Irimiás Anna

Filmturizmus

A filmek és televíziós sorozatok turisztikai szerepének és hatásainak geográfiai vizsgálata


A helyszín (Place)

A filmturizmus esetében a legfőbb vonzó tényezők egyikeként a filmforgatási helyszínek jelennek meg. Számos filmcímben szerepel a desztinációval azonosítható földrajzi név. A filmcím akkor is fókuszba hozza a várost, ha annak valójában kevés köze volt a filmhez, és a forgatás sem ott történt. Néhány példa a földrajzi nevet magában foglaló filmcímekből: a magyar származású Michael Curtiz rendezte Oscar-díjas Casablanca (1942), Róma, nyílt város (1945), Szerelmem, Hiroshima (1959), Tavaly Marienbadban (1961), Woody Allan Manhattan (1979) című alkotása, Berlin felett az ég (1987), Philadelphia – Az érinthetetlen (1993), Vicky Cristina Barcelona (2008), animációs filmek, mint a Madagaszkár (2005) vagy a Rió (2011), televíziós sorozatok, mint a New York-i helyszínelők (2004–2013), a Hawaii Five-O (1968–1980), a Budapest (2009) és a 2014-es A Grand Budapest Hotel (lásd a IV. fejezetben). A filmforgatásból előnyt kovácsoló turisztikai szervezetek számos helyen a filmes vonzerőre építették marketingstratégiájukat. A filmekben szereplő helyszínek turisztikai attrakcióvá válnak. A néző úgy érezheti, hogy a helyszín számára ismerős, továbbá érzelmekkel, hangulatokkal tudja felruházni azt. (A desztinációs marketingről részletesebben a IV. fejezetben lesz szó.)

Filmturizmus

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 876 7

A Lumière fivérek 1895-ben meghökkentőt alkottak: mozgóvá tették az évezredeken keresztül statikusan ábrázolt valóságot, megteremtették a mozit. Irimiás Anna 120 évvel később a filmipart a turizmuskutatás fókuszába helyezte, ezzel új irányt szabott az utazásról való gondolkodásnak. Az üzleti szféra érdeklődését élvező és a tudományos berkekben is elismert filmturizmus napjaink turisztikai piacának azon résterméke, amely alapvetően a filmforgatások helyszíneinek felkeresésére épít. A könyv a filmturizmus tanulmányozására tudományokon átívelő módon vállalkozik, ugyanakkor a filmek és utazások iránt érdeklődő Olvasónak is sok szórakoztató információt nyújt. A földrajz-, a közgazdaság-, a művészettudomány és a kulturális antropológia ismereteit ötvözve kalauzolja az Olvasót a filmrendezők komponálta álomvilág és a turisztikai desztinációk értékesítését végzők valósága közötti mezsgyén.

Mindazoknak ajánlom e könyvet, akik a szabadidőipar bármely szegmensében érintettek, legyenek azok a térrel, a kultúrával, a gazdasággal vagy akár a művészetekkel foglalkozó szakemberek, ám főként ajánlom mozi- és utazásrajongóknak. Higgyék el, meghökkentő lesz!

Michalkó Gábor

tudományos tanácsadó, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet

egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet

Két világ találkozása. A szerző igazi, modern turisztikai szakember, aki a köteten keresztül nem csupán tudományterületének rendkívül alapos ismeretéről tesz tanúságot, de személyes indíttatású kutatási kíváncsiságának köszönhetően egy átfogó, széles körű, az egész világot felölelő tudást nyújtó művel gazdagítja a turizmusirodalmat. A turisztikai és a filmes szakemberek, döntéshozók és az „amatőr” filmrajongók is haszonnal forgathatják, a leírtak pedig minden bizonnyal katalizátorként hatnak a filmturizmusban rejlő lehetőség jövőbeni kiaknázására hazánkban. A modern tudományok elvárásaihoz maximálisan igazodó tartalmat jól szerkesztett fejezetek, számos gyakorlati példa és olvasmányos stílus kíséri. FELVÉTEL INDUL!

Sulyok Judit

a Pannon Egyetem adjunktusa

Hivatkozás: https://mersz.hu/irimias-filmturizmus//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave