Dusek Tamás, Kotosz Balázs

Területi statisztika


Kvadrátanalízis

A ponteloszlások jellemzésére használt egyes módszerek csoportját jelölő kvadrátanalízist eredetileg a növény- és állatökológusok fejlesztették ki a pontokkal reprezentált növények és állatok térbeli eloszlását elemző módszerként (Greig– Smith, 1964). A módszer szolgálhatja egyrészt a ponteloszlások sajátosságainak leíró statisztikai elemzését, másrészt a ponteloszlás véletlenszerűségének tesztelését. Gyakorlatilag az utóbbi használata sokkal elterjedtebb. A módszer lényege szerint a ponteloszlásra fektetett elemi területegységeken, más néven kvadrátokon vagy cellákon belüli pontgyakoriságokat hasonlítja össze egymással, illetve a véletlen eloszlás esetén várt gyakoriságokkal. Az elemi területegységek alakja elvileg bármilyen lehet, a gyakorlatban azonban szinte kizárólag a négyzet alakú egységek és az ebből álló négyzetrácsok terjedtek el, amiből magának a módszernek a neve is származik. Bár az eljárás a tájökológiában lett kifejlesztve, és a mai napig is elsősorban ott használják, mégis foglalkozunk vele, mert a társadalmi térelemzésben az adminisztratív határvonalaktól függetlenített elemzésekre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor az adatok az alappontok szintjén is rendelkezésre állnak. Ezek az alappontok lehetnek például lakcímek, posták, kereskedelmi egységek, benzinkutak vagy vállalkozások telephelyei, de akár települések is egy nagyobb léptékű vizsgálatban.

Területi statisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 001 4

A statisztikában talán az a legszebb, hogy általános, szinte mindenre kiterjed. A tudomány, a köznapi élet, de még egyes művészeti ágak is nap mint nap találkoznak a statisztikával, merítenek belőle, és folyamatosan gazdagítják azt. Miért lenne ez másképp a területi tudományokkal, és a mindennapjainkat ugyancsak átszövő területi összefüggésekkel? Ennek a két tudományágnak a találkozása szinte természetes, mégis különös. A klasszikus statisztikán felnőtt kutatók számára a közös gyökerek, elvek és módszerek speciális alkalmazásain túl egy sor, a területi dimenzióból adódó érdekes, olykor meglepő módszer, mutatószám, elemzés található a könyvben. A két fiatal, kiválóan felkészült és elkötelezett kutató olyan módszertani szakkönyvet ad az olvasók kezébe, ami alapos, pontos, mégsem vész el a felesleges részletekben, így a statisztika és a területi tudományok alapjait ismerő szakemberek számára egyaránt jól érthető és ajánlható. Bár a könyv módszertani orientációjú, meg kell említeni példáit, melyek sokszínűségükkel jól szemléltetik a statisztika említett átfogó jellegét és a két tudományág gyümölcsöző találkozását.

Hunyadi László, professor emeritus

Budapesti Corvinus Egyetem

A regionális tudomány egyik jellegmeghatározó vonása sajátos területi elemzési módszerek kidolgozása és használata az empirikus elemzésekben. Ezen belül is kiemelt szerepű a területi statisztikai eszköztár. A két fiatal, de már jelentős tudományos teljesítményt felmutató szerző kötete ebben a tartalmi elemben teszi még teljesebbé a diszciplína hazai szakirodalmát. Erőssége a kötetnek a módszertani tartalmon túl a sok helyütt megjelenő, érdemi térelméleti megalapozottság is, és kiemelt értéke a sok érdekes ábra, osztályozó modell. Az új módszereket, közelítéseket is bemutató kötet széles társadalomkutatói körben és a szakterületi egyetemi képzések felső lépcsőfokain haszonnal kézbeveendő, fontos írás.

Nemes Nagy József, egyetemi tanár,

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/dusek-kotosz-teruleti-statisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave