MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Kína és a válság
1. táblázat Ausztrália és Kína alapadottságainak összehasonlítása
Ausztrália |
Kína | |
|---|---|---|
Földterület |
7 millió 618 ezer km2 | 9 millió 326 ezer km2 |
Tengerparti határok hossza | 25 760 km | 14 500 km |
Megművelhető földterület | 6,15% = 468 ezer 500 km2 | 14,86% = 1 millió 386 ezer km2 |
Népesség száma (2007) | 21 007 310 fő | 1 330 044 544 fő |
Népsűrűség | 2,76 fő/km2 | 142,62 fő/km2 |
Egy km2-nyi megművelhető földterületre jutó lélekszám | 45 fő | 960 fő |
Népesség növekedési rátája (2008) | 1,221% | 0,629% |
Ásványkincsek |
bauxit, szén, vasérc, réz, ón, arany, ezüst, urán, nikkel, volfrám, ásványi homokok, ólom, cink, gyémántok, földgáz, kőolaj | szén, vasérc, kőolaj, földgáz, higany, ón, volfrám, antimon, mangán, molibdén, vanádium, magnetit, alumínium, ólom, cink, urán |
Fő agrártermékek | búza, árpa, cukornád, gyümölcsfélék, szarvasmarha, juh, baromfi | rizs, búza, burgonya, kukorica, földimogyoró, tea, köles, árpa, alma, gyapot, olajos magvak, sertés, hal |
Igazolt kőolajkészletek (2006) | 1 437 Mrd hordó | 12,8 Mrd hordó |
Igazolt földgázkészletek (2006) | 750,6 Mrd m3 | 2 450 Mrd m3 |
GDP (vásárlóerő-paritáson, 2007) | 761 Mrd dollár | 6 991 Mrd dollár |
GDP/fő (2007) |
36 216 dollár | 5 256 dollár |
Export értéke (2007) | 141,7 Mrd dollár |
1 217 Mrd dollár |
Fő exportcikkek |
szén, vasérc, arany, hús, gyapjú, alumínium, búza, gépek és szállítóeszközök | gépek, elektromos termékek, adatfeldolgozó berendezések, ruházati cikkek, textiláruk, acél, mobiltelefonok |
Fő exportpartnerek (2006) | Japán 19,1%, Kína 14,3%, Dél-Korea 8%, India 5,9%, USA 5,8%, Új-Zéland 5,2% | USA 19,4%, Hongkong 15,2%, Japán 8,4%, Dél-Korea 4,6%, Németország 4,1% |
Import értéke (2007) | 159,4 Mrd dollár |
901,3 Mrd dollár |
Fő importcikkek |
gépek és szállítóeszközök, számítógépek és irodagépek, telekommunikációs berendezések és alkatrészeik, nyers olaj és olajtermékek | gépek és berendezések, kőolaj és ásványi tüzelőanyagok, műanyagok, LED képernyők, adatfeldolgozó berendezések, optikai és gyógyászati berendezések, szerves vegyi áruk, acél, réz |
Fő importpartnerek (2006) | Kína 14,5%, USA 13%, Japán 9,6%, Szingapúr 6,2%, Németország 5,2%, Egyesült Királyság 4,5%, Thaiföld 4% | Japán 13,9%, Dél-Korea 11%, Tajvan 10,6%, USA 7,5%, Németország 4,7% |
Valuta- és aranytartalékok (2007) | 26,91 Mrd dollár | 1 534 Mrd dollár |
FDI állománya otthon (2007) | 279 Mrd dollár | 759 Mrd dollár |
FDI állománya külföldön (2007) | 258 Mrd dollár | 94 Mrd dollár |
Katonai kiadások/GDP (2006) | 2,4% | 4,3% |
Tartalomjegyzék
- Kína és a válság
- Impresszum
- Előszó
- I. Kína és a világválság – néhány társadalmi, politikai, gazdasági és külstratégiai aspektus
- II. A kínai–amerikai kapcsolatok 2009 elején – magyar szemmel
- III. Versengés és együttműködés az USA, Oroszország, EU, Kína, India, Japán politikai és gazdasági kapcsolatrendszerében
- IV. Az Európai Unió és Kína: stratégiai partnerség az újrarendeződő globális környezetben?
- Bevezetés
- 1. Az EU–Kína intézményi kapcsolatok fejlődésének fő állomásai
- 2. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok jellemzői és néhány akadálya
- 3. A „stratégiai” kapcsolatok legfontosabb akadályai és a kétoldalú viszony konfliktusmezői – az Európai Unió oldalán
- 4. Kína változó EU-képe és az EU Kína-képe
- 5. Milyen területekre koncentráljon a „stratégiai” érdekeket követő jövőbeli EU-politika?
- 6. Hol találhatók a hosszabb távon is közös érdekek?
- 7. A globális válság hatása az EU–Kína viszony néhány kiemelt területére
- 8. Az Európai Unió és Kína a globális erőtérben: a válság első tapasztalatai és lehetséges hosszabb távú következményei a kétoldalú „stratégiai partnerségre”
- Felhasznált irodalom
- Függelék
- Bevezetés
- V. Kína és Oroszország: együttműködés versus rivalizálás
- Bevezető gondolatok
- 1. A kínai–orosz kapcsolatok története dióhéjban
- 2. Gazdasági kapcsolatok: kereskedelem és befektetések
- 3. Az energetikai együttműködés perspektívái
- 4. Közös érdekek és érdekellentétek a nagypolitikában
- 5. Együttműködés versus rivalizálás a közös szomszédságban: Közép-Ázsiában
- 6. Érdekellentétek és együttműködés a Sanghaji Együttműködésen belül
- 7. Összegzés – európai és magyar szemmel
- Felhasznált irodalom
- Statisztikai melléklet
- Bevezető gondolatok
- VI. A kínai–japán kapcsolatok elemzése, különös tekintettel a gazdasági kapcsolatokra
- 1. Bevezetés
- 2. A kínai–japán külkereskedelem trendjei
- 3. A kínai–japán kereskedelem áruszerkezeti jellemzői
- 4. A működő tőke jelentősége a két ország kapcsolatában
- 5. A japán működő tőke iparági irányultsága
- 6. A jelenlegi válság hatása a kínai–japán gazdasági kapcsolatokra
- 7. Japán hivatalos fejlesztési segélyek (ODA) Kínának
- 8. Japán kínai segélypolitikájában történt változások
- 9. A kínai–japán energiakapcsolatok
- 10. A kelet-kínai-tengeri konfliktus
- 11. Japán és Kína kapcsolata az ASEAN-országokkal
- 12. Verseny Kína és Japán között a vezető szerep megszerzéséért az ázsiai regionalizmus folyamatában
- 13. Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 1. Bevezetés
- VII. A kínai–ausztrál kapcsolatok legfontosabb területei, jellemzői
- 1. Bevezető gondolatok a két ország komplementaritásáról
- 2. Rövid összefoglalás a kétoldalú kapcsolatok történetéről, fontosságáról
- 3. A kétoldalú külkereskedelmi forgalom fő jellegzetességei
- 4. Szabad kereskedelmi és stratégiai tárgyalások
- 5. A közvetlen tőkebefektetések a kétoldalú kapcsolatokban
- 6. A kétoldalú együttműködés egyéb fontos területei
- 7. A globális válsággal kapcsolatos fejlemények a kínai–ausztrál relációban
- 7.1. Az első ausztrál reakció(k) a válságra
- 7.2. ASEM-csúcs Pekingben 2008. október 24–25-én
- 7.3. Rudd az 580 milliárd dolláros kínai csomagról
- 7.4. Kína nyersanyagéhsége segítheti Ausztráliát a válságban
- 7.5. Rudd koncepciója a válsággal kapcsolatos általános és ausztrál feladatokról
- 7.6. Újabb ausztrál „válságcsomag” a gazdaság élénkítésére: Rudd megmenti a kapitalizmust?
- 7.1. Az első ausztrál reakció(k) a válságra
- 8. Tanulságok Magyarország számára
- Felhasznált irodalom
- 1. Bevezető gondolatok a két ország komplementaritásáról
- VIII. Kína és az új világrend: nemzetközi és kínai nézetek, prioritások és törekvések. Kína részvétele néhány meghatározó nemzetközi szervezetben: a jelen és a jövő
- Bevezetés
- 1. A kínai nemzetközi szerepvállalás koncepciójának időbeli fejlődése (történelmi áttekintés)
- 2. Meghatározó kínai érdekek a nemzetközi szerepvállalás tekintetében
- 3. A nemzetközi rend jelenlegi struktúrája. Hogyan olvadhat bele Kína?
- 4. Kínai részvétel egyes nemzetközi szervezetekben, valamint az ázsiai központú szervezetek bemutatása
- 5. Kína egyéb nemzetközi prioritásai
- 6. A magyar reláció
- Felhasznált irodalom
- Melléklet
- Bevezetés
- IX. A kínai kormány válságkezelő stratégiái a jelenlegi pénzügyi és világgazdasági válság által előidézett kihívások kapcsán
- Bevezető
- 1. Milyen állapotban érte a kínai gazdaságot a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság?
- 2. A világgazdaságban bekövetkezett fejlemények hatása a 2008. évi terv teljesítésére
- 3. A kínai kormány eddigi és 2009-re tervezett válságkezelő intézkedései
- 4. A kínai kormány eddigi válságkezelő intézkedéseinek nemzetközi fogadtatása
- 5. A kínai válságkezelő intézkedések pozitív hatásának első jelei
- 6. A további kilátások
- Felhasznált irodalom
- Bevezető
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 770 8
A mű szerves folytatása a 2009-ben, ugyancsak az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent, A változó Kína kötetnek. A korábbi kutatásokra alapozva egyrészt Kína belső politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének válságállóságát, illetve a válság első szakaszára adott kínai válaszokat vizsgálja. Másrészt a kötet kiemelt figyelmet szentel Kína nemzetközi kapcsolatainak a legfontosabb kétoldalú viszonylatokban, valamint az ország növekvő jelentőségének a multilaterális együttműködésben, amit a globális pénzügyi és gazdasági válság egyértelműen felértékelt. Valamennyi tanulmány kiemelten kezeli a válság első szakaszának hatását Kína belső és nemzetközi stratégiájának, valamint szerepvállalásának alakulására, ami alapvetően befolyásolja vagy akár meg is határozza a következő évtizedek világpolitikai és világgazdasági fejlődésének irányát.
Hivatkozás: https://mersz.hu/inotai-juhasz-kina-es-a-valsag//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
