Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan


Összefoglalás

A) A béreket meghatározó fő tényezők
  1. A munka határterméke szabja meg a munka iránti keresletet, hasonlóan bármely más termelési tényezőhöz. Emiatt magasabb lesz egy ország általános bérszínvonala, ha felkészültebbek és iskolázottabbak a munkásai, több és jobb tőkeeszközzel dolgozhatnak, s fejlettebb termelési technológiákat alkalmaznak.
  2. A munka kínálata három kulcstényezőtől függ: a népesség nagyságától, a ledolgozott munkaórák átlagos számától és az aktivitási rátától. Az Egyesült Államokban a bevándorlás számottevően növelte a munkások létszámát az utóbbi években; de megemelte a viszonylag képzetlen munkavállalók arányát is.
  3. A bérek növekedésével két ellentétes hatás éri a munkakínálatot. A helyettesítési hatás minden munkavállalót arra késztet, hogy hosszabb ideig dolgozzon, mert minden munkaóráért több pénz jár. A jövedelmi hatás ezzel ellentétes irányú, mert a magasabb bérek miatt a munkavállalók több szabadidőt engedhetnek meg maguknak, az élet egyéb kellemes dolgaival egyetemben. Egy meghatározott bérszint fölött a munkakínálati görbe negatív meredekségűvé válhat. A különleges tehetségű egyének munkakínálata kifejezetten rugalmatlan: bérük jórészt tiszta gazdasági járadéknak tekinthető.
  4. Tökéletes verseny feltételei mellett egyáltalán nem léteznének bérkülönbségek, ha minden ember és minden munkakör pontosan egyforma lenne. Ha viszont feladjuk az emberek és munkakörök egyformaságának irreális feltevését, jelentős bérdifferenciákat találunk még a kompetitív munkapiacon is. Az egyes munkakörök eltérő minőségét és vonzerejét hivatottak ellensúlyozni a kompenzációs bérkülönbségek; ezek magyarázatot adnak a bérdifferenciák egy részére. A munkaerő minőségének eltérései megmagyarázzák a fennmaradt bérkülönbségek jó részét. A munkapiacon továbbá rengeteg olyan csoport található, amely nem áll versenyben, vagy csak részlegesen versenyez egymással.
 
B) Munkapiaci ügyek és szabályozási kérdések
  1. A szakszervezetek fontos, ám gyengülő szerepet játszanak az amerikai gazdaságban, a tagságukat és a befolyásukat tekintve egyaránt. A vállalatvezetés és a munkavállalók képviselői kollektív tárgyalás keretében kidolgozzák a szerződéses feltételeket. Az ilyen megállapodások rendszerint rögzítik a béreket, a kiegészítő juttatásokat és a munkavégzés szabályait. A szakszervezetek az irányadó bérek kialkudásával hatást gyakorolnak a bérekre. Csak úgy emelhetik azonban a reálbért a piac által meghatározott egyensúlyi szint fölé, hogy megakadályozzák a nem szervezett dolgozók belépését, vagy hogy más formában támasszanak versenyt a piacon.
  2. A szakszervezeteknek sikerülhet ugyan emelni tagjaik béreit a nem szervezett munkások béréhez képest, de feltehetőleg nem képesek országos szinten is megnövelni a reálbért, illetve a munka részesedését a nemzeti jövedelemből. Valószínűleg fokozzák a munkanélküliséget a szakszervezeti tagok körében, akik inkább kivárják, hogy visszahívják őket a jól fizetett állásokba, mintsem elfogadnák más iparágak rosszabbul bérezett munkaköreit. A túlságosan magas reálbérek továbbá klasszikus munkanélküliséget idézhetnek elő rugalmatlan árak esetén.
  3. A történelem véletlene folytán a fehér férfiak egy szűk csoportja tett szert a legnagyobb gazdagságra a világban. Több mint egy évszázaddal a rabszolgaság megszüntetése után még mindig létezik az esélyek egyenlőtlensége, valamint a gazdasági, faji és nemi diszkrimináció, s ezek jövedelemveszteséget okoznak a hátrányos helyzetű csoportoknak.
  4. A diszkriminációnak több formája lehet. Fontos mechanizmusa a nem versenyző csoportok kialakítása és fenntartása. Ezenkívül statisztikai diszkrimináció is fellép, amikor az egyéneket saját csoportjuk átlagos tulajdonságai és magatartása alapján kezelik. A diszkriminációnak ebben a nehezen megfogható formájában az egyéneket sztereotip módon, csoportjellegzetességek alapján ítélik meg, így lerontják érdekeltségüket saját maguk fejlesztésében, ami viszont megerősíti az eredeti sztereotípiát.
  5. Sok lépést tettek a munkapiaci diszkrimináció csökkentésére az elmúlt fél évszázadban. Régebben a diszkriminatív gyakorlat törvényi tiltására helyezték a hangsúlyt, később olyan módszereket vezettek be, mint a kisebbségek pozitív diszkriminációja.

Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave