Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


A külkereskedelem termékszerkezet szerint

Grúzia exportjának legjavát egyrészt a különböző vas- és rézötvözetek adják, valamint a használt autók reexportálása. Előbbi 2013–2015 között ugrott meg számottevően, így a Grúz Nemzeti Statisztikai Hivatal (Geostat) adatai szerint az 2015-ben már 271 millió USD forgalmat hozott. Az utóbbi 2010 és 2013 között futott fel, így a főleg Japánból behozott gépkocsik továbbadásából (melynek közel felét Azerbajdzsán, nyolcadát pedig Örményország veszi meg) 2013-ban 704 millió USD bevétel keletkezett (az összexport 25%-át adva). A harmadik helyen a diók és diófélék (5-7 százalék), majd pedig a műtrágyák és az ásványvizek következtek. Az ország további mezőgazdasági termékeket is exportál, ezen belül leginkább bort és likőröket, citrusféléket (nyers és szárított formában is), de az élő állat szintén szerepel a listán (szarvasmarha, bárány, kecske) (1. ábra). Import tekintetében esetenként a kőolaj és kőolajtermékek (2014-ben 10 százalékát adták az importnak), néha a gáz (2014-ben 4 százalék) állnak az első és második helyen, míg az említett gépkocsik a harmadikon (2013-ban 9, 2014-ben 7 százalék), a negyediket és ötödiket pedig rendszerint a gyógyszerek (3 százalék) és a búza (2 százalék) foglalja el (2. ábra).

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave