Krízis és növekedés az Európai Unióban

Tartalomjegyzék

• KRÍZIS ÉS NÖVEKEDÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Európai modell, strukturális reformok
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_right1. A növekedési elmélet rendszere
  • 1.1. A gazdasági növekedés jelentősége a makroökonómiában
  • 1.2. Intézményi és történeti megközelítés
  • 1.3. Kiindulópont: a neoklasszikus növekedési modell
  • 1.4. A gazdasági növekedés forrásainak számbavétele
  • 1.5. Konvergenciamechanizmus a neoklasszikus növekedési elméletben
  • 1.6. A neoklasszikus konvergenciaelmélet korlátai
  • 1.7. Endogén növekedési elmélet és a konvergencia
  • 1.8. Új szintézis felé. Hibrid modell, neoklasszikus újjászületés. Endogén szintézis?
  • 1.9. Kereskedelem, nyitottság, földrajzi fekvés
  • 1.10. Az intézmények és politikák szerepe
• chevron_right2. Európai integráció és gazdasági növekedés
  • 2.1. A gazdasági integráció európai konstrukciója
  • chevron_right2.2. A preferenciális kereskedelmi liberalizáció hatásai
    • 2.2.1. A vámunió hatásai: kereskedelemteremtés és kereskedelemterelés
    • 2.2.2. Dinamikus hatások
  • chevron_right2.3. A gazdasági integráció hatásainak mérése
    • 2.3.1. A vámunió hatásai. Összefoglaló megjegyzések
    • 2.3.2. Közös piac, belső piac
    • 2.3.3. A gazdasági unió hatásai
  • chevron_right2.4. Piacméret és méretgazdaságosság
    • 2.4.1. BE-COMP görbék, zárt gazdaság
    • 2.4.2. Az európai liberalizáció hatása
    • 2.4.3. Állami támogatás és versenypolitika
  • chevron_right2.5. Növekedési hatások és tényezőpiaci integráció
    • 2.5.1. A növekedés logikája: közép- és hosszú távú hatások
    • 2.5.2. Európai növekedési folyamatok
    • 2.5.3. Növekedés és európai integráció
    • 2.5.4. Középtávú növekedési hatások: indukált tőkeképződés neoklasszikus keretben
    • 2.5.5. Liberalizáció, allokációs hatások és a középtávú növekedési bónusz
    • 2.5.6. Egyéb középtávú növekedési hatások: a beruházási ráta megváltozása
    • 2.5.7. Csatlakozási tanulságok
    • 2.5.8. Európai integráció és hosszú távú növekedés
  • 2.6. Az európai integráció növekedési és termelékenységi hatásai
  • 2.7. Európai növekedési modell
• chevron_right3. Az európai növekedési potenciál eróziója
  • chevron_right3.1. Potenciális kibocsátás, potenciális növekedés, növekedési számvitel
    • 3.1.1. Idősoros szűrés versus termelési függvény
    • 3.1.2. A termelésifüggvény-megközelítés alkalmazása a potenciális növekedés kiszámítására
  • chevron_right3.2. A növekedési potenciál eróziója az EU15 országcsoportjaiban
    • 3.2.1. Az elemzés keretei
    • 3.2.2. A potenciális növekedés változásai: erózió és krízis
    • 3.2.3. Az egyes tényezők hatása
    • 3.2.4. A növekedési modellek fő jellemzői
  • chevron_right3.3. Termelékenységi rés az Európai Unió és az Egyesült Államok között
    • 3.3.1. Innováció és verseny. Schumpeteri (elméleti) alapok
    • 3.3.2. Növekvő termelékenységi rés
    • 3.3.3. TFP-rés, szerkezeti összefüggések
    • 3.3.4. A termelékenységi rés további tényezői
    • 3.3.5. Néhány következtetés
  • 3.4. A termelésifüggvény-megközelítés hosszú távon
  • chevron_right3.5. Hosszabb távú irányzatok
    • 3.5.1. A munkapotenciál várható alakulása
    • 3.5.2. A növekedési potenciál kilátásai
• chevron_right4. Válság és potenciális növekedés az Európai Unióban
  • 4.1. A válság hatása a potenciális növekedésre
  • 4.2. A pénzügyi válság transzmissziós csatornái. Korábbi és jelenlegi tanulságok
  • 4.3. Kockázati prémium sokk és növekedés
  • 4.4. Kilábalás és visszaesés: az EU-gazdaság helyreállásának nehéz útja
  • chevron_right4.5. A potenciális növekedés lassulása (középtávú kvantitatív elemzés)
    • 4.5.1. Potenciális növekedés a tagországok főbb csoportjaiban
    • 4.5.2. A „Sérülékeny” országcsoport egyes jellemzői
  • 4.6. A vállalati dinamika tényezői a krízis és a lassú kilábalás időszakában
  • 4.7. Továbbra is fennmaradó strukturális problémák
  • 4.8. Néhány következtetés
• chevron_right5. Felzárkózás és konvergencia az Európai Unióban
  • chevron_right5.1. Felzárkózás és konvergencia
    • 5.1.1. Az EU-tagországok felzárkózásának fő irányzatai a válság előtt
    • 5.1.2. Felzárkózás és termelékenység a mediterrán országokban
    • 5.1.3. Felzárkózási irányzatok az Európai Unióban
  • chevron_right5.2. Reál- és nominális konvergencia
    • 5.2.1. Euróadaptáció és nominális konvergencia
    • 5.2.2. A reál- és nominális konvergencia alakulása az új tagországokban a válság előtt
  • chevron_right5.3. A konvergencia új kihívásai a válság időszakában
    • 5.3.1. Árszínvonal- és reálkonvergencia
    • 5.3.2. Pénzügyi integráció és reálkonvergencia
    • 5.3.3. Konvergencia és gazdaságpolitika
    • 5.3.4. A felzárkózás minősége és a reálkonvergencia
    • 5.3.5. Nominális konvergencia és felzárkózás. Fenntartható konvergencia
  • 5.4. Növekedési válság, konvergenciakrízis, felzárkózási potenciál az Európai Unióban
  • 5.5. A reálkonvergencia hosszabb távú irányzatai
• chevron_right6. Az új tagállamok növekedési modellje. Kihívások és kilátások
  • 6.1. Irodalmi áttekintés
  • 6.2. Módszertani háttér
  • 6.3. A potenciális növekedés és tényezői a válság előtt
  • chevron_right6.4. Növekedési modell az új tagállamokban
    • 6.4.1. Erős nemzetközi pénzügyi integráció, jelentős nettó tőkebeáramlás
    • 6.4.2. Alacsony munkaerőköltség, jól képzett humán tőke
    • 6.4.3. Viszonylag erős TFP-növekedés
    • 6.4.4. Külső nyitottság
    • 6.4.5. Erős felzárkózási potenciál
  • chevron_right6.5. Fenntarthatósági kihívások
    • 6.5.1. Nettó tőkebeáramlás
    • 6.5.2. Munka és teljes tényezőtermelékenység
    • 6.5.3. Külső nyitottság
    • 6.5.4. Felzárkózási potenciál
  • 6.6. Potenciális növekedés a válságot követően
  • 6.7. Kilátások. Új növekedési modell felé?
• chevron_right7. Strukturális reform és növekedési potenciál
  • chevron_right7.1. Európai növekedési fordulat. Új növekedési narratíva
    • 7.1.1. Középpontban a strukturális reformok
    • 7.1.2. „Zöld” és méltányos növekedés, megosztott prosperitás
  • 7.2. A növekedési potenciál helyreállása: a termék- és munkapiaci reformok szerepe
  • chevron_right7.3. A strukturális reformok hatásai – parciális megközelítésben
    • 7.3.1. Termékpiaci reformok
    • 7.3.2. Pénzpiaci integráció
    • 7.3.3. A tudást és az innovációt előmozdító reformok
    • 7.3.4. Munkapiaci reformok
  • chevron_right7.4. Makrogazdasági hatások. Elméleti megfontolások
    • 7.4.1. A strukturális reformok hatása a potenciális növekedésre
    • 7.4.2. Termékpiaci reformok: piaci verseny és szabályozás
    • 7.4.3. Kölcsönhatások az egyes reformterületek között. A termék- és munkapiaci reformok szerepe
    • 7.4.4. Reformszinergia. Tovagyűrűző hatások
  • chevron_right7.5. Az innováció egyes strukturális kérdései az Európai Unióban
    • 7.5.1. Az innováció egyes strukturális tényezői az EU-ban
    • 7.5.2. A tudásháromszögre alapozott növekedés néhány gazdasági-társadalmi összefüggése
  • chevron_right7.6. A strukturális reformok makroökonómiai hatásai (Modellalapú eredmények)
    • 7.6.1. A strukturális reformok hatásai
    • 7.6.2. A reformokból származó potenciális haszon
    • 7.6.3. Néhány következtetés
  • 7.7. Záró tanulságok
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 790 6

DOI: 10.1556/9789630597906

A közbeszédben erős állítások hangzanak el Európa és benne Magyarország felemelkedéséről és hanyatlásáról is. Eközben gyakorta háttérben marad az a kérdés, hogy „mennyi az annyi”, és még inkább az, hogy honnan tudható, miért annyi, mitől annyi? És mennyi lehet/lehetne a jövőben? Halmai Péter kötete a négy évtizedes európai növekedési lemaradás összetevőinek klinikai alaposságú, módszertanilag megalapozott elemzését adja, és ebbe a szélesebb keretbe helyezi el Magyarországot. Összehasonlító elemzés keretében kapunk választ arra, hogy mi az ok, mi a következmény, és - ma már szokatlan módon - mit kellene tennünk ahhoz, hogy a több évtizedes trendet előbb megállítsuk, majd megfordíthassuk.

Csaba László, az MTA és az Academia Europaea/London rendes tagja, a Közép-Európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára

A globális gazdaság és az európai integráció válságának egyik alapvető dimenziója a növekedési válság. Az elmúlt évek erőteljes monetáris ösztönzői ellenére a globális pénzügyi válság után a növekedés beindulásának a kilátásai továbbra is bizonytalanok. Halmai Péter nemzetközileg is példa nélküli könyve jelentős elméleti és gazdaságpolitikai hozzájárulás a kérdés kutatásához. Olyan kérdések tisztázásához ad az olvasó számára segítséget, mint a növekedési potenciál, s így a potenciális növekedés lehetőségei, az integráció növekedési hatásai, az európai növekedési potenciál eróziója, a konvergencia és a felzárkózás, a lehetséges növekedési modellek vagy a strukturális reformok hatásmechanizmusai. A könyvet a szakértő és az érdeklődő olvasónak egyaránt ajánlom.

Palánkai Tibor, az MTA rendes tagja, professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem

Halmai Péter könyve meggyőző elméleti és módszertani apparátus felhasználásával bizonyítja, hogy az „euroszklerózis” jelensége mögött nemcsak a társadalmak és az intézmények elöregedése áll, hanem egy gazdasági modell több évtizede tartó folyamatos avulása is. A 2008-ban kezdődött válság csak egy a lemaradás tényezői közül. Európa mind szembeötlőbb gazdasági lemorzsolódásának fő okai termelékenységi jellegűek, és ezek a bajok csakis átgondolt és átfogó reformokkal orvosolhatók. Az európai integráció folyamata még mindig számos növekedési tartalékot rejt, de ezek kihasználásához a verseny és az innováció feltételeinek az eddiginél sokkal gyorsabb, akár egyes tagállami részérdekeket is félresöprő alapos megjavítása szükséges.

Török Ádám, az MTA rendes tagja, a Pannon Egyetem és a BME egyetemi tanára

Az elmúlt évtizedben, különösen a 2008-ban elkezdődött pénzügyi és gazdasági válságot követően kiéleződtek Európában a globalizációhoz történő alkalmazkodás problémái, számottevően csökkent az európai versenyképesség, és mindez nyílt növekedési válságba torkollt. Halmai Péter arra vállalkozik, hogy a korszerű növekedési elméletek és széles körben gyűjtött adatok alapján, erőteljes empirikus megalapozásra törekedve, elemezze az európai növekedési potenciál bekövetkezett erózióját, feltárja a kilábalás lehetőségeit, és felvázolja az Európa előtt álló lehetséges hosszú távú növekedési mozgáspályákat. A globális áttekintés mellett részletesen tárgyalja az új tagországok növekedési, illetve felzárkózási modelljét, a követett modell hiányosságait, megújításának lehetőségeit, mindenekelőtt a strukturális reformok lehetséges hatásait a növekedési potenciálra.

A szerző, nem először, ebben a kötetében is példaszerűen alkalmazza a modern közgazdaságtan által felkínált elméleti modelleket és elemzési módszertant a roppant időszerű és releváns gazdaságpolitikai kérdések empirikus elemzésére. A korszerű közgazdasági elméletek és gyakorlati alkalmazásaik művelői mellett az európai gazdaságok iránt általában érdeklődők is hasznosan forgathatják a könyvet.

Zalai Ernő, az MTA rendes tagja, professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-krizis-es-novekedes-az-europai-unioban//