Irodalmi kommunikáció és műfajiság

Tartalomjegyzék

• Irodalmi kommunikáció és műfajiság • A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig
• Impresszum
• 1. Előszó
• chevron_right2. A klasszikus modern Jókai
  • 2.1. Populáris vagy modern • A regiszterbe sorolás és következményei
  • 2.2. Regiszterek az irodalomban • Highbrow – Middlebrow – Lowbrow
  • 2.3. Populáris kommunikáció, „populáris irodalom”
  • 2.4. A „popularitásvád” okai
  • 2.5. A publikum integrációja az irodalom fogalmába és a siker értelmezése
  • 2.6. Jókai szerepei a populáris nyilvánosságban
  • 2.7. A siker mint a figyelem és az idő allokációja
  • 2.8. Hankiss javaslata a korrekcióra
  • 2.9. Az Ady-párhuzam és Jókai századvéghez való viszonyának a kérdése
  • 2.10. Jókai modernségének cusanusi paradigmája
• chevron_right3. Szerepminta és előkép
  • 3.1. A szöveg mint emlékezethely
  • 3.2. A jelen hatalmának monumentalizálása
  • 3.3. Almanach és műfaji kommunikáció • Az irodalmi program alternatívái a populáris nyilvánosságban
  • 3.4. A Kedves atyafiak mint A kérők újraírása
• chevron_right4. A populáris nyilvánosság irodalmi műfajai
  • 4.1. A műfaj mint az irodalmi kommunikáció formája
  • 4.2. A tárcaregény
  • chevron_right4.3. A novella
    • 4.3.1. A műfaji „emancipáció” folyamatának lezárulása • A regény és a novella műfaji távolsága
    • 4.3.2. Egymást „kanonizáló” Jókai-műfajok az 1850-es években
    • 4.3.3. A diszkrepancia színrevitele • A novella mint az össze nem illő elemek egymásmellettisége
  • 4.4. A „falusi történet” • Dorfgeschichte
• chevron_right5. A falusi történet a magyar fikciós prózában
  • 5.1. A falusi történet hatása Jókai elbeszéléseire és narrációjára
  • 5.2. A bűnös város sztereotípiája • Bűnös város − bűnös falu
  • 5.3. Az életkép és a falusi történet viszonya
  • 5.4. A keretes szerkezet és az „ismeretségi novella” (Bekanntschaftsnovelle) elbeszélő szituációjának megjelenése az életképben
  • 5.5. A negyvenes és ötvenes évek falusi történetei
  • 5.6. A falusi történet Jókainál és a Népvilág
• chevron_right6. A modernség cusanusi paradigmájának kiteljesedése
  • 6.1. Nyelvi humor és esztétikai kánon
  • 6.2. Fragmentált „kistörténetek”, szcenikus szerkesztés, groteszk
  • 6.3. A dilettáns mint a populáris kommunikáció és a tömegmédia terméke
  • 6.4. Az átélt beszéd és a szöveg irodalmiságának a színrevitele
  • 6.5. Jókai Mór, Pierre Ménard kortársa: metafikció, hüpotüposzisz és metalepszis a nyolcvanas évek Jókai-prózájában
  • 6.6. A magyar századfordulós modernség „prózafordulata”
  • 6.7. Az írásaktus színrevitele és az irodalmi szöveg önreflexiója
• 7. Következtetések
• 8. Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 846 1

DOI: 10.1556/9789634548461

Annak ellenére, hogy Jókai Mór a világirodalom máig legnagyobb hatású magyar alkotója, az életmű feldolgozottsága meglepően alacsony: nem készült kritikai életrajz, sem katalógus az életében megjelent művekről, a fellelhető kéziratokról; keveset tudunk a szövegek poétikai, retorikai és irodalmi kommunikációs működésmódjairól. Szövegeinek a romantikához és a modernséghez való viszonya is a megoldatlan problémák közé tartozott, amely önmagán túlmutatóan a magyar irodalmi modernség kezdetének kérdését, a máig virulens „megkésettségmítoszokat” is érinti. Pedig a magyar századfordulós modernség Jókai Mór szövegeivel kezdődik. A könyv fejezetei azt követik nyomon, hogy a magyar narratív fikció hagyományából Jókai mit tanul, és a 19. században kialakuló új nyilvánosság, a populáris kommunikáció új rendjére reagálva miként jut el a modernségig. A könyv a populáris kommunikáció, a populáris nyilvánosság, a falusi történet témái mellett Jókai olyan modern szövegeit tárgyalja, amelyek azt bizonyítják, hogy Flaubert nem Jókai ellenpontja, hanem társa a modern prózával való kísérletekben, amennyiben Jókai is a szcenikus szerkesztés, a deperszonalizáló elbeszélés, a metafikciós eljárások révén alkotta újra a regény műfaját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-irodalmi-kommunikacio-es-mufajisag//