Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Törökország

Az utóbbi években az orosz befektetők aktivitása is megnőtt Törökországban: a Szberbank 2012-ben 3,6 milliárd dollárért megvásárolta a török DenizBankot, a Magnitogorsk Metallurgia a török Atakasszal közösen épített acélművet Törökországban, a Yandex internetszolgáltatóként jelent meg. Az orosz beruházások összértéke mára elérte a 6 milliárd dollárt. 2010-ben a két ország megállapodott, hogy az orosz Roszatom 2018-ra felépít egy négy, egyenként 1,2 GW-os egységből álló atomerőművet, amely a török energiaszükséglet 10 százalékát biztosítaná. Az erőmű 20 milliárd dolláros építési költségét az oroszok állnák, és ők is működtetnék az erőművet.243 A 2015. novemberi incidens után felmerült a projekt leállításának kérdése, de az orosz elnök ezt a Roszatom döntési kompetenciájába utalta.244 A kétoldalú szankciók jegyében leállították viszont a Déli Áramlat alternatívájaként tervezett Török Áramlat előkészítési munkálatait – ezt a politikai motiváció mellett nagy valószínűséggel a csökkenő gázárak melletti romló megtérülés is magyarázza.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave