1.1. A kiadatás fogalma, a kiadatási bűncselekmény
        • 3.1.2. A kiadatás akadályrendszere
      • 3.2. A büntetőeljárás átadása, illetve átvétele
      • 3.3. Feljelentés külföldi államnál
      • 3.4. Az eljárási jogsegély
      • 3.5. A szabadságvesztés-büntetés és a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele és átadása
    • 4. A külföldi ítélet érvénye
    • 5. A nemzetközi bűnügyi együttműködés speciális formái az Európai Unióban a 2012. évi CLXXX. törvény alapján
• chevron_rightHarmadik rész: Bűncselekménytan
  • chevron_rightI. fejezet: A bűncselekmény fogalma
    • chevron_right1. A bűncselekmény-fogalom kialakulása
      • 1.1. A bűncselekmény-fogalom jelentősége
      • 1.2. A klasszikus bűncselekmény-fogalom
      • 1.3. A bűncselekmény-fogalom fejlődése a német dogmatikában
    • chevron_right2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjog-tudományban
      • 2.1. A Csemegi-kódex bűncselekmény-fogalmának hatása az elméletre
      • 2.2. A bűncselekmény fogalma a második világháború után
      • 2.3. Viták és álláspontok a bűncselekmény fogalmáról
    • chevron_right3. A törvényi bűncselekmény-fogalom
      • 3.1. A cselekmény
      • 3.2. A cselekmény büntetni rendeltsége
      • chevron_right3.3. A cselekmény társadalomra veszélyessége
        • 3.3.1. A társadalomra veszélyesség fogalma
        • 3.3.2. A társadalomra veszélyesség foka, változó jellege
      • chevron_right3.4. A bűnösség
        • 3.4.1. Az anyagi jogi és az eljárásjogi bűnösség
        • 3.4.2. A bűnösség fogalmának alakulása a 19–20. században
        • 3.4.3. A bűnösség fogalma a magyar tudományos irodalomban
        • 3.4.4. A bűnösség fogalma felfogásunk szerint
        • 3.4.5. Vitás kérdések a bűnösséggel kapcsolatban
        • 3.4.6. A büntetőtörvény a bűnösség fokozatairól
    • chevron_right4. A bűncselekmények súly szerinti felosztása
      • 4.1. A bűncselekmény fogalmának differenciálása
      • 4.2. A súly szerinti felosztás elve a törvényhozásban
      • 4.3. A bűncselekmény súly szerinti felosztása a Btk.-ban
  • chevron_rightII. fejezet: Tényállástan
    • 1. A törvényi tényállás rendszerbeli elhelyezése, fogalma és formái. Az általános törvényi tényállás főbb jellemzői
    • 2. A bűncselekmény tárgya. A jogi tárgy
    • chevron_right3. A tárgyi oldal tényállási elemei
      • 3.1. Az elkövetési tárgy
      • chevron_right3.2. Az elkövetési magatartás
        • 3.2.1. A cselekménytani irányzatok
        • 3.2.2. A bűncselekmények csoportosítása
      • 3.3. Az eredmény
      • chevron_right3.4. Az okozati összefüggés
        • 3.4.1. Az okozatossági teóriák
        • 3.4.2. A mulasztás okozatosságának megítélése
      • 3.5. Az elkövetés szituációjához tartozó elemek
    • 4. A bűncselekmény alanya
    • chevron_right5. Az alanyi oldal tényállási elemei
      • 5.1. A szándékosság
      • 5.2. A gondatlanság
      • 5.3. Vegyes bűnösség a Btk. 9. §-a tükrében. Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért
      • 5.4. A motívum és célzat
  • chevron_rightIII. fejezet: A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai
    • 1. A büntethetőség akadályairól általában
    • chevron_right2. A büntethetőséget kizáró okok
      • chevron_right2.1. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok
        • 2.1.1. A jogos védelem
        • 2.1.2. A végszükség
        • 2.1.3. A jogszabály engedélye
        • 2.1.4. A Btk. Különös Részében meghatározott okok
        • 2.1.5. Hivatali, illetve hivatásbeli kötelesség teljesítése
        • 2.1.6. A megengedett kockázatvállalás
        • 2.1.7. A sértett beleegyezése
        • 2.1.8. A fegyelmezési jog gyakorlása
      • chevron_right2.2. Az alannyá válást kizáró okok
        • 2.2.1. A gyermekkor
        • 2.2.2. A kóros elmeállapot
        • 2.2.3. A kényszer és a fenyegetés
      • chevron_right2.3. A bűnösséget kizáró okok
        • 2.3.1. A tévedés
        • 2.3.2. Az elöljáró parancsa
    • chevron_right3. A büntethetőséget megszüntető okok
      • 3.1. Az elkövető halála
      • 3.2. Az elévülés
      • 3.3. A kegyelem
      • 3.4. A tevékeny megbánás
      • 3.5. A törvényben meghatározott egyéb okok
    • chevron_right4. A büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok
      • 4.1. A magánindítvány hiánya
      • 4.2. A feljelentés hiánya, illetve a büntethetőséghez szükséges egyéb jogcselekmények hiánya
      • 4.3. A Btk. Különös Részében meghatározott okok
  • chevron_rightIV. fejezet: A bűncselekmények megvalósulási szakaszai (stádiumtan)
    • chevron_right1. Az előkészület
      • 1.1. Az előkészület fogalma, elemei
      • 1.2. Az előkészület büntetendősége, jogkövetkezmények
      • 1.3. Az önkéntes visszalépés
    • chevron_right2. A kísérlet
      • 2.1. A kísérlet fogalma, elemei
      • 2.2. A kísérlet fajtái
      • 2.3. A kísérlet büntetendősége, jogkövetkezmények
      • 2.4. Az önkéntes visszalépés
    • chevron_right3. A befejezett bűncselekmény
      • 3.1. A befejezett bűncselekmény fogalma
      • 3.2. Befejezettség, bevégzettség
      • 3.3. Büntetendőség, jogkövetkezmények
  • chevron_rightV. fejezet: A bűncselekmények elkövetői
    • 1. Elméleti megközelítés
    • chevron_right2. Az elkövetők törvényi meghatározása
      • chevron_right2.1. A tettesek
        • 2.1.1. Az önálló (közvetlen) tettes
        • 2.1.2. A közvetett tettes
        • 2.1.3. A társtettes
      • chevron_right2.2. A részesek
        • chevron_right2.2.1. A részesség közös jellemzői
          • 2.2.1.1. A részesség járulékos jellege
          • 2.2.1.2. A részesi magatartások közös ismérvei
          • 2.2.1.3. Az alapcselekmény és a részesi magatartás közötti kapcsolat
        • chevron_right2.2.2. Az egyes részesi alakzatok
          • 2.2.2.1. A felbujtó
          • 2.2.2.2. A bűnsegéd
    • chevron_right3. A társas bűnelkövetési alakzatok
      • 3.1. A csoportos elkövetés
      • 3.2. A bűnszövetség
      • chevron_right3.3. A bűnszervezet
        • 3.3.1. A szabályozás története, indokai
        • 3.3.2. A bűnszervezet fogalmának ismérvei
    • chevron_right4. A bűnkapcsolatok
      • 4.1. Elméleti bevezető
      • chevron_right4.2. Az egyes bűnkapcsolati alakzatok
        • 4.2.1. A bűnpártolás
        • 4.2.2. Az orgazdaság
        • 4.2.3. A pénzmosás
        • 4.2.4. A feljelentési kötelezettség elmulasztása
        • 4.2.5. A bűnös közömbösség: a zendülés megakadályozásának elmulasztása
  • chevron_rightVI. fejezet: A bűncselekményi egység és halmazat
    • 1. Az egység–többség–halmazat kérdéseiről általában
    • chevron_right2. Az egység
      • 2.1. A természetes egység
      • 2.2. A törvényi egység
      • 2.3. A látszólagos halmazat
    • chevron_right3. A halmazat
      • 3.1. Az alaki halmazat
      • 3.2. Az anyagi halmazat
• chevron_rightNegyedik rész: A büntetőjogi jogkövetkezmények tana
  • chevron_rightI. fejezet: A büntetés elméleti kérdései
    • 1. A büntetés jogalapja
    • chevron_right2. A büntetés célja
      • 2.1. Az abszolút elméletek
      • chevron_right2.2. A relatív elméletek
        • 2.2.1. Az általános megelőzés elméletei
        • 2.2.2. A különös megelőzés elméletei
      • 2.3. Egyesítő elméletek
      • 2.4. Büntetési elméletek a magyar irodalomban
    • 3. A büntetés fogalma
    • 4. A büntetés fogalma és célja a magyar büntetőtörvényekben
  • chevron_rightII. fejezet: Jogkövetkezmények a büntetőjogban
    • chevron_right1. A büntetőjogi jogkövetkezményekről általában
      • 1.1. Fogalmi meghatározások
      • 1.2. A büntetőjogi szankció fogalmi elemei
    • chevron_right2. A büntetőjogi jogkövetkezmények meghatározásának rendszerei
      • 2.1. Monista büntetőjogi szankciórendszer
      • 2.2. Dualista büntetőjogi szankciórendszer
    • 3. A büntetőjogi jogkövetkezmények meghatározásának módja
  • chevron_rightIII. fejezet: A hatályos magyar büntetőjogi szankciórendszer
    • chevron_right1. A büntetőjogi szankciórendszer változásai a Csemegi-kódextől napjainkig
      • 1.1. A szankciórendszer változásai
      • 1.2. A halálbüntetés megszüntetése a magyar jogrendszerben és az abolicionizmus
    • 2. A magyar hatályos szankciórendszer jellemzői
  • chevron_rightIV. fejezet: A büntetések
    • chevron_right1. A szabadságvesztés-büntetés
      • 1.1. A szabadságvesztés-büntetés történeti és általános jellemzői
      • 1.2. A szabadságvesztés-büntetés tartama és végrehajtási fokozatai
      • chevron_right1.3. A határozott ideig tartó szabadságvesztés tartama és az abból történő feltételes szabadságra bocsátás
        • 1.3.1. Feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig tartó szabadságvesztésből
        • 1.3.2. A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának esetei
        • 1.3.3. A feltételes szabadság tartama
        • 1.3.4. A feltételes szabadság megszüntetése
      • 1.4. Az életfogytig tartó szabadságvesztés és az abból történő feltételes szabadságra bocsátás
    • 2. Az elzárás
    • 3. A szabadságvesztés alternatívái: az alternatív büntetések, illetve a közösségi szankciók
    • chevron_right4. A közérdekű munka
      • 4.1. A munkabüntetések rövid hazai története és a közérdekű munka bevezetése
      • 4.2. A közérdekű munka mint szimbolikus jóvátétel
      • 4.3. A közérdekű munka törvényi szabályozása
      • 4.4. A közérdekű munka megítélésének alakulása
    • 5. A pénzbüntetés
    • chevron_right6. A foglalkozástól eltiltás
      • 6.1. A foglalkozástól eltiltás tartalma
      • 6.2. Jogtörténeti előzmények
      • 6.3. A foglalkozástól eltiltás szabályozása az új Btk.-ban
      • 6.4. A foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás elhatárolása
      • 6.5. A foglakozástól eltiltás tartama
      • 6.6. A foglalkozás újbóli gyakorlásának feltételei
    • chevron_right7. A járművezetéstől eltiltás
      • 7.1. A járművezetéstől eltiltás tartalma
      • 7.2. Jogtörténeti előzmények
      • 7.3. A járművezetéstől eltiltás szabályozása az új Btk.-ban
      • 7.4. A járművezetéstől eltiltás érvényesülési köre
      • 7.5. A járművezetéstől eltiltás tartama
      • 7.6. A járművezetés újbóli megkezdésének feltételei
    • chevron_right8. A kitiltás
      • 8.1. A kitiltás tartalma
      • 8.2. Jogtörténeti előzmények
      • 8.3. A kitiltás szabályozása az új Btk.-ban
      • 8.4. A kitiltás tartama
      • 8.5. A kitiltás végrehajtása
    • chevron_right9. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás
      • 9.1. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartalma
      • 9.2. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályozása az új Btk.-ban
      • 9.3. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartama
      • 9.4. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtása
    • chevron_right10. A kiutasítás
      • 10.1. A kiutasítás tartalma
      • 10.2. Jogtörténeti előzmények
      • 10.3. A kiutasítás szabályozása az új Btk.-ban
      • 10.4. Az alkalmazás korlátai és tilalma
      • 10.5. A kiutasítás tartama
      • 10.6. A kiutasítás végrehajtása
      • 10.7. A kitiltás és a kiutasítás elhatárolása
  • chevron_rightV. fejezet: A mellékbüntetés
    • chevron_right1. A mellékbüntetés fogalma, kialakulása
      • 1.1. A mellékbüntetés fogalma
      • 1.2. A magyar büntetőjog-fejlődés áttekintése
    • chevron_right2. A közügyektől eltiltás
      • 2.1. A közügyektől eltiltás tartalma
      • 2.2. Jogtörténeti előzmények
      • 2.3. A közügyektől eltiltás szabályozása az új Btk.-ban
      • 2.4. A közügyektől eltiltás következményei
      • 2.5. A közügyektől eltiltás tartama
      • 2.6. A közügyektől eltiltás tartamának számítása
      • 2.7. A közügyektől eltiltás végrehajtása
      • 2.8. Többszörös közügyektől eltiltásra ítélés
  • chevron_rightVI. fejezet: Az intézkedések
    • chevron_right1. Az intézkedések elméleti kérdései
      • 1.1. Az intézkedés fogalmi megközelítései
      • chevron_right1.2. Az intézkedések kialakulása
        • 1.2.1. Magyar büntetőjog-történeti áttekintés a Csemegi-kódex novelláitól napjainkig
      • chevron_right1.3. Az intézkedések rendszere, osztályozása
        • 1.3.1. Intézkedések az új Btk.-ban
        • 1.3.2. Az intézkedések osztályozási szempontjai
    • chevron_right2. Az intézkedések nemei
      • chevron_right2.1. A megrovás
        • 2.1.1. A megrovás tartalma
        • 2.1.2. Jogtörténeti előzmények
        • 2.1.3. A megrovás szabályozása az új Btk.-ban
        • 2.1.4. Alkalmazási feltételek
        • 2.1.5. A megrovás jelentése
      • chevron_right2.2. A próbára bocsátás
        • 2.2.1. A próbára bocsátás tartalma
        • 2.2.2. Jogtörténeti előzmények
        • 2.2.3. A próbára bocsátás szabályozása az új Btk.-ban
        • 2.2.4. Alkalmazási feltételek
        • 2.2.5. A próbára bocsátás alkalmazását kizáró okok
        • 2.2.6. A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezése
        • 2.2.7. A próbaidő tartama, meghosszabbítása
        • 2.2.8. A próbára bocsátás megszűnése
      • chevron_right2.3. A jóvátételi munka
        • 2.3.1. A jóvátételi munka tartalma
        • 2.3.2. A jóvátételi munka szabályozása az új Btk.-ban
        • 2.3.3. Alkalmazási feltételek
        • 2.3.4. A jóvátételi munka alkalmazását kizáró okok
        • 2.3.5. A jóvátételi munka tartama
      • chevron_right2.4. A pártfogó felügyelet
        • 2.4.1. A pártfogó felügyelet tartalma
        • 2.4.2. Jogtörténeti előzmények
        • 2.4.3. A pártfogó felügyelet szabályozása az új Btk.-ban
        • 2.4.4. Alkalmazási feltételek
        • 2.4.5. Magatartási szabályok
        • 2.4.6. A pártfogó felügyelet tartama
        • 2.4.7. A pártfogó felügyelet végrehajtása
      • chevron_right2.5. Az elkobzás
        • 2.5.1. Az elkobzás tartalma, jogi természete
        • 2.5.2. Jogtörténeti előzmények
        • 2.5.3. Az elkobzás szabályozása az új Btk.-ban
        • 2.5.4. Alkalmazási feltételek
        • 2.5.5. Elkobzás alá eső dolgok
        • 2.5.6. Az elkobzás akadályai
        • 2.5.7. Az elkobzás méltányosságból történő mellőzése
        • 2.5.8. Az elkobzás joghatása
      • chevron_right2.6. A vagyonelkobzás
        • 2.6.1. A vagyonelkobzás tartalma, jogi természete
        • 2.6.2. Jogtörténeti előzmények
        • 2.6.3. A vagyonelkobzás szabályozása az új Btk.-ban
        • 2.6.4. Alkalmazási feltételek
        • 2.6.5. A vagyonelkobzás esetei
        • 2.6.6. A vagyonelkobzás akadályai és korlátai
        • 2.6.7. Pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás
        • 2.6.8. A vagyonelkobzás végrehajtása
      • chevron_right2.7. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
        • 2.7.1. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének tartalma
        • 2.7.2. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének szabályozása az új Btk.-ban
        • 2.7.3. Alkalmazási feltételek
        • 2.7.4. Az intézkedés alkalmazási körébe tartozó elektronikus adatok
      • chevron_right2.8. A kényszergyógykezelés
        • 2.8.1. A kényszergyógykezelés tartalma
        • 2.8.2. Jogtörténeti előzmények
        • 2.8.3. A kényszergyógykezelés szabályozása az új Btk.-ban
        • 2.8.4. Alkalmazási feltételek
        • 2.8.5. A kényszergyógykezelés végrehajtása, tartama, megszüntetése
  • chevron_rightVII. fejezet: A büntetés kiszabása
    • 1. A büntetéskiszabás fogalma
    • chevron_right2. A büntetéskiszabás általános szabályai
      • chevron_right2.1. A törvényi rendelkezés
        • 2.1.1. A büntetés célja
        • 2.1.2. A törvényben meghatározott keretek
        • 2.1.3. A bűncselekmény tárgyi súlya
        • 2.1.4. A bűnösség foka
        • 2.1.5. Az elkövető társadalomra veszélyessége
        • chevron_right2.1.6. Az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények
          • 2.1.6.1. Az értékelés alapelvei
          • 2.1.6.2. Az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények értékelése
      • 2.2. A szabadságvesztés-büntetés kiszabása
      • chevron_right2.3. A büntetés enyhítése
        • 2.3.1. Az egyfokú enyhítés
        • 2.3.2. A kétfokú enyhítés
        • 2.3.3. A korlátlan enyhítés
      • 2.4. Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása
    • chevron_right3. A büntetéskiszabás speciális szabályai
      • 3.1. A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén
      • chevron_right3.2. A halmazati és az összbüntetés
        • 3.2.1. A halmazati büntetés
        • 3.2.2. Az összbüntetés
      • 3.3. A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó büntetéskiszabási szabályok
      • 3.4. A bűnismétlés jogkövetkezményei
    • 4. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése
  • chevron_rightVIII. fejezet: A büntetés végrehajtását kizáró okok
    • 1. Az elítélt halála
    • 2. A törvényben meghatározott egyéb okok
  • chevron_rightIX. fejezet: A mentesítés
    • 1. A mentesítés elméleti alapjai
    • 2. Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények
    • 3. A mentesítés célja, elemei
    • chevron_right4. A mentesítés formái
      • 4.1. A törvényi mentesítés
      • 4.2. A bírósági mentesítés
      • 4.3. A mentesítés egységessége
      • 4.4. A kegyelmi mentesítés
  • chevron_rightX. fejezet: A fiatalkorúak büntetőjoga
    • 1. A fiatalkorúak büntetőjogának kialakulása
    • 2. Nemzetközi dokumentumok a fiatalkorúak büntetőjogával kapcsolatban
    • 3. A fiatalkorúak büntetőjogának hazai fejlődése
    • chevron_right4. Az új Btk. fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései
      • 4.1. Újdonságok az 1978. évi Btk.-hoz képest
      • 4.2. A XI. fejezet Alapvető rendelkezéseiről
      • 4.3. Tevékeny megbánás
      • 4.4. Fiatalkorúval szemben kiszabható büntetéseknél meglévő eltérések
      • 4.5. Eltérések a mellékbüntetésnél
      • 4.6. Speciális szabályok az intézkedéseknél
      • 4.7. Eltérő szabályok a mentesítésnél
      • 4.8. Egyéb rendelkezések
  • chevron_rightXI. fejezet: A jogi személyek büntetőjogi felelőssége
    • 1. Bevezetés
    • 2. A jogi személy büntetőjogi felelősségének adaptációja a magyar büntetőjogba
    • 3. A felelősségre vonható szervezetek
    • chevron_right4. Az intézkedések alkalmazásának feltételei
      • 4.1. Az intézkedések alkalmazását megalapozó bűncselekmény
      • 4.2. Az előny, illetve a jogi személy felhasználásával történő elkövetés
      • 4.3. Az intézkedések alkalmazását megalapozó bűncselekmény elkövetője
    • chevron_right5. A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések
      • 5.1. Az intézkedésekről általában
      • 5.2. A jogi személy megszüntetése
      • 5.3. A jogi személy tevékenységének korlátozása
      • 5.4. A pénzbírság
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

DOI: 10.55413/9789632956282

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//