A személyes tudásról
Polányi Mihály filozófiája: a hallgatólagos tudás, az emergencia és a bizalmi program
Tartalomjegyzék
- A személyes tudásról • Polányi Mihály filozófiája: a hallgatólagos tudás, az emergencia és a bizalmi program
- Impresszum
- Előszó
- 1. Az objektivitás
- 2. A valószínűség
- 3. A rend
- 4. Készségek
- 4.1. A fejezet céljai
- 4.2. Cselekvési szabályok
- 4.3. Fokális és járulékos tudatosság
- 4.4. Destruktív elemzés
- 4.5. Személyes és objektív tények
- 4.6. Tárgyi és intellektuális eszközeink
- 4.7. Egzisztenciális, denotatív és reprezentatív jelentés
- 4.8. A bizalom szerepe a cselekvéseinkben
- 4.9. A tudományos vélekedéseink valódi alapjainak hallgatólagos természete
- 4.10. A mesterségek működése
- 4.11. Konklúzió
- 4.1. A fejezet céljai
- 5. Artikuláció
- 5.1. A fejezet céljai
- 5.2. A tanulás állati alaptípusai
- 5.3. A nyelvi megnyilatkozások típusai
- 5.4. A nyelv műveleti elvei
- 5.5. A nyelvi szimbólumok használata
- 5.6. A hallgatólagos tartalom
- 5.7. Az ember intellektuális törekvéseit irányító aktív elv
- 5.8. Az észlelés és a nyelv eredendő kapcsolata
- 5.9. Fogalmaink racionalitása
- 5.10. Polányi evolúciós nyelvfelfogása
- 5.11. Polányi Wittgenstein-kritikája
- 5.12. A jelentés három szintje
- 5.13. Problémamegoldás
- 5.14. Konklúzió
- 5.1. A fejezet céljai
- 6. Intellektuális szenvedélyek
- 6.1. A fejezet célja
- 6.2. Az élőlényeket irányító aktív, emergens elv
- 6.3. Tudományos intellektuális szenvedélyek
- 6.4. Válogató funkció
- 6.5. Heurisztikus funkció
- 6.6. Meggyőző funkció
- 6.7. A tudományos érték meghatározása
- 6.8. A laplace-i tudásideál
- 6.9. A felfedezés premisszái
- 6.10. Animális és intellektuális szenvedélyek
- 6.11. Felfedezés és feltalálás
- 6.12. Matematika
- 6.13. Bentlét (dwelling in) és kitörés
- 6.14. Konklúzió
- 6.1. A fejezet célja
- 7. Konvivialitás
- 8. Az állítás logikája
- 9. A kétely kritikája
- 10. Elkötelezettség
- 10.1. A fejezet céljai
- 10.2. Az alaphiteink természete
- 10.3. A tudós legalapvetőbb (alap)hite
- 10.4. Az igazság elérésének módja
- 10.5. A személyes tudás két pólusa
- 10.6. Az objektivista dilemma
- 10.7. A felelősségteljes és szabad cselekvés
- 10.8. Az elköteleződés és a tudományos felfedezés igazsága
- 10.9. Más gondolati rendszerek „igazsága” − relativizmus és objektivizmus
- 10.10. Konklúzió
- 10.1. A fejezet céljai
- 11. A teljesítmény logikája
- 12. Az élet megismerése
- 13. Az ember felemelkedése
- Függelék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 583 5
Polányi Mihály Személyes tudás című könyve a huszadik század egyik legfontosabb tudományfilozófiai munkája. A hallgatólagos tudás elképzelése, miszerint „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani” széles körben elterjedt. Polányi szerint az emberi tudás se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes. Ugyanakkor azt, hogy ez mit is jelent pontosan, komoly félreértések és félreértelmezések kísérik. Polányi gondolatait kizárólag Polányi filozófiai nézőpontja alapján lehet megérteni, amely szakít a filozófiát és a tudományokat ma uraló kritikai, materialista és neodarwini attitűddel. Polányi álláspontja szerint a tudásnak bizalmi alapjai vannak, amelynek a gyökereit az ember evolúciós eredetében (emergencia) találhatjuk meg. A Személyes Tudásról című könyv a Személyes tudás részletes, szövegközeli elemzését nyújtja, amelyből kirajzolódik, hogy mi is valójában Polányi filozófiája és a személyes tudás elképzelése.
Hivatkozás: https://mersz.hu/heder-paksi-a-szemelyes-tudasrol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero