Közgazdaságtan
Vitakérdések
- Magyarázza el a hasznosság jelentését! Mi a különbség az összhaszon és a határhaszon között? Fejtse ki a csökkenő határhaszon elvét, és adjon rá számszerű példát!
- Tom Wu minden héten vesz két hamburgert egyenként 2 dollárért, nyolc kólát 0,50 dollár/doboz áron, nyolc szelet pizzát darabonként 1 dollárért, és nem vesz hot dogot, aminek 1,50 dollár az ára. Hogyan alakul a négy termék határhaszna Tom számára a példa alapján?
- Válasszon ki olyan párokat a következő javak közül, melyek kiegészítői, helyettesítői egymásnak vagy közömbös termékek: marhahús, ketchup, bárányhús, cigaretta, rágógumi, disznóhús, rádió, televízió, repülőút, buszozás, taxizás, puha kötésű könyvek. Szemléltesse egy-egy termék esetében a keresleti görbe eltolódását, ha felmegy párjának az ára. Hogyan hat a jövedelmek növekedése a repülőutak keresleti görbéjére? És a távolsági buszutazások keresleti görbéjére?
- Mi a hiba a következő állításban? „Maximális hasznosság akkor érhető el, ha valamennyi termék határhaszna pontosan kiegyenlítődik.” Helyesbítse a megállapítást, és indokolja meg a korrekciót!
- Az alábbi kérdések segíthetik a saját fogyasztói többletének felmérését a mozifilmekkel kapcsolatban:
- Hányszor volt tavaly moziban?
- Mennyit fizetett tavaly mozijegyekért összesen?
- Mi az a maximális összeg, amennyiért megnézte volna a tavaly látott filmeket?
- Vonja le a c) pont alatti összegből a b) pont alatti összeget, s a maradék adja a tavalyi mozizás fogyasztói többletét.
- A következő táblázatban láthatjuk, milyen hasznot nyújtanak az évente sízéssel töltött napok.Évi sínapokÖsszhaszon ($)0017021103146417651966196Készítsen táblázatot a sízéssel töltött napok határhasznáról! Rajzolja meg a sínapok piaci keresleti görbéjét, ha 1 millió ember rendelkezik a táblázatban szereplő preferenciákkal! Mekkora a sízés egyensúlyi ára és a sízéssel töltött napok száma, ha 40 dollárba kerül a napi síbérlet?
- Számolja ki, hogyan hatna az ár megduplázódása a keresett mennyiségekre az 5-2. táblázatban szereplő árucikkeknél! Az 5-3. táblázatban található termékeknél pedig határozza meg, mi lenne a következménye a fogyasztói jövedelmek 50 százalékos növekedésének!
- Ahogy összegezzük több és több ember azonos keresleti görbéjét (az 5-2. ábrán bemutatott módon), úgy válik egyre laposabbá a piaci keresleti görbe, a vízszintes tengelyen levő eredeti beosztás mellett. Arra utal vajon e tény, hogy mind nagyobb és nagyobb lesz a kereslet árrugalmassága? Fontolja meg alaposan a választ!
- A kínálati-keresleti elemzés egyik érdekes alkalmazása, ha összevetjük segítségével az addiktív szerek korlátozásának alternatív lehetőségeit. E vizsgálathoz tegyük fel, hogy a függőséget kiváltó anyagok kereslete rugalmatlan.
- Az egyik lehetőség a határokon beáramló kínálat visszaszorítása (napjainkban a heroinnál és kokainnál, a szesztilalom idején az alkoholos italoknál alkalmazták e módszert Amerikában). Mutassa meg, hogy a korlátozás emeli az árat, és megnöveli a drogdílerek teljes jövedelmét!
- Az alternatív eljárás keretében súlyos adókkal terhelik meg ezen anyagok forgalmát (napjainkban a dohány és az alkohol esik ez alá). Bizonyítsa be a 4. fejezetben tárgyalt adóztatási elmélettel, hogy ez csökkenti az iparág kínálati oldalán lecsapódó összjövedelmet!
- Értékelje a két eljárás közti különbséget!
- A különféle drogok alkalmi fogyasztóinak kereslete árrugalmas lehet, mert még nem váltak függővé, vagy könnyen hozzájuthatnak helyettesítő cikkekhez. Ebben az esetben a korlátozás vagy áremelés lényegesen befolyásolja a felhasználást. Rajzoljon meg egy 5-4.-hez hasonló kínálati-keresleti ábrát, de legyen a kereslet rugalmas az árra! Mutassa meg, hogyan hatna egy vaskos adótétel a keresett mennyiségre! Bizonyítsa be, hogy ez a korlátozás csökkentené a szerekre fordított összkiadást a rugalmas kereslet miatt! Világítson rá, miért támasztja alá ez az elemzés azoknak az érveit, akik a legszigorúbban korlátoznák az addiktív szerek hozzáférhetőségét!
- Tegyük fel, hogy Ön igen gazdag és nagyon kövér. Orvosi tanácsra 2000 kalóriára kellene csökkentenie a napi élelembevitelét. Mennyi élelmiszert fogyaszt most a fogyasztói egyensúly állapotában? (Utaljon a határhaszonra!)
- Példa a fogyasztói többlet kiszámítására: Tegyük fel, hogy van egy híd, s a rajta való átkelés keresleti görbéje Q = 1 000 000 – 50 000P, ahol Q jelöli az átkelések számát, és P a hídvámot pénzben kifejezve.
- Számítsa ki a fogyasztói többletet, ha nincs hídvám, illetve 1 és 20 dolláros hídvám mellett!
- Tegyük föl, hogy a híd felépítése 1 800 000 dollárba került. Számítsa ki azt a (fedezeti) hídvámot, amelynél az építtető éppen pénzénél marad! Mekkora lenne a fogyasztói többlet a fedezeti hídvám mellett?
- Tegyük fel, hogy a híd felépítése 8 millió dollárba kerülne. Magyarázza meg, miért érdemes felépíteni így is a hidat, még a költségeket fedező hídvám hiányában is!
Tartalomjegyzék
- Közgazdaságtan
- Impresszum
- A szerzőkről
- Középutas kiáltvány
- Előszó
- Diákoknak: a közgazdaságtan és az internet
- I. rész: Alapfogalmak
- 1. fejezet: A közgazdaságtan alapfogalmai
- 1. Függelék: Hogyan értelmezzük a grafikonokat?
- 2. fejezet: A modern vegyes gazdaság
- 3. fejezet: A kínálat és kereslet alapelemei
- II. rész: Mikroökonómia: kínálat, kereslet és a termékpiacok
- 4. fejezet: Kínálat és kereslet: a rugalmasság és alkalmazásai
- 5. fejezet: Kereslet és fogyasztói magatartás
- Választás és hasznossági elmélet
- A keresleti görbék levezetése
- Egy alternatív megközelítés: a helyettesítési és jövedelmi hatás
- Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
- A szenvedélybetegségek gazdaságtana
- Értékparadoxon
- Fogyasztói többlet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 5. Függelék: A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése
- 6. fejezet: Termelés és az üzleti szervezet
- 7. fejezet: A költségek elemzése
- A) A költségek gazdasági elemzése
- B) Gazdasági költségek és az üzleti számvitel
- C) Alternatív költség
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 7. Függelék: Termelés, költségelmélet és vállalati döntések
- 8. fejezet: A tökéletesen versenyző piacok elemzése
- 9. fejezet: Tökéletlen verseny és monopólium
- 10. fejezet: Verseny néhány szereplővel
- A) Vállalati magatartás tökéletlen versenyben
- B) Játékelmélet
- C) Állami eszközök a piaci hatalom visszaszorítására
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 11. fejezet: A bizonytalanság gazdaságtana
- III. rész: Tényezőpiacok: munka, föld és tőke
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- A) Jövedelem és vagyon
- B) A tényezők határtermék szerinti árazása
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 13. fejezet: A munkapiac
- A) A béreket meghatározó fő tényezők
- B) Munkapiaci ügyek és szabályozási kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 14. fejezet: Föld, természeti erőforrások és a környezet
- A) A természeti erőforrások gazdaságtana
- B) Környezet-gazdaságtan
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 15. fejezet: Tőke, kamat és profit
- A) A tőke és a kamat alapfogalmai
- B) Tőke-, profit- és kamatelmélet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- IV. rész: A közgazdasági elvek alkalmazása
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- A) Az állami gazdaságszabályozás
- B) Kormányzati kiadások
- C) Az adóztatás közgazdasági vetületei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 17. fejezet: Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás
- A) Az egyenlőtlenség forrásai
- B) Szegénységellenes politika
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 18. fejezet: Nemzetközi kereskedelem
- A) A nemzetközi kereskedelem természete
- B) Komparatív előnyök nemzetközi szinten
- C) Protekcionizmus
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- V. rész: Makroökonómia: gazdasági növekedés és üzleti ciklusok
- 19. fejezet: A makroökonómia áttekintése
- 19. Függelék: Az egyesült államok makroökonómiai adatai
- 20. fejezet: A gazdasági tevékenység mérése
- Bruttó hazai termék: a gazdasági teljesítmény mércéje
- A nemzeti számlák részletei
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Fogyasztás
- Beruházás és tőkefelhalmozás
- Kormányzati vásárlások
- Nettó export
- Bruttó hazai termék, nettó hazai termék és bruttó nemzeti termék
- GDP és NDP: egy pillantás a számokra
- A GDP-től a rendelkezésre álló jövedelemig
- Megtakarítás és beruházás
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Túl a nemzeti számlákon
- Árindexek és az infláció
- A számbavétel értékelése
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 21. fejezet: Fogyasztás és beruházás
- 22. fejezet: Konjunktúraciklusok és az aggregált kereslet
- 23. fejezet: Pénz és pénzügyi rendszer
- 24. fejezet: Monetáris politika és a gazdaság
- A) A központi bankok szerepe és a szövetségi bankrendszer
- B) A monetáris transzmissziós mechanizmus
- C) A monetáris gazdaságtan alkalmazásai
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VI. rész: Növekedés, fejlődés és a globális gazdaság
- 25. fejezet: Gazdasági növekedés
- 26. fejezet: A gazdasági fejlődés kihívása
- A) Népességnövekedés és fejlődés
- B) Gazdasági növekedés a szegény országokban
- C) A fejlődés különféle modelljei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK
- Vitakérdések
- 27. fejezet: Valutaárfolyamok és a nemzetközi pénzügyi rendszer
- A külkereskedelem tendenciái
- A) A nemzetközi fizetési mérleg
- B) A valutaárfolyamok meghatározó tényezői
- C) A nemzetközi pénzügyi rendszer
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- A külkereskedelem tendenciái
- 28. fejezet: A nyitott gazdaság makroökonómiája
- A) Külkereskedelem és a gazdasági tevékenység
- B) Kölcsönös függőség a világgazdaságban
- C) Nemzetközi gazdasági kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VII. rész: Munkanélküliség, infláció és gazdaságpolitika
- 29. fejezet: A munkanélküliség és az aggregált kínálat alapjai
- 30. fejezet: Infláció
- 31. fejezet: A makroökonómia határain
- A) Az államadósság gazdasági következményei
- B) Új irányzatok a modern makroökonómiában
- C) A gazdaság stabilizálása
- D) Gazdasági növekedés és az emberi jólét
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- Kislexikon
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 781 4
Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el. A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.
Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero