6.1. példa

 

A TÉRFELOSZTÁS HATÁSA A TERÜLETI SZEGREGÁCIÓ MÉRÉSÉRE

A módszertani probléma bemutatásához kiindulásként vegyünk egy kételemű (fehér, illetve fekete egységekből álló), belső határokkal azonban nem tagolt térbeli rendszert. A rendszer világos konfigurációjú, a fekete elemek középen egy tömbben találhatók, ezeket veszi körbe a fehér zóna (6.2.A ábra). A modell a térbeni szegregáció jelenségét érzékelteti (Kolars és Nystuen 1974, 24-28. nyomán). Vizsgáljuk meg, milyen következményekkel jár, ha a rendszert részekre, területegységekre tagoljuk, minden esetben négy régiót kijelölve, de eltérő módon.

Az eredmény a három esetben teljesen eltérő. A B variációban teljesen elkülönülnek a fehérek és feketék a négy körzetben, a C esetben egy vegyes körzet található a három „tiszta” fehér körzet mellett, D-ben minden körzet 1/4-1/4 arányban részesedik a feketékből és a fehérekből (a szegregációnak a modellben használt mérőszáma a Hoover-féle egyenlőtlenségi mutató). Ilyen következmények akkor fordulnak elő, ha nem a vizsgált jelenséggel adekvát a térfelosztás vagy – s ez a gyakoribb – ha a szegregációt kényszerből más szempontok szerint már korábban felosztott tér közigazgatási vagy természeti határokkal tagolt egységei között mérjük.

search

6.2. ábra. A térfelosztás hatása a szegregáció mértékére

 

A példában szereplő térfelosztási változatok nemcsak tudományos problémaként jelentkezhetnek, hanem nagyon gyakorlatias tartalommal is értelmezhetők. Ilyen témakör a politika, a választási térfelosztás esete, ahol a területegységek (választási körzetek) „ügyes” megválasztása befolyásolhatja például a választási eredményeket. A modell fenti három esete közül (egyszerű többségi elven működő választási szisztémában) a „feketék” C és D esetben egyetlen mandátumhoz sem jutnak, s csak a B felosztáskor érik el az arányuknak megfelelő 1 mandátumot a négy „választókörzetben” (természetesen minden esetben azt feltételezve, hogy a feketék fekete, a fehérek pedig fehér jelöltre szavaznak).

Tartalomjegyzék

• Terek, helyek, régiók A regionális tudomány alapjai
• Impresszum
• A szerzőről
• Előszó
• chevron_right1. A regionális tudomány
  • 1.1. A tér a tudományokban
  • 1.2. A „területi tudományok”
  • 1.3. A regionális tudomány – a „közös rész”
  • chevron_right1.4. A regionális tudomány történetének néhány tanulsága
    • 1.4.1. Tematikai hangsúlyok, reakciók
    • 1.4.2. Fogalmi „innovációk” és tradíciók
    • 1.4.3. Elméleti kutatás és fejlesztési gyakorlat
    • 1.4.4. Kvantitatív vagy kvalitatív metodika?
    • 1.4.5. Vissza a régiókhoz?
  • 1.5. A felértékelődött térbeliség
• chevron_right2. Tér és társadalom – egyenlőtlenség és rendezettség
  • 2.1. Egyenlőtlenség térben és időben
  • 2.2. A folytonos és osztott tér
  • 2.3. Rendezettség térben és időben
  • chevron_right2.4. A területi egyenlőtlenség és rendezettség vizsgálata
    • 2.4.1. Területi adatmátrix
    • 2.4.2. Sajátos területi adatmátrixok
    • 2.4.3. Területi egyenlőtlenségek a társadalmi folyamatokban
    • 2.4.4. Területi egyenlőtlenségi mutatók
    • 2.4.5. A területi egyenlőtlenségek eltérő megítélésének okairól
  • chevron_right2.5. A térhatás kimutatása
    • 2.5.1. A területiség súlya: shift-share elemzés
    • 2.5.2. A térbeliség regresszió–elemzése
  • chevron_right2.6. Tér és idő összekapcsolódása a területi vizsgálatokban
    • 2.6.1. Időföldrajz
  • 2.7. A tér mint társadalmi termék
• chevron_right3. Terek
  • chevron_right3.1. Objektív terek
    • 3.1.1. Külső terek
    • 3.1.2. Belső terek
    • 3.1.3. A külső és belső terek kapcsolata
  • chevron_right3.2. Észlelt terek
    • 3.2.1. A mentális tér
  • 3.3. Virtuális tér
• chevron_right4. Térelemek
  • chevron_right4.1. A hely
    • 4.1.1. A hely szelleme
  • 4.2. Elemi egységek
  • 4.3. Geometriai térelemek, topológiai relációk
  • 4.4. Egy sajátos térelem: szigetek
• chevron_right5. Térségi szintek
  • 5.1. Térfelosztás
  • chevron_right5.2. Szintek
    • 5.2.1. Magassági tagozódás
    • 5.2.2. Vertikumok és hierarchiák
  • chevron_right5.3. Sajátos társadalmi szintrendszerek
    • 5.3.1. Településhálózati szintek, településhierarchia
    • 5.3.2. A területi közigazgatás szintrendszerei
    • 5.3.3. Regionális politikai szintrendszerek
  • 5.4. A társadalmi térszerveződési szintek csomópontjai
  • 5.5. A szintek kölcsönkapcsolatai: globális-regionális-lokális relációk
• chevron_right6. Horizontális térfelosztás, határok
  • chevron_right6.1. Horizontális térfelosztási szempontok
    • 6.1.1. A valóságos szerveződés követése
    • 6.1.2. Kompatibilitás
    • 6.1.3. Kezelhetőség
    • 6.1.4. A „módosítható területi egység” probléma
  • chevron_right6.2. Határok
    • 6.2.1. A határ értelmezése, típusai
    • 6.2.2. A határok, a határmentiség változó szerepe
• chevron_right7. Térség, régió
  • chevron_right7.1. Térségek
    • 7.1.1. A téregységek méretheterogenitása
  • chevron_right7.2. Térségtípusok
    • 7.2.1. A regionális politikák térségtípusai, célterületei
    • 7.2.2. Módszerek térségtípusok kijelöléséhez
    • 7.2.3. Sajátos térfelosztások
  • chevron_right7.3. Régiók
    • 7.3.1. Régióképződés, a regionális tudomány régiófogalma
    • 7.3.2. Régióértelmezések a társadalmi tértudományokban
    • 7.3.3. A régiók tündöklése és…
    • 7.3.4. A hazai „sztár”: kistérségek
• chevron_right8. Helyzet, fekvés, elérhetőség
  • chevron_right8.1. Kitüntetett helyzetek
    • 8.1.1. Középpont
    • 8.1.2. Centrum
    • 8.1.3. Periféria
  • 8.2. Centrum–periféria relációk
  • 8.3. Fekvés
  • 8.4. Elérhetőség
• chevron_right9. Rendezettség, alakzatok, térszerkezet
  • chevron_right9.1. Távolság
    • 9.1.1. Alakzatok távolsága
    • 9.1.2. Távolságfüggés
    • 9.1.3. Időtávolság, költségtávolság
    • 9.1.4. Társadalmi távolság
  • chevron_right9.2. Irány
    • 9.2.1. A térbeli irányultság: trendfelület-elemzés
  • chevron_right9.3. Alakzatok
    • 9.3.1. Pontalakzatok: a legközelebbi szomszéd modell
  • 9.4. Alak
  • chevron_right9.5. Dimenzió
    • 9.5.1. A dimenziókontinuum: fraktálok
  • 9.6. A térszerkezet
• chevron_right10. Térkapcsolatok, hálózatok
  • 10.1. Térkapcsolatok
  • chevron_right10.2. Hálózatok
    • 10.2.1. A hálózat mint gráf
    • 10.2.2. „Hagyományos” hálózatok
    • 10.2.3. A „véletlen” és a „skálafüggetlen” hálózatok
  • chevron_right10.3. A térbeli egymásra hatás
    • 10.3.1. Gravitációs és potenciálmodellek
  • chevron_right10.4. A „földrajz első törvénye”. Az autokorrelált társadalmi tér
    • 10.4.1. Korrelációk
    • 10.4.2. Szomszédság
    • 10.4.3. A területi autokorreláció mérése
    • 10.4.4. Lokális autokorreláltság
  • 10.5. Új regressziós filozófia a területi kutatásban
• chevron_right11. Mozgások, áramlás, terjedés
  • chevron_right11.1. Áramlások
    • 11.1.1. Migráció
    • 11.1.2. Zárt és nyitott, orientált rendszerek
    • 11.1.3. A főbb térségtípusok áramlási térkapcsolatai
  • chevron_right11.2. Terjedés (diffúzió)
    • 11.2.1. Innováció, innovációs lánc
    • 11.2.2. Az idő- és térbeli terjedés általános modellje
    • 11.2.3. Terjedési típusok
• chevron_right12. Területi fejlettség és fejlődés
  • chevron_right12.1. Területi fejlettség
    • 12.1.1. A sokdimenziós és sokmutatós jelleg
    • 12.1.2. Kiemelt mutatószámok és komplex mutatók
    • 12.1.3. A fejlettségvizsgálatok tanulságai, veszélyei
    • 12.1.4. A területi fejlettség tényezőkre bontása
  • 12.2. Térbeli és területi fejlődés
  • chevron_right12.3. A területi egyenlőtlenségek változása a fejlődési folyamatban
    • 12.3.1. A Williamson-hipotézis
    • 12.3.2. Nemzeti fejlődés, regionális egyenlőtlenségek – tények
• Befejezés
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 864 4

A Tisztelt Olvasó minden bizonnyal a hazai regionális tudomány egyik új alapművét tartja a kezében. Ez a könyv remek változatossággal, példák sokaságával mutatja be a társadalmi térbeliség regionális tudományi szemléletének, fogalmainak, módszereinek rendszerét. A szerző eredményei izgalmasak, bőséggel szolgálnak újdonságokkal. Jó szívvel ajánlom ezt a könyvet a területi kérdések iránt érdeklődő széles szakmai kör figyelmébe.

Mészáros Rezső, a Szegedi Tudományegyetem professzora, az MTA rendes tagja

Mindennapjainkat egyszerre éljük konkrét, fizikai térben, és más, ehhez szorosan kapcsolódó (emberi, társadalmi, gazdasági stb.) viszonyok között. A regionális tudomány és azon belül a térbeliség aspektusának kutatása és megértése egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ebben a könyvben Nemes Nagy József, aki a témakör elismert oktatója és kutatója, kiválóan rendszerezve, az alapokra, az újdonságokra és a gyakorlati alkalmazásokra egyaránt hangsúlyt fektetve ismerteti mindazt, amit a regionális tudományról napjainkban széles körben tudni kell.

Vicsek Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, az MTA rendes tagja

Hivatkozás: https://mersz.hu/nemes-nagy-terek-helyek-regiok//