Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

22-1. táblázat. Számos tényező növelheti az aggregált keresletet, és kifelé tolhatja az AD görbét

Változó	Hatása az aggregált keresletre
Gazdaságpolitikai változók
Monetáris politika	A monetáris lazítás csökkentheti a kamatlábakat, puhíthatja a hitelfeltételeket, ezáltal serkentheti a beruházási tevékenységet és a tartós cikkek fogyasztását. Egy nyitott gazdaságban a monetáris politika az árfolyamot és a nettó exportot is érinti.
Költségvetési politika	A termékek és szolgáltatások kormányzati vásárlásának bővítése közvetlenül növeli a kiadásokat; az adók csökkentése vagy a transzferek emelése növeli a rendelkezésre álló jövedelmet és nagyobb fogyasztást eredményez. Az adóengedmények, például a beruházási adókedvezmény magasabb kiadásokra ösztönöznek az érintett szektorokban.
Exogén változók
Külföldi kibocsátás	A külföldi kibocsátás növekedése a nettó export emelkedéséhez vezet.
Aktívák értéke	A részvényárfolyamok emelkedése felértékeli a háztartások vagyonát, növeli ezáltal a fogyasztást; a magasabb árfolyamok egyúttal csökkentik a tőkeköltséget, és fokozzák a vállalati beruházásokat.
Technológiai fejlődés	A technológiai fejlődés új lehetőségeket teremthet a vállalati beruházások számára. Ennek fontos példái a vasút, az autó, a számítógép.
Egyebek	Egy szocialista kormányzat bukása ösztönzi a külföldi beruházást.

Az aggregált keresleti görbe az árszinthez kapcsolja az összes kiadást. Számos más hatás is befolyásolja azonban az aggregált keresletet: gazdaságpolitikai változók és egyéb exogén hatások. A táblázat olyan változásokat sorol fel, amelyek növelik az aggregált keresletet, és kifelé tolják az AD görbét.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero