Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan


Összefoglalás

A) Miért tanulmányozzuk közgazdaságtant?
  1. Mi a közgazdaságtan? A közgazdaságtan azt vizsgálja, miként irányítják a társadalmak alternatív módon hasznosítható szűkös termelési erőforrásaikat különböző javak termelésére, és hogyan döntenek az egyes csoportok közötti elosztásról. A közgazdaságtant azonban nem csak azért tanulmányozzuk, hogy megértsük a valóságos világot, amelyben élünk, hanem a sok lehetséges világ megértéséért is, amelyet reformerek szünet nélkül kínálgatnak számunkra.
  2. A javak mennyisége korlátozott, mert az emberek jóval többet szeretnének, mint amennyit a gazdaság nyújtani képes. A gazdasági javak szűkösek, és nem szabad javak; a társadalom pedig választani kénytelen a meglevő erőforrások segítségével előállítható behatárolt mennyiségükből.
  3. A mikroökonómia az egyedi egységek – piacok, vállalatok, háztartások – viselkedésével foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészének működését tekinti át. A közgazdaságtan minden ágában ügyelnünk kell arra, hogy ne essünk az összetétel csapdájába, ne érveljünk tévesen post hoc alapon, s hogy állandónak tekintsük az egyéb tényezőket.
 
B) A gazdaságszervezés három alapkérdése
  1. Minden társadalomnak három alapkérdést kell megválaszolnia: mit? hogyan? és kinek? Mit termeljen és milyen mennyiségben a lehetséges termékek és szolgáltatások hatalmas választékából? Hogyan használják az erőforrásokat e termékek előállítása során? Kinek jussanak e termékek (vagyis milyen legyen a jövedelem és a fogyasztás elosztása a különböző egyének és osztályok között)?
  2. A társadalmak eltérő módokon válaszolják meg e kérdéseket. A gazdaságszervezés legfontosabb formái manapság az utasításos rendszer, illetve a piac. Az utasításos gazdaságot a központi kormányzat irányítja; a piacgazdaságot az árak és profitok informális rendszere vezeti, itt magánszemélyek és -vállalatok hozzák meg a legtöbb döntést. A mai társadalmakban különféle arányban keverednek az utasítások és a piaci szabályozás; minden társadalom vegyes gazdaságot működtet.
 
C) A társadalom technológiai lehetőségei
  1. Két jószág, mint például a vaj és az ágyú termelésében a termelési lehetőségek határa összegzi a választási lehetőségeket, adott erőforrások és technológia mellett. A TLH görbe azt szemlélteti, miként lehet átváltani az egyik árucikk (az ágyú) termelését egy másik termék (a vaj) előállítására. A szűkösség világában egy dolog választása azt jelenti, hogy valami másról le kell mondanunk. Az elmaradó termék vagy szolgáltatás értéke a választott dolog alternatív költsége.
  2. A termelés akkor hatékony, ha egy jószág előállítása nem növelhető meg egy másik jószág mennyiségének csökkentése nélkül. Ezt szemlélteti a TLH görbe. Ha egy gazdaság a TLH görbéjén található, akkor csak úgy növelheti meg egy jószág termelését, ha egy másik kibocsátását csökkenti.
  3. A termelési lehetőségek határával számos alapvető gazdasági folyamat szemléltethető: a gazdasági növekedés például kifelé tolja ezt a határt; az élelmiszerek és más létszükségleti cikkek viszonylag háttérbe szorulnak a fejlődés során; a gazdaság választ a közjavak és magánjavak közül; illetve dönt a fogyasztási cikkek és a tőkejavak termeléséről, mely utóbbiak a jövőbeni fogyasztást szolgálják.
  4. Egyes társadalmak olykor a termelési lehetőségek határán belülre kerülnek makroökonómiai eredetű üzleti ciklusok vagy mikroökonómiai gyökerű piaci elégtelenségek következtében. Amikor a hitelezés beszűkül, vagy a kiadások hirtelen csökkennek, a kialakuló recesszió a TLH görbén belülre szorítja a társadalmat; ez makroökonómiai merevségek és nem a technológiai tudás elfelejtésének következménye. Szintén a TLH-n belül találhatja magát egy társadalom piaci elégtelenségek folytán, ha az árak nem tükrözik a társadalmi költségeket, mint például a környezet tönkretételét a levegő- és vízszennyezés által.

Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave