Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák


A japán gyarmati birodalom

A modern Japán születésének, a Meidzsi-fordulatnak az oka az ország létét fenyegető külső hatalmak fenyegetése volt, így az 1868 és 1945 közötti időszak fő kérdése mind az elit, mind a nép számára a nemzet, a függetlenség fennmaradása volt. A modern Japán állam, saját hagyományainak, valamint az imperialista korszellemnek és gyakorlatnak megfelelően, születésétől kezdve agresszív, militáns volt, amely a gazdasági felemelkedés fő céljának a nemzetvédelemhez szükséges erő és technika megteremtését tekintette. Az ország védelmét tágan értelmezték, mindig is része volt egy minél kiterjedtebb ázsiai „élettér” megvalósítása. Japán történelmileg késői terjeszkedése tehát elsősorban stratégiai nemzetbiztonsági céloknak volt alárendelve, a nemzetpolitika része és következménye volt. A nemzetbiztonság előtérbe helyezése csak erősítette a kapcsolódó gazdasági érdekeket. A japán vezetők ugyanis igen korán felismerték, hogy a háborúk sikere döntően a gazdasági erőn és annak jó megszervezésén múlik. A militáns jelleget az is jól mutatta, hogy a gyarmatok igazgatása általában az ott állomásozó japán hadseregek kezébe került, s ennek sajátos következményei lettek. A katonai kormányzatok sokszor önálló politikát folytattak. A tokiói civil kormányzat nehezen vagy csak részben tudta kontrollálni a gyarmatok irányítását.

A japán rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave