Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Fő kereskedelmi partnerek

A térség országai közül tehát messze Törökország a legjelentősebb partnere Oroszországnak, ami földrajzi elhelyezkedése és gazdasági súlya mellett jelentős energiahordozó-importigénye magyaráz. A kereskedelmi kapcsolatokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a bilaterális kereskedelem 2000-es években indult dinamikus növekedésnek, ami jelentős részben a közvetlen török gázimport lehetőségének volt köszönhető. 2002 és 2008 között az export több mint nyolcszorosára, az import öt és félszeresére nőtt. A 2009-es válság következtében a kétoldalú kereskedelem csaknem felére esett vissza, a 2008-as 37,8 milliárd dollárról 22,6 milliárdra. A válság után ismét növekedésnek indult mind az export, mind az import, így a teljes kereskedelem szintje 2012-re elérte a 34,2 milliárdos értéket, majd ezt követően az elmúlt években ismét csökkenésnek indult. A kereskedelmi többlet orosz szempontból állandónak tekinthető és jelentős, a törökök oroszországi exportja az import negyedét teszi ki.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave