Költségvetési jog

Tartalomjegyzék

• Költségvetési jog
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Előszó
• chevron_right1. A költségvetési szabályozás alapjai
  • 1.1. A szabályozás tárgya
  • 1.2. A közszolgáltatások és közfeladatok
  • 1.3. Az államháztartás fogalma és funkciói
  • 1.4. A költségvetés és a költségvetési szabályozás
  • 1.5. A költségvetés számokban
  • chevron_right1.6. A költségvetési jog forrásai
    • 1.6.1. A magyar költségvetési jog forrásai
    • 1.6.2. Az Európai Unió költségvetési jogának forrásai
  • chevron_right1.7. A költségvetési szabályozás szereplői, a költségvetési rendszer hasonlóságai és különbségei az EU és a magyar szabályozásban
    • 1.7.1. A költségvetés megalkotása
    • 1.7.2. A költségvetés végrehajtása
    • 1.7.3. A költségvetés ellenőrzése
  • chevron_right1.8. A költségvetési jog alapelvei
    • 1.8.1. A költségvetés-készítési kötelezettség
    • 1.8.2. A bruttó elszámolás (globális fedezet) elve
    • 1.8.3. A részletesség elve
    • 1.8.4. A valódiság elve
    • 1.8.5. Az egységesség és teljesség elve
    • 1.8.6. A nyilvánosság és átláthatóság elve
    • 1.8.7. Az éves költségvetés elve
    • 1.8.8. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve
    • 1.8.9. A költségvetési egyensúly követelménye
    • 1.8.10. A költségvetés elszámolási egysége
  • chevron_right1.9. Az államadósság fogalma, szabályozása
    • 1.9.1. Az államadósságra vonatkozó alapvető szabályozás
    • 1.9.2. Az államadósság szabályozása az Alaptörvényben
    • 1.9.3. Az államadósság részletszabályai
    • 1.9.4. Az Államadósság Kezelő Központ
  • 1.10. A független költségvetési intézmények
  • 1.11. A fiskális és a monetáris politika kapcsolatrendszere
  • 1.12. Az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletei
• chevron_right2. A magyar államháztartás szabályozása
  • 2.1. A magyar költségvetési szabályozás kialakulása
  • chevron_right2.2. Költségvetési eljárás
    • chevron_right2.2.1. A központi költségvetés megalkotása
      • 2.2.1.1. A költségvetés alaki rendje
      • 2.2.1.2. A költségvetés tervezése, a törvény elfogadásának folyamata, határidők
    • 2.2.2. Az önkormányzati költségvetés megalkotása
  • chevron_right2.3. A költségvetés végrehajtása
    • chevron_right2.3.1. A központi költségvetés végrehajtása
      • 2.3.1.1. A végrehajtás tartalma
      • 2.3.1.2. A kincstári költségvetés
      • 2.3.1.3. A költségvetési kötelezettségvállalás
    • 2.3.2. Az önkormányzati költségvetés végrehajtása
    • 2.3.3. A Magyar Államkincstár intézménye és feladatai
    • 2.3.4. A tartalékra vonatkozó szabályok
    • 2.3.5. A költségvetés módosítása, átcsoportosítási alapszabályok
    • chevron_right2.3.6. A társadalombiztosítási alapok: bevételek, kiadások, működés
      • 2.3.6.1. A társadalombiztosítás alapjai az államháztartás rendszerében
      • 2.3.6.2. A társadalombiztosítási jogviszony
      • 2.3.6.3. A társadalombiztosítási alapok bevételei
      • 2.3.6.4. Társadalombiztosítási ellátások
      • 2.3.6.5. A társadalombiztosítási szervek
    • chevron_right2.3.7. Az elkülönített állami pénzalapok
      • 2.3.7.1. A Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap
      • 2.3.7.2. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap)
      • 2.3.7.3. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap
      • 2.3.7.4. A Bethlen Gábor Alap
      • 2.3.7.5. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
      • 2.3.7.6. A Nemzeti Kulturális Alap
    • 2.3.8. Az önkormányzatok gazdálkodásának alapvető szabályai (főbb bevételek, kiadások)
  • chevron_right2.4. A költségvetés ellenőrzése
    • 2.4.1. A központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
    • 2.4.2. Az önkormányzati költségvetés ellenőrzése
    • 2.4.3. Az Állami Számvevőszék intézménye és feladatai
    • 2.4.4. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal intézménye és feladatai
    • 2.4.5. A kincstári ellenőrzés tárgyköre
    • 2.4.6. Az európai uniós források felhasználása ellenőrzésének különös szervei: az EUTAF, és az Integritás Hatóság, továbbá a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság
• chevron_right3. Az Európai Unió költségvetésének szabályozása
  • 3.1. Bevezetés
  • 3.2. Az EU költségvetési rendszerének kialakulása
  • chevron_right3.3. Az EU költségvetés bevételei
    • 3.3.1. A költségvetés bevételeinek kialakulása
    • 3.3.2. A saját források hatályos rendszere
    • 3.3.3. A saját forrásokról szóló határozat elfogadása
    • 3.3.4. Egyéb bevételek
  • 3.4. A középtávú pénzügyi terv
  • 3.5. A költségvetés megalkotása
  • chevron_right3.6. A költségvetés végrehajtása
    • 3.6.1. A végrehajtás alapelemei: költségvetési előirányzat és az alap-jogiaktus
    • 3.6.2. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelménye
    • 3.6.3. A pénzügyi szereplők
    • 3.6.4. A költségvetés végrehajtásának módjai
    • 3.6.5. A saját források végrehajtása
    • 3.6.6. A költségvetésből nyújtott támogatások
  • chevron_right3.7. A költségvetési ellenőrzés
    • chevron_right3.7.1. A pénzügyi ellenőrzés intézményei és eszközei
      • 3.7.1.1. A költségvetési beszámoló
      • 3.7.1.2. A beszámoló elfogadása
      • 3.7.1.3. A Európai Számvevőszék
      • 3.7.1.4. Fellépés a csalás ellen
      • 3.7.1.5. A csalás elleni küzdelem uniós intézményrendszere
    • 3.7.2. A költségvetés védelmének közigazgatási jogi eszközei
    • 3.7.3. A költségvetés védelmének büntetőjogi eszközei
    • chevron_right3.7.4. A költségvetési támogatások feltételhez kötése (kondicionalitás)
      • 3.7.4.1. A költségvetési kondicionalitás kialakulása
      • 3.7.4.2. A jogállamisági feltételrendszer
  • 3.8. Az európai uniós helyreállítási eszköz
  • chevron_right3.9. Az EU költségvetéséből finanszírozott főbb támogatási rendszerek alapvető szabályai
    • 3.9.1. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások
    • 3.9.2. Regionális támogatások
  • 3.10. Gazdaságpolitikai koordináció az Európai Unióban
• A szerzők további publikációi a költségvetési jog témájában

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 594 206 0

DOI: 10.55413/9789635942060

A pénzügyi jog egyetemi szintű oktatása hagyományosan három nagy témakört fog át: az adójogot,a költségvetési jogot, valamint a pénzügyi és befektetési intézményrendszer szabályozásának témakörét. Az olvasó jelen kötettel egy pénzügyi jogi egyetemi tankönyvsorozat negyedik, a magyar és európai uniós költségvetési szabályozást bemutató, feldolgozó kötetét tartja a kezében.

Az egyetemi szintű oktatásban elsőként arra kell a pénzügyi jog oktatóinak törekedni, hogy eme rendkívül széles és szerteágazó, egymástól sok tekintetben elkülönülő, de mégis legalább ugyanannyi ágon egymáshoz kapcsolódó szabályrendszerbe alapos betekintést nyújtson a hallgatóknak.

A kötet szerzői a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszékének oktatói, akik immár negyedszázados tapasztalatot gyűjtöttek össze a pénzügyi jog oktatása terén, és 2021-ben elérkezettnek látták az időt, hogy az oktatást e tapasztalatoknak legjobban megfelelő, és egyúttal hallgatóik felkészülését legjobban segítő tankönyvsorozatot indítsanak útjára. Általános tapasztalatuk, hogy a téma terjedelme, összetettsége és részletessége különleges oktatási megközelítést tesz szükségessé. E különleges megközelítés azt jelenti, hogy nem lehetséges és nem is célszerű az egyes résztémakörök minden egyes elemét beemelni a tananyagba. Az oktatás célja sokkal inkább az, hogy a három nagy pénzügyi jogi témakör, az adójog, a költségvetési jog és a pénzügyi és befektetési szabályozás alapvető elemei, fogalmai és belső rendszertani összefüggései kerüljenek a fókuszpontba, és ezáltal a hallgatók megismerjék azon szabályozási struktúrák működését, amelyeknek részleteiben, gyakorlati munkájuk során már ők is kellő biztonsággal el tudnak igazodni.

Jelen kötet célja a hazai és EU-s költségvetési szabályozás áttekintése, feldolgozása a jogi egyetemi szintű pénzügyi jogi oktatás igényei szerint. Ennek megfelelően a szerzőknek nem célja a szabályozás minden egyes részelemének bemutatása, hanem sokkal inkább egy alapos fogalomtisztázó és átfogó rendszertani elemző módszert követve, a költségvetési jog egyes elemeinek működését és összefüggéseit szeretnék megismertetni a hallgatókkal, olvasókkal.

A kötet elsődlegesen, de nem kizárólagosan egyetemi tankönyvként való felhasználási céllal készült, amelyben a szerzők elsőként a költségvetési jog rendszerét és alapfogalmait részletezik, majd feldolgozzák a hazai költségvetési szabályrendszert és az EU költségvetési szabályrendszerét is.

A kötet azok számára is hasznos szakkönyvként szolgálhat, akik egyetemi tanulmányaik befejezését követően, vagy attól függetlenül szeretnének elmélyedni a költségvetési szabályozás rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halasz-klicsu-koltsegvetesi-jog//