Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan


Összefoglalás

A)  A központi bankok szerepe és a Szövetségi Bankrendszer
  1. Minden modern országnak van központi bankja. Az Egyesült Államok központi bankja a Washingtonban működő irányító testületéből és 12 regionális Szövetségi Bankból áll. Elsődleges küldetése, hogy a pénzügyi feltételek szabályozásával kézben tartsa az ország monetáris politikáját, az alacsony infláció, a magas foglalkoztatás és a pénzügyi piacok stabilitásának érdekében.
  2. A Szövetségi Bankrendszert (röviden „Fed”) 1913-ban hozták létre az ország pénzügyi és hitelrendszerének felügyeletére, illetve a végső hitelező feladatkörének ellátására. A központi bank irányítását a Kormányzótanács, illetve a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) látja el. A Fed független állami intézményként tevékenykedik, és nagyfokú autonómiával rendelkezik a monetáris politika kialakításában.
  3. A Szövetségi Bankrendszernek négy fő funkciója van: a monetáris szabályozás a rövid lejáratú kamatlábak meghatározásával; a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása és a rendszerkockázat mérséklése végső hitelezőként; a banki intézmények felügyelete és szabályozása; valamint pénzügyi szolgáltatások nyújtása a bankoknak és a kormányzatnak.
  4. A Fed három fő gazdaságpolitikai eszköze: a) a nyíltpiaci műveletek, b) jegybanki hitelnyújtás a bankoknak és újabban az elsődleges kereskedőknek és c) a betétkezelő intézményekre vonatkozó kötelező tartalékráta előírása.
  5. A Szövetségi Bankrendszer politikájának középpontjában egy fontos rövid lejáratú kamatláb, a bankközi kamatláb szabályozása áll. Ezt a kamatlábat számítják fel egymásnak a bankok, mikor hitelezik egymásnak a Fednél elhelyezett tartalékaikat rövid távra. A Fed a monetáris politika eszközeivel, elsősorban nyíltpiaci műveletekkel szabályozza a bankközi kamatlábat.
 
B) A monetáris transzmissziós mechanizmus
  1. Tekintsük át a különös figyelmet érdemlő monetáris transzmissziós mechanizmust. Ez közvetíti a monetáris politika intézkedéseit, hogy változásokat idézzen elő a kibocsátásban, foglalkoztatásban és az inflációban.
    1. A központi bank bejelenti a rövid lejáratú kamatláb megcélzott szintjét, amit a célkitűzései és a gazdaság állapota alapján jelöl ki.
    2. A központi bank naponta nyíltpiaci műveleteket hajt végre a kamatcél elérése érdekében.
    3. A központi bank kamatcélja és a jövőbeli pénzügyi feltételekre vonatkozó várakozások meghatározzák a rövid és hosszú lejáratú kamatlábak, aktívaárak és árfolyamok egész spektrumát.
    4. A kamatlábak szintje, a hitelfeltételek, az aktívaárak és az árfolyamok kihatnak a beruházásokra, a fogyasztásra és a nettó exportra.
    5. A beruházás, fogyasztás és nettó export befolyásolja a kibocsátás és az infláció pályáját az AS-AD mechanizmuson keresztül.
       
      Egy monetáris intézkedés következményeit így vázolhatjuk fel:
      Változás a monetáris politikában
      →  erre megváltoznak a kamatlábak, aktívaárak, valutaárfolyamok;
      →  ami hatást gyakorol az I-re, C-re és X-re;
      →  emiatt eltolódik az AD;
      →  ez pedig befolyásolja a Q-t és P-t.
  2. Bár a monetáris transzmissziós mechanizmust gyakran leegyszerűsítik arra, hogy „a kamatláb” hatást gyakorol „a beruházásra”, e mechanizmus valójában rendkívül sokágú és összetett folyamat, melyben a pénzügyi feltételek összességének változása kihat a kiadások széles körére. Közéjük tartozik a lakásépítés, erre a jelzáloghitelek kamatlábainak, valamint az ingatlanáraknak a változása hat; az üzleti beruházás, amely a kamatláb és a részvényárfolyamok változásától függ; a tartós fogyasztási cikkek vásárlása, ezt a fogyasztói hitelek kamatlába és hozzáférhetősége befolyásolja; a közösségi tőkeállomány létrehozása tagállami és helyi szinten, amely a kamatlábra reagál; és a nettó export, amelyre a devizaárfolyamokon keresztül gyakorolnak hatást a kamatlábak.
 
C) A monetáris gazdaságtan alkalmazásai
  1. A monetarizmus szerint elsődlegesen a pénzkínálat határozza meg a reál és nominális GDP rövid távú mozgásait, illetve a nominális GDP hosszú távú tendenciáját. A pénz jövedelmi forgási sebességét (V) a nominális GDP mint folyamatjellegű változó (P × Q) és a pénzmennyiség (M) mint állományjellegű változó hányadosaként definiáltuk: V ≡ P × Q / M. Konstans forgási sebesség esetén az árak a pénzmennyiséggel arányosan változnak. A monetaristák javaslata szerint rögzített, alacsony ütemben kellene növelni a pénzkínálatot. Empirikus tanulmányok szerint a forgási sebesség rendszerint pozitív kapcsolatban áll a kamatlábakkal, s ez a megállapítás megrendíti a monetarista gazdaságpolitikai javaslatok alapjait.
  2. Nyitott gazdaságban a külkereskedelmi kapcsolatok felerősítik a monetáris politika belföldi hatásait. Rugalmas árfolyamrendszerben a monetáris politika változásai hatnak az árfolyamokra és a nettó exportra, s ez új összefüggéssel gazdagítja a monetáris mechanizmust. A külkereskedelem rendszerint fokozza a monetáris politika hatását, mert a nettó export ugyanolyan irányban változik, mint a belföldi beruházási kereslet.

Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave