Duna-stratégia és területi fejlődés

Tartalomjegyzék

• Duna-stratégia és területi fejlődés A folyó lehetséges szerepe a régió területi fejlődésében
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. A Duna és a vízgyűjtő terület természeti és politikai megosztottsága
  • chevron_right1.1. A Duna fő jellemzői, természeti képe
    • 1.1.1. A név eredete
    • 1.1.2. A fő jellemzők
    • 1.1.3. A Duna szakaszolása, a szakaszok természeti képe
  • chevron_right1.2. A Duna folyó politikai földrajzi jellemzői
    • 1.2.1. Egy folyó politikai földrajzi szerepe
    • 1.2.2. Az egyes államok részesedése a folyóból
    • 1.2.3. A Duna mint határfolyó
  • 1.3. A vízgyűjtő megosztottsága
• chevron_right2. A Duna-térség területi struktúrájának történelmi kialakulása
  • 2.1. A Duna-térség Európában
  • 2.2. A Duna-térség egysége és széttagoltsága – az egységes dunaiság történeti alapjai
  • 2.3. A térszerkezet átalakulásának fázisai
  • 2.4. Koncepciók az egységes Duna-térség megszervezésére
• chevron_right3. A Duna-völgyi fejlesztések geopolitikai szemszögből
  • chevron_right3.1. A nagyhatalmak geopolitikai és geoökonómiai pozíciója a Duna-térségben
    • 3.1.1. Oroszország és a Duna
    • 3.1.2. Ausztria–Magyarország
    • 3.1.3. Németország
    • 3.1.4. Nagy-Britannia és a Duna
  • 3.2. Nemzetközi egyezmények a Dunáról
  • 3.3. Nemzetközi szervezetek a Dunán
  • chevron_right3.4. Határviták a Dunán napjainkban
    • 3.4.1. Románia–Ukrajna – a torkolatvidék határproblémái
    • 3.4.2. Horvátország–Szerbia – a volt jugoszláv tagállamok határproblémái
    • 3.4.3. Magyarország–Szlovákia – a bősi erőműépítés problémája
• chevron_right4. A belvízi hajózás és a területi fejlődés kapcsolata a Duna-térségben
  • 4.1. A belvízi hajózás Európában
  • 4.2. A belvízi hajózás jelentősége
  • 4.3. A folyam-tenger hajózás kérdései
  • 4.4. A dunai hajózás
• chevron_right5. A csatornarendszer, víziút-rendszer mint nagytérségi hálózat
  • 5.1. A vízi utak jelentősége
  • 5.2. Víziút-rendszerek Európában
  • 5.3. A Duna mint vízi út jellemzői
  • 5.4. Kikötők és térségfejlesztő hatásuk
  • 5.5. Meg nem valósult tervek a dunai vízi út kibővítésére, összeköttetésekre
  • 5.6. Szabályozás, energiatermelés
  • 5.7. Hidak a Dunán
• chevron_right6. Jellegzetességek a Duna-térség regionális fejlettségi különbségeiben
  • 6.1. Területi különbségek a gazdasági fejlettségben és az urbanizációban
  • 6.2. A Duna menti városok jellegzetességei
  • 6.3. A rurális térségek problémái
  • 6.4. A Duna és a Duna menti régiók az egyes országok térszerkezetében
• chevron_right7. A Duna-térség integrációja az európai közös térben
  • 7.1. Európai kezdeményezések a Duna és a Duna tér egységes kezelésére
  • 7.2. Az Európai Duna Régió Stratégia előfutárai: a Danube Space Study és a Vision Planet
  • chevron_right7.3. A Duna-térség mint európai fejlesztési nagyrégió – az Európai Duna Stratégia
    • 7.3.1. Az Európai Duna Stratégia kezdeményezése
    • 7.3.2. A Duna-térség mint európai nagyrégió
    • 7.3.3. A Stratégia jellemzői, működése
    • 7.3.4. A stratégia területének politikai földrajzi értékelése
  • 7.4. A lehetséges dunai fejlesztések irányai
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 806 4

DOI: 10.1556/9789630598064

Nem sokkal azután, hogy Magyarország EU-elnökségének utolsó napjaiban, 2011. júniusában az Európai Unió Duna Stratégiáját deklarálták, felmerült az igény a Stratégia eredeti akcióterének lényeges mértékű kiterjesztésére, amely végül az Európai Duna Régió Stratégia kibővített elnevezéssel teljesedett ki. Ez a valamennyi part menti államot érintő törekvés egyértelműen aktuális, valós igényeket ölel fel, amelyeknek kielégítése azonban - a részes országok gazdasági és társadalmi struktúrájának különbözőségeit tekintve - kivételes felelősséget és multidiszciplináris felkészültséget igénylő feladat. A szerző tudományos-szakmai körökben ismert és elismert, széles körű felkészültsége, felelősségtudata, rendszerező képessége, szakszerű és világos nyelvezete hivatottá teszi őt arra, hogy a Stratégia hátterét illetően e nagy vállalkozás részesei számára lehetőséget nyújtson a szükséges tájékozódásra.

Berczik Árpád

az MTA rendes tagja

MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet

Az elkövetkező években a Duna lehet a kelet-közép-európai térség fejlődési övezetének generálója. Hardi Tamás hosszú évek óta kutatja a Duna-térséget, annak gazdasági, társadalmi, történelmi és közösségépítési folyamatait. Az elemzéseit számos, a Duna mentén tett utazás, terepmunka, szakmai együttműködés mélyítette el, így a leírtak mögött hely-, táj-, szervezetés emberismeret húzódik meg, ami még hitelesebbé teszi ezt a kiváló tudományos művet. Ajánlom a könyvet azok figyelmébe, akik tudni szeretnék, hogy mi volt a Duna-térség múltja, milyen sajátosságokat rejt a jelen, és mi várható a jövőben.

Rechnitzer János

a Széchenyi István Egyetem professzora

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/hardi-duna-strategia-es-teruleti-fejlodes//