Mizik Tamás, Fertő Imre

Agrárgazdaságtan I.

Mezőgazdasági árak és piacok


A vertikális koordinációs kontinuum meghatározása

A vertikális koordináció az ellátási láncok tagjai közötti irányítás összehangolása és ellenőrzése (King, 1992). Az összehangolt és ellenőrzött tényezők lehetnek például az ár, a mennyiség, a minőség és a cserefeltételek (Sporleder, 1992). Elméleti szempontból nézve a vertikális koordináció elérésének lehetőségeit korábban már több szerző is egy kontinuumként fogalmazta meg, amely az azonnali piactól a teljes vertikális integráció felé tart (több piaci szakasz, mint például a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy tulajdonban). Mielőtt rátérnénk a különböző irányítási struktúrák definiálására, felhívnánk a figyelmet arra, hogy a vertikális koordináció és a vertikális integráció fogalmai a hazai szakirodalomban kétértelműen használt fogalmak (Fertő, 1996). A mezőgazdasági marketing irodalmában gyakran használt interpretáció szerint a vertikális koordinációt az ellátási láncok vertikális struktúrájának leírására használják (Tomek–Robinson, 1991). Más szavakkal: olyan koordinációs mechanizmusként képzelik el, amely egy meghatározott ágazatot jellemez. A koordinációs mechanizmust irányítási struktúrák különböző sorozataként definiálják, amelyek egy ellátási lánc tagjai között léteznek. A koordinációs mechanizmusok az azonnali piactól a vertikális integrációig terjedhetnek. Ebben az értelmezésben a vertikális integráció a vertikális koordináció egyik végpontja, a másik végpontot pedig az azonnali piac jelenti. Láthatjuk, hogy a vertikális integráció ebben az értelmezésben eltér a hazai szakirodalom szóhasználatától, amely tulajdonképpen – az azonnali piacot kivéve – a vertikális koordináció bármely formáját vertikális integrációnak tekinti.

Agrárgazdaságtan I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 006 9

Az agrárgazdaságtani alapismeretek elsajátítása nélkülözhetetlen minden olyan hallgató számára, aki ilyen jellegű alapképzést választ. A tankönyv részletes áttekintést nyújt a keresletről, kínálatról és a piacokról, valamint kitér a mezőgazdasági sajátosságokra is. Külön terület az árak alakulása, illetve annak a minőséggel való kapcsolata, ami világszerte egyre nagyobb jelentőségű lesz. A határidős árupiacok fontos szerepet töltenek be a termelők számára rendkívül fontos árvárakozás szempontjából, míg a különböző hosszúságú ellátási láncok az egyedi keresleti igényekhez igazodnak.

A könyv nemzetközi és hazai kitekintésben vizsgálja a termelői együttműködések formáit, azok fontosságát, melyek mind a gazdálkodók, mind a fogyasztók számára meghatározó jelentőséggel bírnak.

Összességében a könyv részletesen körüljárja az alapvető témákat, és segíti azok megértését, így bátran ajánlom minden agrármérnök szakos hallgató számára.

Dr. Feldman Zsolt, helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium

Egyrészt azért örülök ennek a tankönyvnek, mert jól áttekinthető és pontos képet ad arról, hogy melyek az ágazat működésének közgazdasági alapelvei, valamint hogy miben más és miben hasonlít a gazdaság egyéb területeihez. Másrészt azért örülök ennek a tankönyvnek, mert segíthet javítani az ágazat megítélésén, mivel sikeresen mutatja meg, hogy az agrárgazdaságtan milyen szorosan kapcsolódik össze akár egy átlag élelmiszer-fogyasztó napi döntéseivel is - „from field to fork” -, mindezt életszerű és elgondolkoztató példákon keresztül. Remélem, hogy sok fiatal olvassa és sajátítja el majd a tankönyvben leírtakat, sőt a kollégáimnak is ajánlani fogom a forgatását, mert összefüggésbe helyez egy sor olyan ágazati kérdést, ami már régen került a kutatási fókuszunkba. Örülök, hogy olyan könyvet ajánlhatok, ami új kutatási témákon való gondolkozásra inspirált. Ezért remélem, hogy a jövő szakemberei közül lesznek, akik éppen e könyv miatt választják majd a mi izgalmas ágazatunkat és a kutatói pályát.

Dr. Juhász Anikó, AKI Főigazgató

Az agrárgazdaságtan az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági üzemtanból kiindulva egyre szélesebb témaköröket felölelő tudományág lett. Ezért a szerzők úgy döntöttek, hogy tankönyvsorozatot írnak az agrárgazdaságtan legfontosabb területeiről. Az első kötet a mezőgazdasági árak és piacok speciális szempontjainak elemzésével foglalkozik, továbbá számos gyakorlati példán keresztül bemutatja a mezőgazdaság sajátos jelenségeinek vizsgálatát egyszerű közgazdasági eszközök segítségével. A tankönyv öt témát ölel fel. Az első rész az agrárgazdaságtan tárgyáról és fejlődéséről szól. A második az árképzés alapjaival, a harmadik rész pedig a mezőgazdasági árak változásainak különböző aspektusaival foglalkozik. A negyedik rész az árképzés intézményeit tárgyalja, míg az ötödik rész az élelmiszer-gazdaságban megfigyelhető sajátos piaci kapcsolatokat vizsgálja. Az olvasók hiánypótló kötetet tartanak a kezükben, mert e tárgykörben a nemzetközi irányzatokat követő tankönyvsorozat eddig nem jelent meg Magyarországon. A sorozat első kötete is híven tükrözi a nemzetközi szemléletet, és csak biztatni tudom a szerzőket a többi kötet mielőbbi megjelentetésére. A magyar agrár-felsőoktatás oktatói és hallgatói hasznos tankönyvként forgathatják a szerzők művét, akik maguk is több évtizedes hazai és külföldi szakmai és oktatói tapasztalattal rendelkeznek.

Dr. Popp József, MTA doktora

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-ferto-agrargazdasagtan-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave