MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A japán rejtély
Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák
Japán | Kína | India* |
Nyugat-Európa | |
|---|---|---|---|---|
0 | 3 000 | 59 600 | 70 | 24 700 |
1000 | 7 500 | 59 000 | 25 413 | |
1300 | 10 500 | 100 000 | 58 353 | |
1400 | 12 700 | 72 000 | 41 500 | |
1500 | 15 400 | 103 000 | 110 000 | 57 268 |
1600 | 18 500 | 160 000 | 73 778 | |
1700 | 27 500 | 138 000 | 153 000 | 81 460 |
1820 | 31 000 | 381 000 | 209 000 | 132 888 |
1850 | 32 000 | 412 000 | 164 428 | |
1870 | 34 437 | 358 000 | 187 532 |
Tartalomjegyzék
- A japán rejtély Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák
- Impresszum
- Bevezetés
- I. rész: A kezdetek
- II. rész: Az Edo/Tokugava-kor, 1603–1868
- III. rész: Modernizáció és hódítások, 1868–1945
- IV. rész: A japán csoda, 1945–1973
- V. rész: A belső és külső korszakváltás kettős kihívása, 1973–2001
- VI. rész: Folyamatos reformkísérletek a 21. században
- VII. rész: Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák
- A japán rejtély
- A kínai kultúrkör meghatározó jelentősége
- Ázsia Angliája
- Zsákutcába torkolló feudalizmus – távol Európától
- Külső kihívások – kivételes hatékonyságú belső válaszok
- Az intézményi felzárkózás végzetesen elmulasztott időszaka
- Történelmi innováció – a japán fejlesztő állam
- A japán gazdasági csoda fénye és árnyéka
- A rendszerválság negyedszázada
- Abenomics – három nyíl a japán modell páncéljára
- Három gazdaságtörténeti „csoda” – három történelmi „zsákutca”
- A japán rejtély
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 000 7
Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok? Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra. A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
