Kereskedelmi marketing és menedzsment
Előny | A csoport létrehozásának ösztönzője | A változás iránya |
---|---|---|
1. Méretgazdaságosság | ||
1.1. Beszerzési volumen | Függ a kedvezmény mértékétől, amely szektoronként és elosztási rendszerenként változó. Erős törekvés a beszerzési társulás méretének maximalizálására, hogy az előnyöket teljes mértékben ki tudják aknázni. A társulás mérete függ a versenytől, különösen az önkéntes láncoktól és a független nagykereskedőktől. | A kiskereskedelmi vállalatok hálózatbővítése egyre inkább fokozza a független kiskereskedőkre gyakorolt nyomást, hogy csoportokba tömörüljenek. A lokális differenciálás alternatív stratégia lehet a többszegmensű stratégiát folytató cégekkel szemben. Országos vállalati lánccá válás esetén növekszik a területi lefedettség, amely létkérdés a csoport számára. Az erős önkéntes láncok azonban korlátozhatják a beszerzési társulás terjeszkedési lehetőségeit, mivel a független kiskereskedők száma általuk is csökken. A termelők a növekvő kiskereskedelmi koncentráció miatt korlátozhatják az engedményeket, azonban ez függ a csatorna relatív alkupozíciójától is. A változatosságot és a globális termékeket kedvelő fogyasztói kereslet megköveteli a professzionális beszerzési képességeket, amelyeket könnyebben meg lehet valósítani a beszerzési társuláson keresztül. A termelői koncentráció növekedése a főbb kiskereskedelmi vállalatokkal bonyolított nagyobb volumenű tranzakciókat eredményez, amely növeli a volumenalapú engedmények jelentőségét. |
1.2. Marketing | Nagy volumenű értékesítés lehetővé teszi a marketinghatékonyság növelését és a fajlagos költségek csökkentését. A marketinginnovációs költségek megosztása Nagyobb igény van a versenytárs kiskereskedelmi vállalatok tevékenységének nyomon követésére, hogy elősegítsék az új koncepciók elterjedését, amelyet a nagyobb szervezetek jobban meg tudnak valósítani. | A kiskereskedelmi marketing hangsúlyozása a kiskereskedői imázs felértékelődéséhez vezet, amely a független kiskereskedők számára potenciális versenyhátrányt jelent. A kiskereskedelmi marketinginnovációk gyorsabb bevezetésére irányuló követelmény erősen épít a versenytársakról szóló marketinginformációkra. A kiskereskedelmi márkafejlesztés megnövekedett költségei gyengítik a közepes méretű kiskereskedők versenypozícióját. A beszerzési társuláshoz tartozó vállalatok, amelyek a helyi piacok specifikus igényeit elégítik ki, jobban ellenőrzésük alatt tudják tartani a helyi piacokat. |
1.3. Működés, rendszer-, pénzügyi, jogi és humánerőforrás-szolgáltatások | A centralizált beszerzés csökkentheti a költségeket, de a szállítók közötti verseny megmarad. | A szállítók egyre inkább képesek testre szabott szállítmányok lebonyolítására, ami korlátozhatja a beszerzési társuláson keresztüli beszerzést. |
2. Az ismétlés gazdaságossága | ||
2.1. Visszatérő költségek | Az üzletek replikációja révén a marketingtevékenység javul és a fajlagos költségek csökkennek, ami versenyelőnyhöz juttatja a beszerzési társulás tagjait. | Minél közvetlenebb a beszerzési társulások és a vállalati láncok közötti kapcsolat, annál fontosabbá válik a hatékonyság. Azonban a piaci fragmentáció révén a helyi környezethez való adaptáció nagyon különböző formái jelenhetnek meg, amelyek alternatívát jelenthetnek fogyasztók számára. Ez azonban magas szintű kiskereskedelmi kiszolgálást követel meg, amelyet a független kiskereskedők többnyire nem tudnak megvalósítani. Új információs és kontrollrendszerek segítségével lehetővé válik a választék üzletenkénti differenciálása. |
2.2. Fix és tőkeköltségek | A fix költségek tagok közötti felosztása. Kiskereskedelmi technológiai rendszerek költségei érzékenyek az ismétlődésből származó gazdaságosságra. |
Az üzlet külső és belső megjelenésének és a hatékony működésnek a fontossága megnövekedett, így fontos szerepet játszik a fix és tőkeköltségek megosztása. |
3. Választékgazdaságosság | ||
3.1. Termékkategóriák és szolgáltatások kombinációja | A legnagyobb előny az, hogy a vevőket nagy választékkal alacsony költségek mellett lehet bevonzani az üzletekbe, miközben az állandó költségek is megoszlanak. | A specializált üzlettípusok és a választék trendjei csökkenthetik ennek a tényezőnek a szerepét bizonyos szektorokban. Ahol azonban széles választékot kell biztosítani a vásárlás kényelmi jellege miatt, erős a motiváció szövetség létrehozására. |
3.2. Promóció |
A választékgazdaságosságot széleskörűen alkalmazzák a promóciós tevékenységnél. | A választékgazdaságosság egyre fontosabbá válik abban az esetben, ha nagy a nyomás a polc-, illetve az eladótér-kihasználtság növelésére. |
Tartalomjegyzék
- KERESKEDELMI MARKETING ÉS MENEDZSMENT
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- Köszönetnyilvánítás
- 1. fejezet. Bevezetés a kereskedelembe
- Kereskedelem felsőfokon – Metro-csoport
- Az 1. fejezet célkitűzései
- 1.1. A kiskereskedelmi tevékenység lényege
- 1.2. A kiskereskedelmi tevékenység fejlődése
- 1.3. A legjelentősebb hazai és nemzetközi kereskedelmi vállalatok
- 1.4. A kiskereskedelmet meghatározó nemzetközi tendenciák
- 1.5. Piaci koncentráció a kiskereskedelemben
- 1.6. Kiskereskedelmi vállalatok menedzsmentje
- Összegzés
- Fogalomjegyzék
- Kérdések, feladatok
- Kereskedelem felsőfokon – Metro-csoport
- 2. fejezet. Kereskedelmi formák, üzlettípusok és többcsatornás kiskereskedelem
- Libri – a többcsatornás kiskereskedő
- A 2. Fejezet célkitűzései
- 2.1. A kereskedelem értékesítési csatornákban betöltött szerepe, kereskedelmi funkciók
- 2.2. Nagykereskedők típusai
- 2.3. Kiskereskedők csoportosítása
- 2.4. A kiskereskedelem fejlődési elméletei
- 2.5. Többcsatornás kereskedelem
- Összegzés
- Fogalomjegyzék
- Kérdések, feladatok
- Libri – a többcsatornás kiskereskedő
- 3. fejezet. Együttműködés az értékesítési csatornában
- 4. fejezet. Fogyasztói magatartás a kiskereskedelemben
- 5. fejezet. Kiskereskedelmi stratégia
- Növekedési stratégiák az üzemanyag-kiskereskedelemben – Shell Hungary Zrt.
- Az 5. fejezet célkitűzései
- 5.1. A kiskereskedelmi stratégia szerepe
- 5.2. A kiskereskedelmi mix
- 5.3. A célpiac és az üzlettípus összehangolása
- 5.4. A kiskereskedelmi versenyelőny forrásai
- 5.5. A kiskereskedelmi vállalat növekedési stratégiája
- 5.6. A kiskereskedelmi vállalat stratégiájának tervezése
- 5.6.1. A vállalat küldetésének megfogalmazása
- 5.6.2. A piaci környezet elemzése
- 5.6.3. Stratégiai lehetőségek azonosítása és értékelése
- 5.6.4. Konkrét célkitűzések megfogalmazása, a célokhoz erőforrások rendelése
- 5.6.5. A stratégia megvalósításához szükséges kiskereskedelmi mix kialakítása
- 5.6.6. A teljesítmény mérése és a szükséges változtatások
- 5.6.1. A vállalat küldetésének megfogalmazása
- Összegzés
- Fogalomjegyzék
- Kérdések, feladatok
- Növekedési stratégiák az üzemanyag-kiskereskedelemben – Shell Hungary Zrt.
- 6. fejezet. Választékpolitika
- 7. fejezet. Az áruválaszték tervezése, beszerzése
- Áruválaszték-tervezés felsőfokon – Quickborn Consulting
- A 7. fejezet célkitűzései
- 7.1. A beszerzési mennyiség megállapítása
- 7.2. Áruválaszték tervezése az Oracle Retail szoftver segítségével
- 7.3. Az árubeszerzés költségterve
- 7.4. Beszerzési költségkeret nyomon követése (open-to-buy)
- 7.5. Az áruválaszték üzletek közötti elosztása
- 7.6. Az áruválaszték teljesítményének elemzése
- Összegzés
- Fogalomjegyzék
- Kérdések, feladatok
- Áruválaszték-tervezés felsőfokon – Quickborn Consulting
- 8. fejezet. Ár- és akciópolitika a kiskereskedelemben
- 9. fejezet. Kiskereskedelmi kommunikáció
- 10. fejezet. Kiskereskedelmi szolgáltatások
- AZ MKB mint lakossági szolgáltató
- A 10. fejezet célkitűzései
- 10.1. A szolgáltatások szerepe a kiskereskedelemben
- 10.2. A kiskereskedő szolgáltatásorientáltsága
- 10.3. A kiskereskedelmi szolgáltatások osztályozása
- 10.4. A kiskereskedők szolgáltatási stratégiái
- 10.5. Szolgáltatásminőség a kiskereskedelemben
- 10.6. Panaszkezelés
- Összegzés
- Fogalomjegyzék
- Kérdések, feladatok
- AZ MKB mint lakossági szolgáltató
- 11. fejezet. A kereskedelmi üzletek kialakítása, az üzlet atmoszférájának megteremtése
- Üzletkialakítás a Douglas parfümériákban
- A 11. fejezet célkitűzései
- 11.1. Eladótértípusok
- 11.2. Árucsoportok és termékkategóriák elhelyezése az eladótérben
- 11.3. Az árubemutatás eszközei
- 11.4. Az eladótér-kihasználás hatékonysága
- 11.5. Az üzlet atmoszférája
- 11.6. Atmoszféra az elektronikus kiskereskedelemben
- Összegzés
- Fogalomjegyzék
- Kérdések, feladatok
- Üzletkialakítás a Douglas parfümériákban
- 12. fejezet. Kereskedelmi telephely kiválasztása
- Kiskereskedelmi telephely tervezése esri szoftverekkel
- A 12. fejezet célkitűzései
- 12.1. Telephelyválasztást magyarázó elméletek
- 12.2. Kiskereskedelemi telephely típusai
- 12.3. A telephely vonzerejét és keresletét meghatározó tényezők
- 12.4. A telephelyelemzés információforrásai
- 12.5. A várható kereslet becslési módszerei
- Összegzés
- Fogalomjegyzék
- Kérdések, feladatok
- Kiskereskedelmi telephely tervezése esri szoftverekkel
- 13. fejezet. Kiskereskedelmi technológia: áru- és információáramlás az értékesítési csatornában
- Automatikus adatazonosítás az értékesítési csatornában – Vonalkód Rendszerház Kft.
- A 13. fejezet célkitűzései
- 13.1. A technológia szerepe a kiskereskedelemben
- 13.2. Az információ áramlása
- 13.3. Az áru fizikai áramlása
- 13.4. Az elektronikus kiskereskedők logisztikai feladatai
- 13.5. Visszutas logisztika
- 13.6. Logisztikai szolgáltatások kiszervezése
- Összegzés
- Fogalomjegyzék
- Kérdések, feladatok
- Automatikus adatazonosítás az értékesítési csatornában – Vonalkód Rendszerház Kft.
- 14. fejezet. Üzletek operatív működtetése
- 15. fejezet. Kereskedelmi vállalatok teljesítményének mérése
- Marks&Spencer: méretre szabott teljesítmény
- A 15. fejezet célkitűzései
- 15.1. Vállalati szintű teljesítmény: a stratégiai profit modell
- 15.2. Kereskedelmi funkciók szerinti teljesítmény
- 15.3. Üzletszintű teljesítmény
- 15.4. Termekkategoria- es cikkelemszintu teljesítmény
- Összegzés
- Fogalomjegyzék
- Kérdések, feladatok
- Marks&Spencer: méretre szabott teljesítmény
- Irodalomjegyzék
- A szerzőről
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 016 8
Ez a könyv kitűnő összefoglalást ad a kereskedelemben megfigyelhető nemzetközi és hazai trendekről, a fontosabb ismeretekről és a kereskedők napi munkafolyamatait is bemutatja. Rég túl vagyunk már a klasszikus „olcsón venni - drágán eladni" kereskedelmi stratégián, a világ komplexszé vált, csatornastratégiákat kell kialakítani, versenyezni kell lokális, országos és bizonyos vállalatoknak globális szinten is. Jó szívvel ajánlom ezt a kiadványt minden olyan jelenlegi és leendő kollégámnak, akik vagy ebben a gyönyörű szakmában, vagy akár a termelői, beszállítói oldalon vállalnak munkát, hiszen az üzleti partnerek számára fontos, hogy ismerjék egymás sajátosságait és gondolkodását. Boros Péter, kereskedelmi igazgató Co-op Hungary Zrt. A könyv nagyszerűen rendszerezi, összefoglalja, hogy miként gondolkoznak, terveznek, hogyan döntenek és milyen technikával, milyen módszerekkel működnek a kiskereskedelmi cégek. A szerző világos, érthető stílusban ismerteti meg az olvasót az elméleti összefüggésekkel, a nemzetközi és hazai gyakorlat példáival, tapasztalataival. Hiányzott egy ilyen mű a Kereskedelem és marketing szak oktatásához, de a könyvet nemcsak a felsőoktatásnak ajánlom, hanem a kereskedelmi vállalkozások vezetőinek is, hogy segítségével ellenőrizzék és továbbfejlesszék üzleti gyakorlatukat. Dr. Piskóti István igazgató Marketing Intézet, Miskolci Egyetem
Hivatkozás: https://mersz.hu/agardi-kereskedelmi-marketing-es-menedzsment//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero