Borgulya Istvánné Vető Ágnes Ágota

Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben


A kommunikáció leírásához használt alapfogalmak az üzenet (az a jel/sor/, jelzés és a hozzá kapcsolódó információ, amelyet a kommunikáció résztvevői eljuttatnak egymáshoz), az üzenet küldője (aki gondolatait valamilyen kódrendszert használva üzenetté transzformálja), annak vevője, az üzenet címzettje, befogadója (aki érzékeli az üzenetet, feldolgozza és jelentést tulajdonít neki), aki (esetleg más befogadókkal együtt) a kommunikáció célcsoportját képezi. A kód, illetve kódrendszer a használók számára egyértelműen a fogalmakhoz hozzárendelt jelrendszer, amely képes az üzenet tartalmát közvetíteni: az információ egyezményes megjelenítési formája. Lehet például szó, számjegy vagy elektromos impulzus, és sok más egyéb. A csatorna az a közeg, amelyen keresztül az üzenet eljut a befogadóhoz. A visszacsatolás azt jelenti, hogy az üzenet reakciót vált ki a címzettből és az visszajelez. Kommunikációs zaj zavarja az üzenet maradéktalan eljutását a címzetthez, illetve annak torzításmentes befogadását és jelentésértelmezését a kommunikációs zaj zavarja. A zaj természetét tekintve lehet fizikai (például a hangok elvesznek a lármás környezet zavaró hatása következtében), és lehet érzelmi is (az üzenet küldőjében vagy címzettjében fellépő pszichikai gátlások). Okozhatnak zavart mentális sérülések is.
A humánkommunikációban alapvetően két kódrendszer jut szerephez: a nyelvi vagy verbális kód, illetve a nem nyelvi vagy nem verbális. Nyelvi kód a természetes emberi nyelv (amelyeket nemzeti nyelvekként értelmezünk, mint a magyar, az angol stb.) és a mesterséges nyelv (mint az eszperantó). E kód magában foglalja „az információt hordozó szimbólumokat, a belőlük felépített szavakat, valamint a szimbólumok és a szavak összekapcsolásának szabályait” (Magyar nagylexikon 11: 156). A nem nyelvi, nem verbális kódolás más jelrendszer használatát jelenti: ismertek például a mimika, a tekintet, a gesztusok, mozgások, a testtartás, a vokális kommunikáció (hangnem, hanghordozás) vagy a térközszabályozás mint vizuális kódrendszerek. Gondoljunk itt a siketnémák által használt jelekre, amelyekkel éppúgy közölhetők a hírek, mint szavak használatával. Nem verbális kód a tánc, a zene, a rajz, a festészet is (egész történeteket is meg lehet tánccal, zenével, képsorokkal eleveníteni) és minden olyan vizuális megjelenítés, amellyel információt juttatunk el egymáshoz.
A csatorna az a közeg (Magyar nagylexikon 5: 765), amely igénybevételével a jel eljut a címzetthez. Az emberi kommunikáció több csatorna igénybevételével zajlik. A nyelvi kódrendszer elemei, a szavak, eljuttathatók az üzenet befogadójához írásos formában vagy hangzó beszéd formájában. A folyamat lényege, hogy gondolatainkat szavakká kódoljuk. Ha a közvetlen élőbeszéd formáját választjuk, a szavakat hangzó (vokális) jelekké alakítjuk, s a hangrezgéseket a levegő rezgéstovábbító tulajdonságának köszönhetően juttathatjuk el beszédpartnerünkhöz. Ha ugyanazt a mondatot leírjuk, a szavak írott képben jelennek meg, s e vizuálisan megjelenő jelsort juttatjuk el (papírra vetve, elektronikusan küldve) a címzetthez. (Vö. Buda 1994; Horányi 1999; Béres–Horányi 1999; Borgulya–Somogyvári 2007.)

Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 017 5

A sikeres vállalatok mindegyike kiemelkedik abban, ahogyan tagjai a kommunikáció széles eszközrendszerét alkalmazzák. Ez az elgondolkodtató, sok gyakorlati példával kiegészített, átfogó mű biztos kézzel nyújt - akár azonnal alkalmazható - segítséget azok számára, akik a vállalati és egyéni eredményesség növelésére törekednek. Úgy vélem, ennek a könyvnek köszönhetően a közeljövőben sokszor örülhetünk majd azoknak a hazai és nemzetközi sikereknek, melyek a kommunikáció szerepének jobb megértéséből és hatékony vállalati alkalmazásából erednek majd.

dr. Kántor Sándor stratégiai kommunikáció és vállalati kapcsolatok vezérigazgató-helyettes

ELME Ipari Csoport Zrt.

A vállalatok egyik legnagyobb büszkesége a jól működő kommunikáció. Kincs, amit - megléte esetén - azonban nemcsak védeni, hanem (újra)tervezni, (újra)gondolni, és folyamatosan finomítani kell. Akinek ez eddig nem volt evidencia, e könyv elolvasását követően azzá válik. E szintetizáló, elemző kérdéseket felvető, több dimenzióban otthonosan mozgó munka remek lehetőséget biztosít arra, hogy a szakmabeli átgondolja, milyen is a munkáltató társaság kommunikációja, min lehet saját eszközeivel javítania, a laikus érdeklődő pedig egy új világba tekinthet be, mely vállalati értékteremtésről, a közös kultúra kialakításáról, az átgondolt, komplex kommunikációs folyamatokról szól. És mindez az elmélet-gyakorlat-esettanulmányok hármasának - kiváló arányérzékkel történő - bemutatásával: a klasszikus 4-4-2-es felállásban történik (10 fejezet 3 tematikus egységbe rendezve). VILÁGBAJNOK!

Dr. Németh Tamás főosztályvezető,Groupama Garancia Biztosító Zrt.

Mára a vállalati kommunikáció mint versenyelőnyt biztosító tényező és értékvezérelt vezetői tevékenység felsorakozott a cég piaci értékét növelő, hagyományosan elfogadott tényezők, azaz a versenyképesség, az innovációkészség és a nyereségesség mellé. A szemléletes példákkal alátámasztó mű azt az üzenetet közvetíti, hogy a vállalat a menedzsment, a szociálpszichológia és az információs technológia alapjaira összehangoltan építve juthat e versenyelőny és értéknövelés birtokába. A könyvet haszonnal forgathatja a menedzsment és a kommunikáció területén tevékenykedő vállalati szakember éppúgy, mint az oktatásban és a kutatásban dolgozók.

Vass Réka vállalati kapcsolatok vezető, British American Tobacco Hungary

Hivatkozás: https://mersz.hu/borgulya-kommunikaciomenedzsment-a-vallalati-ertekteremtesben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave