Szanyi Miklós (szerk.)

Válság és megújulás

Múlt, jelen és jövő a világgazdaságban


Lesz-e elegendő élelem?

Miközben a média egyre nagyobb teret szentel az agrártermelést hátrányosan érintő – szociális, gazdasági, klimatikus stb. – tényezők lehetőleg minél részletesebb (és ijesztőbb) bemutatásának, a FAO adatai179 alapján elmondható, hogy a világ élelmiszer-előállítása az elmúlt húsz évben – a nettó kibocsátás180 tekintetében – mindvégig töretlenül fejlődött. További pozitívum, hogy a termelés növekedésének a sebessége még gyorsult is az időszak második felében: a 2000-es évek első évtizedében évente 2,7 százalékkal nőtt a kibocsátás, szemben az előző évtized 2,5 százalékos mutatójával. Az élelmiszer-termelés volumene leginkább Dél-Amerikában, Ázsiában és a legkevésbé fejlett országok csoportjában nőtt – mely régiókban húsz év alatt gyakorlatilag megduplázódott –, de a növekedés a nettó élelmiszer-importőr országokban és Afrikában is meghaladta a 80 százalékot. A húszéves időszak napjainkhoz közelebb eső felében a kibocsátás üteme éppen azokban az országokban gyorsult a leginkább, ahol a legnagyobb szükség volt rá: Afrikában és a nettó behozatalra szorulóknál kb. kétötödével, a legkevésbé fejletteknél pedig közel háromötödével (lásd az 1. táblázat utolsó oszlopát). A fejlett országok ellenben a 21. század első évtizedében viszonylag gyengébben teljesítettek: az EU kibocsátása lényegében stagnált, Óceánia fejlett régiójáé (az 1990-es évek gyors fejlődése után) szintén, Észak-Amerikáé pedig egy kissé lelassult. A kelet-európai181 fejlődési pálya alaposan eltér az összes többitől, mivel a közelmúlt társadalmi-gazdasági változásai katasztrofális termelés-visszaesést eredményeztek a mezőgazdaságban. Az 1990-es évek közepétől/végétől kezdődően azután a volumenindex görbéje hozzásimul a világ többi részének fejlődését leíró trendvonalakhoz.

Válság és megújulás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 852 1

Ebben a jubileumi kötetben máig tartó időutazásra teszünk kísérletet. A világgazdaság néhány kiválasztott területének kutatási eredményeit követjük nyomon az 1970-es és 1980-as évektől napjainkig. A kötetben szereplő nyolc tanulmány egy-egy korabeli kutatási jelentés rövid bemutatásával indul, kiemeli ezeknek az elemzéseknek a mai napig helytálló megállapításait, értékeit. Ezt követően ugyanannak a témának egy mai viszonyokra vonatkozó elemzése következik, amely arra is törekszik, hogy bemutassa a mai folyamatok és a megelőző évtizedek jelenségei közötti összefüggéseket. Ezzel a módszerrel konkrét példákon keresztül tudjuk bemutatni egyrészt a világgazdasági folyamatokban megfigyelhető hosszabb távú tendenciák érvényesülését, másrészt azt is, hogy ezek feltárásában, a folyamatok jövőbeli várható továbbfejlődésének előrejelzésében a VKI kutatói milyen eredményeket tudtak elérni.

A kötetben helyet kapott tanulmányok nyolc témakörhöz kapcsolódnak. Az első blokkban a globalizáció folyamatai által megváltozó világgazdaság átfogó kérdései, problémái, a világgazdasági válságok, a centrum és periféria viszonya, a globalizálódó vállalati működés kérdései kaptak helyet. A második rész a világgazdasági kihívásokra adott különböző szintű gazdaságpolitikai válaszokkal foglalkozik. Miként lehet sikeresen alkalmazkodni, integrálódni a globális világgazdaságba? A globalizációval párhuzamosan kibontakozó regionalizáció, a sikeres világgazdasági integrációt elősegítő állami szerepvállalás, a mezőgazdaság problémái kapnak itt helyet. Egy fejezet pedig Közép- és Kelet-Európa rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi fejlődésének modellszerű sajátosságait tárja fel. A tárgyalt, aktuális világgazdasági kérdések a szakmai közvélemény érdeklődésére tart számot, de emellett a világgazdaság és a nemzetközi gazdaság témáinak mesterszintű oktatásához is hasznos tudásanyagot nyújt.

A Szerkesztő

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-valsag-es-megujulas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave