Erdős Mihály, Mérő Katalin

Pénzügyi közvetítő intézmények

Bankok és intézményi befektetők


2.3. keretes írás. Hibrid tőkeelemek
 
Azok a tőkeelemek, amelyeket a hagyományos, a számviteli fogalmakkal is jól kezelhető tőkeelemeken túl a bankok kifejezetten abból a célból alakítottak ki, hogy ezáltal könnyebben, esetleg olcsóbban tudjanak külső tőkét bevonni, mintha részvénykibocsátás útján tennék, általában hibrid jellegűek, vagyis egyszerre viselik magukon az adósság típusú és a tulajdonosi típusú jellemzőket. Hibrid tőkét a bank kibocsáthat értékpapírformában, vagy felvehet olyan hitelt, ahol a hitelszerződés tartalmazza azokat a tulajdonságokat, amelyektől az adott hitel hibrid tőkeként vehető figyelembe.
A hibrid tőke szabályozói tőkeként való figyelembevehetőségéhez nagyon szigorú feltételek társulnak, és mindenkor vonatkozik százalékos limit is arra, hogy egy bank alapvető, járulékos és a teljes tőkeállományából maximálisan mennyi lehet a hibrid tőke. A szabályok azt hivatottak körülbástyázni, hogy az alapvetően adósság típusú forrás ténylegesen képes legyen tőkeként funkcionálni. Konkrétan a következő főbb kérdések merülnek fel a hibrid tőkeelemek kapcsán:
  • Mikor szabad, illetve nem szabad ezekre az alapvetően adósság típusú kötelezettségekre kamatot fizetni, illetve hogy az egyik évben ki nem fizetett kamat a következő évben kifizethető-e (kumulatív jelleg).
  • Amennyiben lejárat nélküli hibridről van szó, mit jelent a lejárat nélküliség, mennyi idő után és milyen feltételek mellett lehet a lejárat nélküli kötelezettségeket a banknak visszavásárolni.
  • Milyen körülmények között lehet vagy kell a hibrid instrumentumot részvénnyé konvertálni.
  • Hogyan biztosítható, hogy a tőkeelem veszteségfedező képessége tényleg megfelelően tudjon működni.
 
A magyar szabályozásban – összhangban a nemzetközi szabályokkal – az alapvető kölcsöntőke, a járulékos kölcsöntőke, az alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke rendelkezik hibrid tulajdonságokkal. Az alapvető kölcsöntőke és a járulékos kölcsöntőke is lejárat nélküli, csak a felügyelet engedélyével visszavásárolható értékpapír. Az alapvető kölcsöntőke nem kumulatív, a járulékos kölcsöntőke pedig kumulatív jellegű. Az alárendelt kölcsöntőke eredeti futamideje legalább 5 év, vagy ha a lejárat nincs meghatározva, 5 évnél hamarább nem mondható fel. A lejárat utolsó öt évében a szavatoló tőke számításakor már csak évente egyenletesen csökkentett értékben lehet figyelembe venni. A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke lejárata legalább két év. További specialitása, hogy nem lehet minden típusú banki kockázatot fedező szavatoló tőkeként figyelembe venni, kizárólag a piaci kockázatok tőkefedezeteként lehet számolni vele. Mind a négyfajta hibrid tőkeelem hátrasorolt kötelezettséget testesít meg, azaz a bank esetleges felszámolása esetén visszafizetésük csak a betétesek és kötvényesek pénzének visszafizetése után (ezekhez képest junior), de a részvényeseket megelőzve történik.
A hibridek tőkébe való beszámíthatóságára a magyar szabályozás is tartalmaz limiteket. A szabályozás által elismert tőkeelemek közül a magyar bankrendszerben csak az alárendelt kölcsöntőke használata terjedt el általánosan, alapvető és járulékos kölcsöntőkével, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével csak kivételként találkozunk.
A nemzetközi bankgyakorlatban a hibrid tőkeelemek kibocsátása sokkal elterjedtebb, mint Magyarországon. A 2000-es évek elején kezdtek a bankok egyre nagyobb mértékben hibrid tőkeelemeket kibocsátani, ami felvetette a banki tőke felhígulásának veszélyét. Az ezzel kapcsolatos aggodalmakat a 2007-es válság számottevően meg is erősítette, így ma a hibrid tőkeelemek szabályozói tőkébe való beszámíthatóságának újragondolása, a velük szemben támasztott követelmények szigorítása van napirenden. A szigorítás fő iránya, hogy az alapvető tőkeelemek közé csak olyan elemek kerülhessenek, amelyek nemcsak egy felszámolási helyzetben, de már a folyamatos működés során is képesek a banki veszteségek fedezésére, a csak felszámoláskori veszteségfedező képességgel bíró elemek pedig csak járulékos tőkeelemek lehessenek. De ezen túlmenően is számos pontosításra/szigorításra van szükség a hibrid tőkeelemek lejáratával, visszahívásának lehetőségével, illetve a beszámíthatósági limitekkel kapcsolatban.
A hibridek egy speciális fajtáját jelentik az ún. innovatív tőkeelemek. Ezek olyan konstrukciók, amelyek a befektetők számára vonzó tulajdonsággal ruházzák fel a tőkét. Tipikusan ilyen tulajdonság az ún. step-up, ami azt jelenti, hogy ha a bank egy meghatározott idő elteltével (jellemzően 10 év után) nem vásárolja vissza a tőkeként funkcionáló forráselemet, akkor a befektető automatikusan magasabb hozamot kap, mint a korábbi időszakra megállapított hozam. Ez esetben a tőkeelem konstrukciója tartalmazza azt az ösztönzést a bank számára, hogy ha teheti, 10 év elteltével vásárolja azt vissza. A magyar szabályozás nem engedi meg az innovatív tőkeelemek szavatoló tőkekénti figyelembe vételét, vagyis a hibrid tőkeelemeknek nem lehet visszafizetésre való ösztönzést tartalmazó tulajdonsága.
Az innovatív tőkeelemek szabályozói legitimitását 1998-ban teremtette meg a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság. A jelenlegi gazdasági válságban azonban ezek a tőkeelemek nem feleltek meg kellőképpen a veszteségviselő képességgel szemben támasztott elvárásoknak, így ma az innovatív elemek tőkébe való beszámíthatóságának megtiltása van napirenden.

Pénzügyi közvetítő intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 835 4

Kezdetben vala a „banküzemtan" - és benne a „passzív" és „aktív" műveletek. Később kialakult a pénzügyi közvetítés közgazdaságtana, miközben a magyar tankönyvírásban maradt a jól bevált „banküzemtan". Itt most valami egészen rendkívüli született: egy könyv, ami végre arról szól, hogy a pénzügyi közvetítés lényege az eszköztranszformáció különböző intézményi formákban, de hasonló működési, kockázati és szabályozási jellemzőkkel. Mindez némi válság- és gazdaságtörténettel, esettanulmányokkal, jogi elemzésekkel fűszerezve. Feltétlenül ráírandó: Nemcsak egyetemistáknak, és még csak nem is bankároknak! Hanem mindenkinek, aki meg akarja érteni a pénzügyi közvetítő rendszert.

Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank

A bankok neve manapság nem cseng jól. Sokan hozzájuk kötik a pénzügyi válságot - és minden rosszat, ami belőle következett. Ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer hibáit megértsük, a kockázatokat pedig megfelelően értékeljük, naprakész ismereteket biztosítottak a szerzők. Bízom benne, hogy ez a könyv minél több olvasót segít a bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, fedezeti alapok működésének tárgyszerű, ugyanakkor praktikus megismerésében, a köztük lévő hasonlóságok és azonosságok megértésében.

Borza Gábor pénzügyi vezérigazgató-helyettes, ING Biztosító Zrt. és ING Pénztárszolgáltató Zrt.

A szerzők tollából fontos és hiánypótló tankönyv született, amely meggyőződésem szerint a színvonalas hazai pénzügyi oktatás megkerülhetetlen részévé válik.

Sándorné Kriszt Éva rektor, Budapesti Gazdasági Főiskola

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdos-mero-penzugyi-kozvetito-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave