Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Egy BRIC-sztori? – Makroszintű áttekintés

A kilencvenes évek folyamán Oroszországba a korai várakozásokkal ellentétben csak nagyon kevés közvetlen tőkebefektetés érkezett. 2002-ben, a putyini orosz konjunktúra elején a globális állomány kereken 1%-a volt Oroszországban, a teljes nemzeti össztermék alig 19,2%-át adva. Ehhez képest a 2000-es évek folyamán dinamikus növekedés vette kezdetét, 2002 és 2013 között az országba beérkező befektetések állománya 70,9 miliárd USD-ről 565,7 milliárd USD-re nőtt, 2,31%-ra növelve a globális orosz részesedést65. Két körülmény határozta meg ezt a folyamatot: a nemzetközi tőkebőség és Oroszország javuló megítélése a nemzetközi piacokon. A magas orosz növekedési ütem, a fogyasztói minták terjedése azt az érzetet keltette, hogy az orosz és a posztszovjet térség is felzárkózhat Kelet-Közép-, illetve Nyugat-Európa mögé, itt is kialakulhat egy utolérési folyamat. Ez a befektetési hullám éles kontrasztban állt a kilencvenes, de akár még a 2000-es évek elejének viszonyaival. Oroszország csak 2005-ben vált nettó tőkeimportőrré, azt megelőzően jellemzően több tőke hagyta el az országot, mint amennyi érkezett. Az Ernst and Young tanácsadó cég csak 2007-ben vette fel az országot a legkedvezőbb befektetési célországok listájára, igaz, akkor kapásból az 5. helyre rangsorolta. Addig Oroszország az egy főre jutó FDI vonatkozásában még a FÁK-országok között is erősen le volt maradva.66

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave