Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Orosz tőke Kínában

2014-ben az orosz tőkeexport 56,4 milliárd dollár volt az UNCTAD adatai szerint, ami jelentős – 35 százalékos – visszaesést mutat az előző évhez képest. E tőkebefektetések jelentős hányada feltételezhetően – ahogy az korábban is jellemző volt – harmadik államok, ott jelenlévő (leány)vállalatok közbeiktatásával éri el a rendeltetési országot, vagy épp visszatér Oroszországba („round-tripping” jelenség). A fent említett 56,4 milliárd dollárnak közel 60 százaléka például Ciprusra, Svájcba, Hollandiába, illetve a Bermuda-szigetekre ment, mely országok gyakran töltik be e közvetítői, újraelosztó szerepet. A fejlett világ országai mellett a posztszovjet térség is nagyobb mennyiségű orosz tőkét fogad, e rangsorban azonban Kína meglehetősen hátul kullog: Kuznetsov adatgyűjtése szerint Kína az egyik legkevésbé népszerű desztinációk egyike.196

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave