Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Tartalomjegyzék

• Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban • Elméleti alapok, alkalmazások
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightFenntarthatóság a közgazdaságtanban. Kiindulópontok és megválaszolandó kérdések • Halmai Péter
  • 1. Környezeti fenntarthatóság: gondolati ív a Dasgupta-jelentésig terjedően
  • 2. A klímaváltozás és a közgazdaság-tudomány
  • 3. Jegybankok és klímaváltozás
  • 4. Makrogazdasági fenntarthatóság
  • 5. Fenntarthatóság és reziliencia
  • 6. Nemzetközi dimenziók
  • 7. A kutatás keretében készült tanulmányokról
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightI. MAKROGAZDASÁGI KÉRDÉSEK
  • chevron_rightFriss fejlemények a klímaváltozás közgazdaságtanában • Kaszab Lóránt – Morvay Endre – Világi Balázs – Vonnák Balázs
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. A klímaváltozás okai és következményei
      • 2.1. Klímaváltozás: múlt és jövőbeli forgatókönyvek
      • chevron_right2.2. Kihívások
        • 2.2.1. Az energiaszektor: közelmúlt, jelen és jövőbeli kihívások
      • chevron_right2.3. Élelmiszer-ellátás: természeti kincsek, kizsákmányolás és potenciál
        • 2.3.1. Mentsük meg a bálnákat!
    • chevron_right3. A gazdasági következmények számszerűsítésének kihívásai
      • 3.1. Optimalizálás extrém bizonytalanság esetén
      • 3.2. Preferenciák
      • 3.3. Diszkontálás, intergenerációs igazságosság
      • 3.4. Intragenerációs heterogenitás
    • chevron_right4. A gazdaságpolitika szerepe a klímaváltozás elleni küzdelemben
      • chevron_right4.1. Fiskális politika és állami szabályozás
        • 4.1.1. Empirikus vizsgálatok a szén-dioxid-kibocsátás adóztatásának hatásairól
        • 4.1.2. Az optimális szén-dioxid-adóztatás elméleti irodalma
        • 4.1.3. Alternatív eszközök és nemzetközi gyakorlat
      • chevron_right4.2. A jegybankok szerepe a klímaváltozás elleni küzdelemben
        • 4.2.1. A jegybank és a pénzügyi szektor portfólióinak zöldülése
    • chevron_right5. Az átállást támogató folyamatok
      • 5.1. A környezettudatos viselkedés ösztönzői
      • 5.2. Klímabarát innovációk és elterjedésük
    • 6. Konklúzió
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightFenntartható növekedés, növekedési potenciál • Halmai Péter
    • chevron_right1. Potenciális kibocsátás, potenciális növekedés, növekedési számvitel
      • 1.1. Idősoros szűrés versus termelési függvény
      • 1.2. A termelési függvény alkalmazása a potenciális növekedés kiszámítására
    • 2. A növekedési potenciál eróziója az EU14 országcsoportjaiban
    • 3. A potenciális növekedés lassulása az EU27-ben
    • 4. Brit növekedési modell – brit termelékenységi paradoxon
    • 5. Potenciális növekedés a tagállamok főbb csoportjaiban
    • 6. A potenciális növekedés irányzatai a poszt-Covid időszakában
    • 7. Néhány következtetés
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightAz idősödő társadalom hatásai a fiskális politika és a gazdasági növekedés perspektívájából • Marton Ádám
    • 1. Bevezetés
    • 2. Az idősödő társadalom fiskális és növekedési hatásainak elméleti összefüggései
    • chevron_right3. Az idősödő társadalom elméleti modelljének empirikus vizsgálata
      • chevron_right3.1. Fiskális hatások vizsgálata – Vektor hibakorrekciós modell (VECM)
        • 3.1.1. Modell
        • 3.1.2. Adatok
        • 3.1.3. Modellspecifikáció
        • 3.1.4. Eredmények
      • chevron_right3.2. Növekedési hatások elemzése – Általánosított momentumok módszere (GMM)
        • 3.2.1. Modell és modellspecifikáció
        • 3.2.2. Adatok
        • 3.2.3. Eredmények
    • 4. Konklúzió
    • Mellékletek
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightKlímaváltozás, bizalom, jegybank • Kolozsi Pál Péter – Banai Ádám
    • 1. Bevezetés
    • 2. A bizalom mint a közpolitikai környezet eleme
    • chevron_right3. A bizalom szerepe a jegybanki mandátumok tekintetében
      • 3.1. Árstabilitás és bizalom
      • 3.2. Zöld szempontok és bizalom
    • 4. Az árstabilitási cél és a zöld aktivitás közötti összefüggések
    • 5. Konklúzió és kitekintés
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightA versenyképességi mutatók és a gazdasági növekedés kapcsolata • Filep-Mosberger Pálma – Gábriel Péter – Hevér Judit
    • 1. Bevezetés
    • 2. Irodalom-összefoglaló
    • 3. Az adatbázisok bemutatása
    • 4. Módszertan
    • chevron_right5. Eredmények – WEF
      • chevron_right5.1. Mely versenyképességi mutatók a legfontosabbak a GDP-növekedés szempontjából?
        • 5.1.1. A GCI-index és a GDP kapcsolata
        • 5.1.2. A főpillérek és a GDP kapcsolata
        • 5.1.3. A tizenkét pillér és a GDP kapcsolata
        • 5.1.4. Az alpillérek és a GDP kapcsolata
      • 5.2. A versenyképességi mutatók kiegyensúlyozottsága és a GDP kapcsolata
    • chevron_right6. Eredmények – IMD
      • chevron_right6.1. Mely versenyképességi mutatók a legfontosabbak a GDP növekedése szempontjából?
        • 6.1.1. Az IMD-pillérek és a GDP kapcsolata
        • 6.1.2. A vizsgált mutatók kiválasztása
        • 6.1.3. A mutatók és a GDP kapcsolata
      • 6.2. A versenyképességi mutatók kiegyensúlyozottsága és a GDP kapcsolata
    • 7. Konklúzió
    • Függelék
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightMilyen tényezők alakították a magyar készpénztartási hányadot az ezredfordulót követően? • Bódi-Schubert Anikó – Ritzlné Kazimir Ildikó
    • 1. Bevezetés
    • 2. A pénzkereslet alakulását leíró elméleti modellek
    • 3. A vizsgált időszak áttekintése, idősorok elemzése
    • chevron_right4. A pénztartási hányad modellezése
      • 4.1. Adatok
      • 4.2. Módszertan
      • 4.3. Eredmények
    • 5. Következtetések – Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightII. NEMZETKÖZI GAZDASÁGTANI DIMENZIÓK
  • chevron_rightA globális gazdaság hálózati építőelemei – Kapcsolatok és csomópontok • Bódi-Schubert Anikó – Ritzlné Kazimir Ildikó
    • chevron_right1. Hálózatok a globális gazdaságban – elméleti megalapozás
      • chevron_right1.1. Az üzleti hálózatok működését alapvetően befolyásoló folyamatok: globalizáció, kiszervezés
        • 1.1.1. Kiszervezés
        • 1.1.2. Termelési és logisztikai tendenciák változása: a gyártásmélység csökkenése, moduláris gyártás, a lean-menedzsment elterjedése és a szállítási intenzitás növekedése
    • chevron_right2. A tanulmányban alkalmazott hálózatfelfogás, a globális gazdaság hálózati összefüggései
      • chevron_right2.1. A globális gazdaság hálózati alrendszerei
        • 2.1.1. Tengeri kikötők – globális üzleti és közlekedési csomópontok
    • chevron_right3. A globális hálózat rövid és hosszú távú hatékonyságának sokváltozós modellje
      • 3.1. A modellalkotáshoz épített adatbázis
      • 3.2. Elemzési módszertan és folyamat
      • chevron_right3.3. Eredmények
        • 3.3.1. A hálózati hatékonyság alakulása
        • 3.3.2. A hálózati teljesítmény alakulása
    • 4. Esettanulmány – A Covid-19 járvány mint több hálózati csomópontot megbénító jelenség a világgazdaságban
    • 5. Eredményeink a fenntarthatóság tükrében
    • 6. Összegzés
    • Mellékletek
    • Függelék
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightA dollárdominancia fenntarthatósága endogén pénzelméleti és geopolitikai megközelítésben • Bánkuty-Balogh Lilla – Lehmann Kristóf – Szalai Zoltán
    • 1. Az endogén pénzteremtés pénz-megközelítése
    • chevron_right2. A nemzetközi pénzügyi rendszer az endogén pénzteremtés keretrendszerében
      • 2.1. Az aranystandard-rendszer
      • 2.2. Az aranystandard-rendszer megszűnése, nemzetközi pénzügyi rendszer a két világháború között
      • 2.3. A Bretton Woods utáni „nem-rendszer”
      • 2.4. „Bretton Woods II”
    • 3. Javaslatok új, Bretton Woods III nemzetközi pénzügyi rendszerre
    • 4. A dollárdominancia geopolitikai aspektusai
    • 5. A globális tartalékdeviza-státusz sajátosságai
    • 6. A háborúk és a szankciók globális pénzügyi hatásai
    • 7. Az energia és a kulcsdeviza-szerep összefüggése
    • 8. A zöld átállás lehetséges tartalékdeviza-hatása
    • 9. Konklúzió
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightA természetes reálkamat: r* Görögországban • Gánics Gergely – Neszveda Gábor
    • 1. Bevezetés
    • 2. Modell
    • 3. Adatok és becslés
    • 4. Eredmények
    • 5. Összegzés
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIII. ZÖLD PÉNZÜGYEK
  • chevron_rightLehetőségek a bankok prudenciális szabályozásának gazdaságpolitikai célú eltérítésére • Seregdi László
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. A kockázatalapú szabályozás elvétől való eltérések az EU bankszabályozásában
      • 2.1. SME korrekciós faktor
      • 2.2. Infrastruktúra-támogatási tényező, ISF
      • 2.3. Szoftverek levonása a szavatoló tőkéből
      • 2.4. Egyéb eltérések és kedvezmények
    • 3. A kockázatalapú szabályozás eltérítésének alkalmazott és lehetséges formái
    • chevron_right4. Az ESG-kockázatok jelentősége, banki kockázatokkal való összhangja
      • 4.1. Az ESG-kockázatok kezelése a CRD/CRR jelenlegi rendszerében
      • 4.2. A környezeti kockázat kapcsolata a hagyományos banki kockázatokkal
    • chevron_right5. A kockázatalapú bankszabályozás továbbfejlesztésének lehetséges irányai
      • chevron_right5.1. A kedvezmények nyújtásának átstrukturálása
        • 5.1.1. Tőkepufferek
        • 5.1.2. Mikroprudenciális felügyeleti gyakorlat, többlettőke-követelmény és tőkeajánlás
        • 5.1.3. Szanálási hatóság, MREL
        • 5.1.4. Tőkeáttételi mutató backstop jellege
      • 5.2. Lehetséges szakítás a kockázatalapú szabályozással a szabályozás egyszerűbbé tétele érdekében
      • 5.3. A garanciaintézmények szerepének erősítése
    • 6. Összefoglalás, következtetések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightA klímasemleges bankok módszertani kérdései és gyakorlati kihívásai • Gyura Gábor
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. A klímasemleges bankok definiálása
      • 2.1. A klímasemlegesség a bankok szempontjából
      • 2.2. A főbb nemzetközi kezdeményezések
      • 2.3. A klímasemleges bankolás főbb elemei a Net Zero Banking Alliance sztenderdjei alapján
    • chevron_right3. A net zero banking eddigi nemzetközi gyakorlatainak elemzése
      • 3.1. Földrajzi elemzés
      • 3.2. Az eddigi net zero politikák bemutatása
    • chevron_right4. Módszertani dilemmák az eddigi publikus célok alapján
      • 4.1. Mely indikátorok alkalmasak leginkább a hiteles célkitűzésekhez?
      • 4.2. Milyen szcenáriók alkalmasak a karbonsemlegességi célkitűzésekhez?
      • 4.3. A vállalati Scope 3 kibocsátásokat is be kell-e vonni a banki vállalásokba?
      • 4.4. Használhatók-e offsetek?
      • 4.5. A bázis problémája
    • chevron_right5. A magyarországi alkalmazás kérdései
      • 5.1. A hazai bankok eddigi érintettsége
      • 5.2. Mérési problémák
      • 5.3. A reálgazdasággal való kölcsönhatás problémája
    • 6. Összefoglalás és lehetséges jövőbeni kutatási kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightZöld hitelezés Magyarországon – Tapasztalatok és történeti háttér • Nagy Gábor – Sárvári Balázs – Varga Bence
    • chevron_right1. A fenntartható bankolás kialakulásának nemzetközi háttere, előzményei
      • 1.1. A lengyel szövetkezetek kialakulása
    • 2. Hazai vonatkozások a fenntartható pénzügyek kialakulása területén
    • chevron_right3. A magyarországi zöld hitelezés áttekintése
      • chevron_right3.1. A zöld kitettségek megoszlása
        • 3.1.1. A zöld kitettségek megoszlása terméktípusok között
        • 3.1.2. A zöld kitettségek megoszlása a felhasználás célja szerint
      • chevron_right3.2. A zöld kitettségek kockázata
        • 3.2.1. Default-arány
        • 3.2.2. IFRS9 szerinti stage-besorolás
        • 3.2.3. IFRS9 szerinti értékvesztés és várt veszteség, valamint értékvesztés-fedezettség
        • 3.2.4. Moratórium-részarány
    • 4. Következtetések a zöld hitelek kockázatosságával kapcsolatban
    • 5. Zöld hitelezés a zöld átállás szolgálatában
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightÁttekintés az éghajlatváltozás kockázatainak kezeléséről a biztosítási szektorban • Hajdu Gabriella – Holczinger Norbert
    • 1. Bevezető: az éghajlatváltozásból adódó kockázatok azonosítása, adatok gyűjtése, mérése, elemzése, kezelése
    • chevron_right2. Nemzetközi kitekintés – fókuszban az IAIS
      • 2.1. Az éghajlatváltozással kapcsolatos fogalmak áttekintése
      • 2.2. Az éghajlatváltozással kapcsolatos prudenciális kockázatok áttekintése
      • 2.3. IAIS-alapelvek alkalmazása a klímakockázatok kezelését szolgáló megoldásokhoz
      • 2.4. Információk gyűjtése
      • chevron_right2.5. Az éghajlatváltozásra vonatkozó lényeges információk
        • 2.5.1. A klímakockázatok számszerűsítésére használható technikák és modellek
        • 2.5.2. Megközelítés a gyakorlat oldaláról
      • chevron_right2.6. Az adatgyűjtéssel és a módszertanokkal kapcsolatos felvetések
        • 2.6.1. A GIMAR-jelentések
        • 2.6.2. Az USA NAIC lépései és válaszai
    • chevron_right3. Európai szintű kitekintés
      • 3.1. Biztosítással a klímakockázatok ellen – a védelmi rés csökkentése
    • 4. Hazai tapasztalatok
    • 5. Konklúzió
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_rightA Magyar Nemzeti Bank rövid klímastressztesztjének módszertani bemutatása • Bach Alexandra – Csorba Norbert – Héjja Borbála – Kim Donát – Monostori Zoltán – Soós Gábor Dániel – Szentmihályi Szabolcs – Várgedő Bálint
    • 1. Bevezetés
    • 2. Irodalmi áttekintés és az MNB felügyeleti stressztesztje
    • chevron_right3. Polaris modell: az MNB ökonometriai makrogazdasági modellje
      • 3.1. A modell üzemanyagár-blokkja
      • 3.2. A kőolajár-sokk hatásmechanizmusának bemutatása
    • 4. Ágazati eltérítés
    • chevron_right5. A hitelkockázati modul
      • 5.1. Vállalati hitelkockázati modell
      • 5.2. A szektorális modul beillesztése a vállalati nemteljesítési modellbe
      • 5.3. A vállalati hitelezési veszteség becslése a PD-modellek segítségével
      • 5.4. Lakossági hitelkockázati modell
    • 6. Konklúzió
    • Felhasznált irodalom
• Index (Tárgyszavak)

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 947 5

DOI: 10.1556/9789634549475

A fenntarthatóság különböző dimenzióinak kutatása egyre inkább felértékelődik a közgazdaságtan területén. A szokásos megközelítés elsősorban környezet-gazdaságtani tartalmat tulajdonít a fenntarthatóságnak. Nem tagadva a környezeti összefüggések kiemelkedő szerepét, különös figyelmet igényelnek a fenntarthatóság szélesebb gazdasági és társadalmi összefüggései.

A kötet meghatározó vonulata a makroökonómiai és a nemzetközi gazdaságtani megközelítés. E keretben a klímaváltozás, a fenntartható növekedés, a versenyképesség, az idősödés és a reálkamatok alakulása egymással is szorosan összekapcsolódó témakörei egyaránt elemzésre kerültek. Kiemelt figyelmet érdemel a globális kínálati láncok hálózatos szerkezete és a nemzetközi pénzügyi rendszer struktúrája. E hálózatok működése, teljesítménye és rezilienciája kulcsfontosságú a nemzetközi gazdasági rendszer fenntarthatósága tekintetében.

A zöld pénzügyek kivételesen fontos területet képviselnek a közgazdaság-tudományi fenntarthatóság tekintetében. Ezért is különös jelentőségűek, úttörőek az e témakört tárgyaló tanulmányok.

A kötet izgalmas utazást kínál a témakör iránt érdeklődő olvasók számára. Kiszélesíti a fenntarthatóság szokásos értelmezését. Új, sok tekintetben részben vagy egészében még mindig feltáratlan dimenziókat von be az elemzésbe, mindezek révén pedig további új, jövőbeli kutatások igényét alapozhatja meg. Az elvégzendő további feladatok világosak. Csak remélni lehet, hogy az elkezdett ígéretes kutatások a jövőben is folytatódhatnak és előrehaladhatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-fenntarthatosag-a-kozgazdasagtudomanyban//