Dusek Tamás, Kotosz Balázs

Területi statisztika

2.5. táblázat. A populációk véletlen mintaként kezelése mögött meghúzódó indokok

Sorszám	Tömör megnevezés	Az érv lényege
1.	Területiség	A vizsgálat a térben máshol is elvégezhető lett volna, a konkrét adatok egyetlen területi reprezentcióját jelentik csupán a lehetséges sokaságoknak.
2.	Időbeliség	A vizsgálat az időben máskor is elvégezhető lett volna, a konkrét adatok egyetlen, időpontbeli vagy időszakbeli reprezentációját jelentik csupán a lehetséges sokaságoknak.
3.	Általánosíthatóság	Az adatok általánosíthatóságának eldöntésére van szükség.
4.	Valószínűségi kezelhetőség	A nem determinisztikus folyamatok sztochasztikus (valószínűségi) folyamatként kezelhetők.
5.	Magasabb minőség	A következtető statisztika fölényben van a leíró statisztikával szemben.
6.	Kiszámítható jelentőség I.	A szignifikanciavizsgálat segítség a kapcsolatok jelentőségének eldöntésében.
7.	Mérési hiba	Az adatok véletlen és független mérési hibával terheltek.
8.	Mérési mód	Az adatok többféleképpen mérhetők, a mérés aktuális megvalósulása csak egy a sok lehetőség közül.
9.	A területegység csak rész	A területegységre vonatkozó adatok mintavétel eredményei, nem a teljes sokaság megfigyeléséből származnak.
10.	Átrajzolhatóság	A területi egység módosítható, s ez a problémák forrása.
11.	Kiszámítható jelentőség II.	Az adatok nem tekinthetők mintának, de szórásuk és eltérő elemszámuk miatt szignifikanciavizsgálatok elvégezhetők velük.
12.	Randomizáció	A randomizációs eljárásokhoz nincs mindig szükség mintára.
13.	A szokás hatalma	Minden sokaság minta, a szignifianciaszint közlése automatikusan hozzátartozik az eredményekhez.

Forrás: Dusek (2006, 234.)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 001 4

Regionális tudományok Gazdaság

A statisztikában talán az a legszebb, hogy általános, szinte mindenre kiterjed. A tudomány, a köznapi élet, de még egyes művészeti ágak is nap mint nap találkoznak a statisztikával, merítenek belőle, és folyamatosan gazdagítják azt. Miért lenne ez másképp a területi tudományokkal, és a mindennapjainkat ugyancsak átszövő területi összefüggésekkel? Ennek a két tudományágnak a találkozása szinte természetes, mégis különös. A klasszikus statisztikán felnőtt kutatók számára a közös gyökerek, elvek és módszerek speciális alkalmazásain túl egy sor, a területi dimenzióból adódó érdekes, olykor meglepő módszer, mutatószám, elemzés található a könyvben. A két fiatal, kiválóan felkészült és elkötelezett kutató olyan módszertani szakkönyvet ad az olvasók kezébe, ami alapos, pontos, mégsem vész el a felesleges részletekben, így a statisztika és a területi tudományok alapjait ismerő szakemberek számára egyaránt jól érthető és ajánlható. Bár a könyv módszertani orientációjú, meg kell említeni példáit, melyek sokszínűségükkel jól szemléltetik a statisztika említett átfogó jellegét és a két tudományág gyümölcsöző találkozását.

Hunyadi László, professor emeritus

Budapesti Corvinus Egyetem

A regionális tudomány egyik jellegmeghatározó vonása sajátos területi elemzési módszerek kidolgozása és használata az empirikus elemzésekben. Ezen belül is kiemelt szerepű a területi statisztikai eszköztár. A két fiatal, de már jelentős tudományos teljesítményt felmutató szerző kötete ebben a tartalmi elemben teszi még teljesebbé a diszciplína hazai szakirodalmát. Erőssége a kötetnek a módszertani tartalmon túl a sok helyütt megjelenő, érdemi térelméleti megalapozottság is, és kiemelt értéke a sok érdekes ábra, osztályozó modell. Az új módszereket, közelítéseket is bemutató kötet széles társadalomkutatói körben és a szakterületi egyetemi képzések felső lépcsőfokain haszonnal kézbeveendő, fontos írás.

Nemes Nagy József, egyetemi tanár,

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/dusek-kotosz-teruleti-statisztika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero