Közgazdaságtan
Vitakérdések
- Fejtse ki a termelési függvény fogalmát! Adja meg a hamburger, a hangversenyek, a hajvágás és az egyetemi oktatás termelési függvényét!
- Tekintse a következő termelési függvényt: X = 100L1/2, ahol X a kibocsátás és L a munkaráfordítás (feltéve, hogy a többi input állandó).
- Szerkesszen a 6-1. ábrához hasonló diagramot és a 6-1. táblázathoz hasonló táblázatot az L = 0, 1, 2, 3 és 4 input értékekkel!
- Állapítsa meg, vajon érvényesül-e a munka csökkenő hozadéka e termelési függvény szerint! Milyen értékeket kellene felvennie a hatványkitevőnek, hogy növekvő legyen a munka hozadéka e termelési függvény alapján?
- A következő táblázatban megadtuk egy olajvezeték tényleges termelési függvényét. Írja be a határtermék és átlagtermék hiányzó értékeit!
- Rajzolja meg a 3. kérdés adatai alapján a kibocsátás termelési függvényét a lóerőben kifejezett teljesítményre vonatkozóan! Rajzolja be ugyanezen az ábrán az átlagtermék és a határtermék görbéjét!
- Tegyük fel, meg szeretné kapni az étel és ital árusításának koncesszióját az egyetemének atlétikai rendezvényeire. Hot dog, kóla és burgonyaszirom lenne a kínálatában. Milyen tőke-, munka- és anyagráfordítást alkalmazna? Hogyan lehetne rövid távon visszafogni a kínálatát, ha csökkenne a hot dog kereslete? Hogyan tenné ezt meg hosszú távon?
- A közgazdaságtanban fontos különbséget tenni a termelési függvény eltolódása és a termelési függvény mentén való elmozdulás között. Adjon példát a hot dog termelési függvényének eltolódására, illetve a görbe mentén való elmozdulásra az 5. kérdésben szereplő árusítási koncesszió példáján! Szemléltesse mindkét esetet függvényábrával, ahol a hot dog termelése és az alkalmazott munka szerepel a tengelyeken!
- Helyettesítésnek nevezzük, ha a vállalat másik ráfordítást alkalmaz az egyik ráfordítás helyett. Ez történik, ha a gazdálkodó traktort állít üzembe munkások helyett a munkabérek emelkedésével. Tekintsük a következő változásokat a vállalatok viselkedésében! Melyik esetben helyettesítik az egyik inputot a másikkal változatlan technológia mellett, és melyik eset képvisel technológiai változást? Szemléltesse az alábbi eseteket a termelési függvény ábrázolásával!
- A vállalat felcseréli üzemének olajtüzelési technikáját gáztüzelésre az olaj árának emelkedése után.
- Egy könyvkereskedő 60%-kal csökkenti az eladók létszámát, miután internetes lerakatot létesített.
- Egy nyomda 200 fővel csökkentette a szedők létszámát, és 100 fővel bővítette a számítógépes szakemberek állományát az 1970 és 2000 közötti időszakban.
- Az egyetem csökkenti titkárnőinek számát, és több személyi számítógépet vásárol a karok részére, miután sikerült szakszervezetbe tömöríteni az adminisztratív dolgozókat.
- Vegyünk egy céget, amely pizzát állít elő tőke és munka felhasználásával. Fogalmazza meg egy ráfordítás csökkenő hozadékát, illetve a csökkenő mérethozadékot, és hasonlítsa össze ezeket! Magyarázza meg, miként lehet egy-egy ráfordításnak csökkenő hozadéka, miközben a két ráfordítás együtt állandó mérethozadékkal rendelkezik!
- Mutassa meg, hogy az átlagtermékgörbe mindvégig a határtermékgörbe fölött fut, ha a határtermék végig csökken a kibocsátás teljes tartományában!
- Tekintse ismét a 6-4. ábrán látható hálózati példát! Tegyük föl, hogy minden hónapban csak egy ember tud belépni a hálózatba Adammal kezdve, az óramutató járása szerint.
- Szerkesszen táblázatot, amely megmutatja egy újabb egyén belépésének értékét a csatlakozó személy számára és az extern értéket mások számára (vagyis az összes többi hálózati tag által realizált értéket). (Útmutatás: Ed sorában először 4 $, utána ismét 4 $ szerepel.) Majd számítsa ki az összes társadalmi értéket a hálózat minden egyes létszámánál! Ábrázolja a hálózat mérete és az összes társadalmi érték közötti kapcsolatot! Fejtse ki, miért mutat növekvő hozadékot a görbe csökkenő hozadék helyett!
- Tegyük föl, hogy a belépés költsége 4,50 $. Rajzoljon diagramot, amely megmutatja, hogyan változik a tagság létszáma az időben, ha kezdetben hat ember van a hálózatban! Rajzoljon egy másik görbét a történtek ábrázolására, ha kezdetben csak hárman vannak a hálózatban! Melyik az a pont, ahonnan az egyensúly a mindenkire kiterjedő tagság felé tendál?
- Tegyük föl, hogy Ön a 6-4. ábrán látható hálózat üzemeltetője. Milyen árképzéssel indíthatná be a hálózat bővítését, amikor még csak egy vagy két tagja van?
Tartalomjegyzék
- Közgazdaságtan
- Impresszum
- A szerzőkről
- Középutas kiáltvány
- Előszó
- Diákoknak: a közgazdaságtan és az internet
- I. rész: Alapfogalmak
- 1. fejezet: A közgazdaságtan alapfogalmai
- 1. Függelék: Hogyan értelmezzük a grafikonokat?
- 2. fejezet: A modern vegyes gazdaság
- 3. fejezet: A kínálat és kereslet alapelemei
- II. rész: Mikroökonómia: kínálat, kereslet és a termékpiacok
- 4. fejezet: Kínálat és kereslet: a rugalmasság és alkalmazásai
- 5. fejezet: Kereslet és fogyasztói magatartás
- Választás és hasznossági elmélet
- A keresleti görbék levezetése
- Egy alternatív megközelítés: a helyettesítési és jövedelmi hatás
- Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
- A szenvedélybetegségek gazdaságtana
- Értékparadoxon
- Fogyasztói többlet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 5. Függelék: A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése
- 6. fejezet: Termelés és az üzleti szervezet
- 7. fejezet: A költségek elemzése
- A) A költségek gazdasági elemzése
- B) Gazdasági költségek és az üzleti számvitel
- C) Alternatív költség
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 7. Függelék: Termelés, költségelmélet és vállalati döntések
- 8. fejezet: A tökéletesen versenyző piacok elemzése
- 9. fejezet: Tökéletlen verseny és monopólium
- 10. fejezet: Verseny néhány szereplővel
- A) Vállalati magatartás tökéletlen versenyben
- B) Játékelmélet
- C) Állami eszközök a piaci hatalom visszaszorítására
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 11. fejezet: A bizonytalanság gazdaságtana
- III. rész: Tényezőpiacok: munka, föld és tőke
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- A) Jövedelem és vagyon
- B) A tényezők határtermék szerinti árazása
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 13. fejezet: A munkapiac
- A) A béreket meghatározó fő tényezők
- B) Munkapiaci ügyek és szabályozási kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 14. fejezet: Föld, természeti erőforrások és a környezet
- A) A természeti erőforrások gazdaságtana
- B) Környezet-gazdaságtan
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 15. fejezet: Tőke, kamat és profit
- A) A tőke és a kamat alapfogalmai
- B) Tőke-, profit- és kamatelmélet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- IV. rész: A közgazdasági elvek alkalmazása
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- A) Az állami gazdaságszabályozás
- B) Kormányzati kiadások
- C) Az adóztatás közgazdasági vetületei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 17. fejezet: Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás
- A) Az egyenlőtlenség forrásai
- B) Szegénységellenes politika
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 18. fejezet: Nemzetközi kereskedelem
- A) A nemzetközi kereskedelem természete
- B) Komparatív előnyök nemzetközi szinten
- C) Protekcionizmus
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- V. rész: Makroökonómia: gazdasági növekedés és üzleti ciklusok
- 19. fejezet: A makroökonómia áttekintése
- 19. Függelék: Az egyesült államok makroökonómiai adatai
- 20. fejezet: A gazdasági tevékenység mérése
- Bruttó hazai termék: a gazdasági teljesítmény mércéje
- A nemzeti számlák részletei
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Fogyasztás
- Beruházás és tőkefelhalmozás
- Kormányzati vásárlások
- Nettó export
- Bruttó hazai termék, nettó hazai termék és bruttó nemzeti termék
- GDP és NDP: egy pillantás a számokra
- A GDP-től a rendelkezésre álló jövedelemig
- Megtakarítás és beruházás
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Túl a nemzeti számlákon
- Árindexek és az infláció
- A számbavétel értékelése
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 21. fejezet: Fogyasztás és beruházás
- 22. fejezet: Konjunktúraciklusok és az aggregált kereslet
- 23. fejezet: Pénz és pénzügyi rendszer
- 24. fejezet: Monetáris politika és a gazdaság
- A) A központi bankok szerepe és a szövetségi bankrendszer
- B) A monetáris transzmissziós mechanizmus
- C) A monetáris gazdaságtan alkalmazásai
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VI. rész: Növekedés, fejlődés és a globális gazdaság
- 25. fejezet: Gazdasági növekedés
- 26. fejezet: A gazdasági fejlődés kihívása
- A) Népességnövekedés és fejlődés
- B) Gazdasági növekedés a szegény országokban
- C) A fejlődés különféle modelljei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK
- Vitakérdések
- 27. fejezet: Valutaárfolyamok és a nemzetközi pénzügyi rendszer
- A külkereskedelem tendenciái
- A) A nemzetközi fizetési mérleg
- B) A valutaárfolyamok meghatározó tényezői
- C) A nemzetközi pénzügyi rendszer
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- A külkereskedelem tendenciái
- 28. fejezet: A nyitott gazdaság makroökonómiája
- A) Külkereskedelem és a gazdasági tevékenység
- B) Kölcsönös függőség a világgazdaságban
- C) Nemzetközi gazdasági kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VII. rész: Munkanélküliség, infláció és gazdaságpolitika
- 29. fejezet: A munkanélküliség és az aggregált kínálat alapjai
- 30. fejezet: Infláció
- 31. fejezet: A makroökonómia határain
- A) Az államadósság gazdasági következményei
- B) Új irányzatok a modern makroökonómiában
- C) A gazdaság stabilizálása
- D) Gazdasági növekedés és az emberi jólét
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- Kislexikon
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 781 4
Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el. A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.
Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero