Duna-stratégia és területi fejlődés
A folyó lehetséges szerepe a régió területi fejlődésében
Szakasz | Folyamkilométer | Hossz. | Lépcső |
Állapot | |
---|---|---|---|---|---|
-tól | -ig | km | db | ||
Kelheim–Straubing | 2414 |
2324 | 90 | 4 |
csatornázott |
Straubing–Vilshofen | 2324 | 2249 | 75 | – | természetes (sekély) |
Vilshofen–Melk |
2249 | 2038 | 211 | 8 | csatornázott |
Melk–Dürnstein | 2038 | 2008 | 30 | – | természetes (sekély) |
Dürnstein–Bécs | 2008 | 1921 | 87 | 3 | csatornázott |
Vienna–Cunovo |
1921 | 1853 | 68 | – | természetes (sekély) |
Cunovo–Palkovicovo1 | 1853 | 1811 | 42 |
1 | csatornázott |
Palkovicovo–Budapest | 1811 | 1646 | 165 | – | természetes (sekély) |
Budapest–Slankamen | 1646 | 1215 | 413 | – | természetes (jó) |
Slankamen–Iron Gates II | 1215 | 863 | 352 | 2 |
csatornázott |
Iron Gates II–Bala Arm | 863 | 346 | 517 | – | természetes |
Bala/Borcea Arm–Giurgeni2 | 346 | 240 | 126 | – | természetes (jó) |
Giurgeni–Brăila | 240 | 170 | 70 | – | természetes |
Brăila–Sulina | 170 | 0 | 170 | – | tengeri szakasz6 |
Bala Arm–Cernavoda3 | 346 | 299 | 47 | – | természetes (sekély) |
Cernavoda–Giurgeni4 | 299 | 240 | 59 | – | természetes (jó) |
Cernavoda–Constanţa | 64 | 0 | 64 | 2 |
hajózó csatorna |
Chilia Arm–Black Sea5 | 116 | 0 | 116 | – | természetes (jó) |
Tartalomjegyzék
- Duna-stratégia és területi fejlődés A folyó lehetséges szerepe a régió területi fejlődésében
- Impresszum
- Előszó
- 1. A Duna és a vízgyűjtő terület természeti és politikai megosztottsága
- 2. A Duna-térség területi struktúrájának történelmi kialakulása
- 3. A Duna-völgyi fejlesztések geopolitikai szemszögből
- 4. A belvízi hajózás és a területi fejlődés kapcsolata a Duna-térségben
- 5. A csatornarendszer, víziút-rendszer mint nagytérségi hálózat
- 6. Jellegzetességek a Duna-térség regionális fejlettségi különbségeiben
- 7. A Duna-térség integrációja az európai közös térben
- Irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 806 4
Nem sokkal azután, hogy Magyarország EU-elnökségének utolsó napjaiban, 2011. júniusában
az Európai Unió Duna Stratégiáját deklarálták, felmerült az igény a Stratégia eredeti akcióterének lényeges mértékű kiterjesztésére, amely végül az Európai Duna Régió Stratégia kibővített elnevezéssel teljesedett ki. Ez a valamennyi part menti államot érintő törekvés egyértelműen aktuális, valós igényeket ölel fel, amelyeknek kielégítése azonban - a részes országok gazdasági és társadalmi struktúrájának különbözőségeit tekintve - kivételes felelősséget és multidiszciplináris felkészültséget igénylő feladat. A szerző tudományos-szakmai körökben ismert és elismert, széles körű felkészültsége, felelősségtudata, rendszerező képessége, szakszerű és világos nyelvezete hivatottá teszi őt arra, hogy a Stratégia hátterét illetően e nagy vállalkozás részesei számára lehetőséget nyújtson a szükséges tájékozódásra. Berczik Árpád az MTA rendes tagja MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet Az elkövetkező években a Duna lehet a kelet-közép-európai térség fejlődési övezetének generálója. Hardi Tamás hosszú évek óta kutatja a Duna-térséget, annak gazdasági, társadalmi,
történelmi és közösségépítési folyamatait. Az elemzéseit számos, a Duna mentén tett utazás,
terepmunka, szakmai együttműködés mélyítette el, így a leírtak mögött hely-, táj-, szervezetés
emberismeret húzódik meg, ami még hitelesebbé teszi ezt a kiváló tudományos művet. Ajánlom a könyvet azok figyelmébe, akik tudni szeretnék, hogy mi volt a Duna-térség múltja, milyen sajátosságokat rejt a jelen, és mi várható a jövőben. Rechnitzer János a Széchenyi István Egyetem professzora a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke
Hivatkozás: https://mersz.hu/hardi-duna-strategia-es-teruleti-fejlodes//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero