Rendkívül erős versenyhelyzetben az ügyfelek fokozzák erőfeszítéseiket, hogy fenn tudják tartani hosszú távú kapcsolataikat a kiválasztott szállítókkal annak érdekében, hogy csökkentsék a tranzakciós költségeket és/vagy a jövőbeni haszon körüli bizonytalanságot (Crosby és szerzőtársai, 1990). Azonban 2 vállalat között az üzleti kapcsolat nem dichotóm jellegű (vagyis vagy van, vagy nincs). Sokkal inkább a kapcsolatok sokféleségéről, egymástól való különbözőségéről beszélhetünk. Ezen különbségek megragadása érdekében figyelembe kell venni a kapcsolati minőség fogalmának különböző értelmezéseit (például Dorsch és szerzőtársai, 1998; Kumar és szerzőtársai, 1995; Lagace és szerzőtársai, 1991). Naude és Buttle (2000) rámutat arra, hogy a kapcsolati minőséget nem lehet egyféleképpen mérni, mivel az egy többdimenziós szerkezet. Azonban a különböző dimenziókat egymással összefüggésben, egy átfogó kapcsolati minőség mértékegységével kell mérni. Ez különösen fontos, mert Naude és Buttle (2000) a jónak mondható kapcsolatok különböző klasztereit tárja fel, kiemelve az egyes minőségi szempontokat. A jó, illetve a rossz kapcsolat megítélésénél azonban nemcsak a dimenziókban van eltérés, hanem a kapcsolatra vonatkozó percepciókban is. Más szerzők meglehetősen eltérően határozzák meg a kapcsolati minőség fogalmát. Crosby és szerzőtársai (1990) úgy viszonyul a kapcsolati minőség fogalmához, mint egy magasabb rendű konstrukcióhoz, beleértve a bizalom és az elégedettség fogalmát is. Kumar és szerzőtársai (1995) a szállítók becsületességének hatásáról szóló tanulmányaiban az elkötelezettséget és a konfliktust is hozzávette a fogalomalkotáshoz. Dorsch és szerzőtársai (1998) a kapcsolat minőségének meghatározásához figyelembe veszi az opportunista viselkedés lehetőségét, az ügyfélközpontúságot és az etikai profilt. Utalva Crosby és szerzőtársai (1990) és Dorsch és szerzőtársai (1998) tanulmányaira, úgy véljük, a business-to-business kontextusban az alapvető összetevők a vevői elégedettség, a bizalom és az elkötelezettség – általuk leírhatjuk, milyen a kapcsolat minősége az ügyfél, azaz a vevő szemszögéből.