Adótan és adóeljárás

Tartalomjegyzék

• Adótan és adóeljárás • Második, átdolgozott kiadás
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Előszó a második kiadáshoz
• Előszó az első kiadáshoz
• chevron_right1. Az adózás története
  • chevron_right1.1. Adózás az egyetemes jogtörténetben
    • 1.1.1. Adómegállapítás az őskorban és az ókorban
    • 1.1.2. A feltételes adómegállapítás római jogi gyökerei
    • 1.1.3. Adómegállapítás a feudális államberendezkedés idején
    • 1.1.4. Adóhatósági adómegállapítás az abszolutizmus idején
    • 1.1.5. Önadózás mint adómegállapítás a polgári korszak idején
  • chevron_right1.2. Az adómegállapítás (adózás) Magyarország történelmében
    • 1.2.1. Adózás az ősmagyarok idején
    • 1.2.2. A feudális államszervezetben az adókivetési jog
    • 1.2.3. Adómegajánlási jog a rendi monarchia idején
    • 1.2.4. Az abszolutizmus kísérlete Magyarországon, avagy az adóhivatali szakapparátus felállításának kezdetei
    • 1.2.5. A polgári állam adózása
• chevron_right2. Az adórendszer és elemei
  • chevron_right2.1. Az állami pénzügyek rendszere
    • 2.1.1. Az állami bevételek rendszere
    • 2.1.2. A modern adóztatás történeti alapjai
    • 2.1.3. Az állami kiadások főbb jellemzői
  • chevron_right2.2. Az adójogviszonyok
    • 2.2.1. Az adó fogalmáról általában
    • 2.2.2. Az adózás mint alapvető kötelezettség
    • 2.2.3. Az adóztatás célja
    • 2.2.4. Az adó fogalma a hatályos adójogban
  • chevron_right2.3. Az adórendszerről általában, az adók rendszerezése
    • 2.3.1. A jövedelemadók
    • 2.3.2. Vagyoni típusú adók
    • 2.3.3. Forgalmi adók
    • 2.3.4. Az adók rendszerezése
    • chevron_right2.3.5. A helyi adóztatás rendszere
      • 2.3.5.1. A helyi adóztatás alapjai
      • 2.3.5.2. A helyi adók fajtái
      • 2.3.5.3. A helyi adók tárgya
      • 2.3.5.4. A helyi adóztatási jog tartalma és korlátai
      • 2.3.5.5. A települési adó
    • 2.3.6. Tagállami adórendszerek és az Európai Unió
    • 2.3.7. A mai magyar adórendszer
  • chevron_right2.4. Az adójog forrásai
    • chevron_right2.4.1. Az adójog magyar forrásai
      • 2.4.1.1. Az Alaptörvény
      • 2.4.1.2. Az adótörvények
      • 2.4.1.3. Az adóeljárási és a közigazgatási eljárási törvények viszonya
      • 2.4.1.4. Kormányrendeleti szintű szabályozás
      • 2.4.1.5. Önkormányzati adójogalkotás
      • 2.4.1.6. Alkotmánybírósági határozatok, bírósági ítéletek, adóhatósági közlemények és iránymutatások
    • chevron_right2.4.2. Az adójog uniós forrásai
      • 2.4.2.1. Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés adójoggal kapcsolatos alapvető rendelkezései
      • 2.4.2.2. A másodlagos jogforrások az adójogi szabályozásban
  • chevron_right2.5. Az adójog alkotmányos alapelvei
    • 2.5.1. Az általánosság
    • 2.5.2. Nullum tributum sine lege
    • 2.5.3. Egyenlőség
    • 2.5.4. Arányosság
  • 2.6. Az adójog alapjai egyes külföldi alkotmányokban
  • chevron_right2.7. Az adótényállás
    • 2.7.1. Az adókötelezettek
    • 2.7.2. Az adótárgy
    • 2.7.3. Az adóalap
    • 2.7.4. Az adómérték
    • 2.7.5. Az adómentesség és adókedvezmény
  • 2.8. Az adójogi norma szerkezete
  • 2.9. Az adózói jogok
  • 2.10. Adókötelezettségek rendszere
  • 2.11. Felelősség az adójogban
  • chevron_right2.12. Elévülés az adójogban
    • 2.12.1. Az elévülésről általában
    • 2.12.2. Az adó megállapításához való jog elévülése
    • 2.12.3. Az adó végrehajtásához való jog elévülése
  • chevron_right2.13. A nemzetközi és az EU adójog alapelemei
    • 2.13.1. A nemzetközi adójog tárgya és forrásai
    • 2.13.2. Az adókötelezettség teljesítési helyének meghatározása, a kettős adóztatás és annak elkerülése
    • 2.13.3. Az EU adójog alapjai
    • 2.13.4. Nemzetközi ügyletekre vonatkozó tagállami belső szabályok és az EU adójog
    • 2.13.5. EU adójog és a kettős adóztatás elleni egyezmények viszonya
    • 2.13.6. Európai forgalmi adóztatás
    • 2.13.7. Az EU vámjogi szabályozása
• chevron_right3. Az adózás eljárási szabályai
  • chevron_right3.1. Bevezetés
    • 3.1.1. Az adózási folyamat
    • 3.1.2. Az adóeljárás célja és jogszabályi háttere
    • chevron_right3.1.3. Az adóeljárási törvények hatálya
      • 3.1.3.1. Területi hatály
      • 3.1.3.2. Tárgyi hatály
      • 3.1.3.3. Személyi hatály
    • chevron_right3.1.4. Az adóeljárás alapelvei
      • 3.1.4.1. Törvényesség (legalitás) elve
      • 3.1.4.2. Szakszerű és hatékony eljárás elve
      • 3.1.4.3. Megkülönböztetés és részlehajlás tilalma
      • 3.1.4.4. Egyedi elbírálás elve
      • 3.1.4.5. Méltányos eljárás elve
      • 3.1.4.6. Tájékoztatási kötelezettség
      • 3.1.4.7. Közérthetőség elve
      • 3.1.4.8. A jóhiszemű eljárás követelménye, az együttműködési kötelezettség elve
      • 3.1.4.9. Rendeltetésszerű (célhoz kötött) joggyakorlás követelménye (joggal való visszaélés tilalma)
      • 3.1.4.10. A szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye (valódiság klauzula)
      • 3.1.4.11. Az ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítésének és a kapcsolt vállalkozások közötti szerződések minősítésének követelménye
      • 3.1.4.12. A nemzetközi szerződéssel érintett jövedelem magyarországi adóztatása
      • 3.1.4.13. Becslés alkalmazásának lehetősége nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén
  • chevron_right3.2. Adózói jogok
    • 3.2.1. Képviselet
    • 3.2.2. Iratbetekintés
    • 3.2.3. Önellenőrzés
    • 3.2.4. Tájékoztatási kötelezettség
    • 3.2.5. Kétszeres ellenőrzés tilalma
    • 3.2.6. Jogorvoslathoz való jog
  • chevron_right3.3. Az adókötelezettségek rendszere
    • chevron_right3.3.1. Bejelentkezési, bejelentési kötelezettség
      • 3.3.1.1. Cégek és bírósági nyilvántartásban szereplő szervezetek bejelentkezése
      • 3.3.1.2. Természetes személyek bejelentkezése
      • 3.3.1.3. Bejelentés és változásbejelentés
    • 3.3.2. Pénzforgalmi számlanyitás
    • chevron_right3.3.3. Adómegállapítás
      • 3.3.3.1. Önadózás
      • 3.3.3.2. Az adólevonás
      • 3.3.3.3. Az adóbeszedés
      • 3.3.3.4. Kivetés és kiszabás
    • chevron_right3.3.4. Adóbevallás
      • 3.3.4.1. Az állami adóhatósághoz benyújtandó bevallások
      • 3.3.4.2. A helyi adók bevallása
    • chevron_right3.3.5. Az adó megfizetése
      • 3.3.5.1. Az adóalany és az adó megfizetésére kötelezett személy
      • 3.3.5.2. Az adófizetés módja
      • 3.3.5.3. Az adó megfizetése
      • 3.3.5.4. Az adófizetés határideje
    • 3.3.6. Nyilvántartás-vezetés
    • 3.3.7. Bizonylatkiállítás és -megőrzés
    • 3.3.8. Nyilatkozattétel
    • chevron_right3.3.9. Adatszolgáltatás
      • 3.3.9.1. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer
      • 3.3.9.2. Online pénztárgép
      • 3.3.9.3. Online számlaadat szolgáltatás
      • 3.3.9.4. Az áfa EU összesítő adatszolgáltatás
  • chevron_right3.4. Az adóhatóság kötelezettségei
    • 3.4.1. Adóhatóság nyilvántartási kötelezettsége
    • 3.4.2. Az adóhatóság adatszolgáltatási kötelezettsége
    • 3.4.3. Az adótitok
    • 3.4.4. Az adóhatóság által közzétett nyilvános adatbázisok
    • 3.4.5. Kezdő vállalkozások támogatása
    • 3.4.6. Köztartozásmentes adózói adatbázis működtetése és közzététele
    • 3.4.7. Megbízható adózók közzététele
    • 3.4.8. Be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzététele
    • 3.4.9. Tájékoztatás adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről
  • chevron_right3.5. Hatósági eljárás
    • chevron_right3.5.1. Általában az adóhatósági eljárásról
      • 3.5.1.1. A hatósági eljárás megindítása
      • 3.5.1.2. Az eljárás kezdő időpontja és határidők
      • 3.5.1.3. Az eljárás lezárása
    • chevron_right3.5.2. A hatósági eljárás különös szabályai
      • 3.5.2.1. Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján
      • 3.5.2.2. Az adó soron kívüli megállapítása
      • 3.5.2.3. Az adózó minősítési eljárása
      • 3.5.2.4. Az adó feltételes megállapítása
      • 3.5.2.5. A szokásos piaci ár megállapítása
      • 3.5.2.6. Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése
      • 3.5.2.7. Adómérséklés
      • 3.5.2.8. Állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás
  • chevron_right3.6. Az ellenőrzés (és a kapcsolódó hatósági eljárás)
    • 3.6.1. Az ellenőrzés célja
    • 3.6.2. Az ellenőrzés fajtái
    • 3.6.3. Az adóellenőrzés
    • chevron_right3.6.4. Jogkövetési vizsgálat
      • 3.6.4.1. Az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés
      • 3.6.4.2. Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés
      • 3.6.4.3. Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés
    • 3.6.5. Ismételt ellenőrzés
    • chevron_right3.6.6. Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása
      • 3.6.6.1. Kockázatelemzési eljárás
      • 3.6.6.2. A támogató eljárás
    • 3.6.7. Az ellenőrzés megindítása
    • 3.6.8. Az ellenőrzés folyamata
    • 3.6.9. Az adózó jogai és kötelezettségei az ellenőrzés során
    • 3.6.10. Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenőrzés során
    • 3.6.11. Az ellenőrzés befejezése
  • 3.7. Ellenőrzést követő hatósági eljárás:az utólagos adómegállapítás
  • chevron_right3.8. Jogkövetkezmények
    • 3.8.1. Késedelmi pótlék
    • 3.8.2. Az önellenőrzési pótlék
    • 3.8.3. Az adóbírság
    • 3.8.4. A mulasztási bírság
    • 3.8.5. Jövedéki bírság
    • 3.8.6. Intézkedések
  • chevron_right3.9. Jogorvoslat a hatósági eljárásban
    • 3.9.1. A fellebbezés
    • 3.9.2. Felügyeleti eljárás
    • 3.9.3. Közigazgatási per
    • 3.9.4. A döntés módosítása vagy visszavonása az adóhatóság saját hatáskörében
    • 3.9.5. Új eljárásra utasítás
    • 3.9.6. Az ügyészi felhívás és fellépés
    • 3.9.7. A súlyosítási tilalom
  • chevron_right3.10. A végrehajtási eljárás
    • 3.10.1. A végrehajtási eljárás megindítása
    • 3.10.2. Biztosítási intézkedések
    • 3.10.3. Átvezetés
    • 3.10.4. A visszatartási jog gyakorlása
    • 3.10.5. Végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre
    • 3.10.6. Végrehajtás munkabérre
    • 3.10.7. Az ingóvégrehajtás
    • 3.10.8. Ingatlan-végrehajtás
    • 3.10.9. A jelzálogjog bejegyzése
    • 3.10.10. Jogorvoslat a végrehajtásban
    • 3.10.11. A végrehajtási eljárás felfüggesztése és szünetelése
    • 3.10.12. A végrehajtás költsége

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 594 205 3

DOI: 10.55413/9789635942053

A pénzügyi jog egyetemi szintű oktatása hagyományosan három nagy témakört fog át: az adójogot, a költségvetési jogot, valamint a pénzügyi és befektetési intézményrendszer szabályozásának témakörét. Az adójog önmagában is egy rendkívül összetett, anyagi és eljárási szabályokat magában foglaló szabályrendszer. Az olvasó jelen kötetben az adójog történeti kialakulását, alapfogalmait és belső összefüggéseit, valamint az adóeljárás szabályozását ismerheti meg részletesen.

Az egyetemi szintű oktatásban arra kell a pénzügyi jog oktatóinak törekedni, hogy e rendkívül széles és szerteágazó, egymástól sok tekintetben elkülönülő, de mégis legalább ugyanannyi ágon egymáshoz kapcsolódó szabályrendszerbe egy alapos és logikusan felépített betekintést nyújtson a hallgatóknak. Jelen kötet – amelynek szerzői a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszékének oktatói – első kiadása e célt szem előtt tartva készült el 2021-ben, és került aktualizálásra, átdolgozásra 2023-ban.

A kötet szerzői immár közel negyedszázados tapasztalatot gyűjtöttek össze a pénzügyi jog oktatása terén, és általános tapasztalatuk, hogy a téma terjedelme, összetettsége és részletessége különleges megközelítést tesz szükségessé. E különleges megközelítés azt jelenti, hogy nem lehetséges és nem is célszerű az egyes résztémakörök minden egyes részelemét kifejteni a pénzügyi jog egyetemi oktatása során. Az oktatás célja sokkal inkább az, hogy a három nagy témakör, az adójog, a költségvetési jog, valamint a pénz- és tőkepiaci szabályozás alapvető elemei, fogalmai és belső rendszertani összefüggései kerüljenek a fókuszpontba, és ezáltal a hallgatók megismerjék azon szabályozási struktúrák működését, amelyek részleteiben később, gyakorlati munkájuk során már ők is kellő biztonsággal el tudnak igazodni. Jelen kötet célja ennek megfelelően az adózás rendszerének, alapfogalmainak és az adóeljárási szabályozásnak áttekintése a jogi egyetemi szintű pénzügyi jogi oktatás igényei szerint. Ennek megfelelően a szerzőknek nem céljuk a szabályozás minden egyes részelemének bemutatása, hanem sokkal inkább egy alapos fogalomtisztázó és átfogó rendszertani elemző módszert követve, a téma egyes elemeinek működését és összefüggéseit szeretnék megismertetni az olvasókkal. A kötet elsődlegesen az egyetemi oktatásban való felhasználási céllal készült, amelyben azonban a szerzők nem pusztán a hazai szabályozás leírására törekedtek, hanem a releváns helyeken kitértek a nemzetközi és európai uniós szabályozásra, illetve az alkotmánybírósági, valamint a hazai és uniós bírósági gyakorlatra is.

A kötet azok számára is hasznos szakkönyvként használható, akik egyetemi tanulmányaik befejezését követően is adójoggal kívánnak foglalkozni, akár adóhatósági, akár más jogalkalmazói területen.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halasz-szabo-varga-adotan-es-adoeljaras-2kiad//