Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


A rivális integrációk esete: az EU keleti partnerség és az Eurázsiai Unió

Az Európai Unió keleti politikája szűk egy évtizedes múltra tekinthet vissza, 2007-ben vált a közösség elfogadott stratégiájává. Bár az uniós társulási víziót hat országnak ajánlották fel, csak három állam, Grúzia, Moldova és Ukrajna ambicionálják nyíltan az Európai Unióhoz való gyors közeledést, ezen országok képezik az EU keleti politikájának az élcsapatát. A partnereknek a Brüsszel által felajánlott, társulási egyezménynek nevezett szabadkereskedelmi megállapodás és normatív közelítés képezi az Unió jelenleg legjobb ajánlatát.302 Így bár ezek a partnerországok előszeretettel állítják be az uniós társulási egyezményeket civilizációs vagy értékalapú döntésnek, azok tartalmukat illetően egyelőre főként gazdasági megállapodások, esetenként jelentős politikai kondicionalitással ellátva. Gazdasági értelemben vett sikerük pedig nem geopolitikai tényezőkön múlik, sokkal inkább versenyképességi kérdés: képesek lesznek-e ezek az országok kihasználni a külgazdasági liberalizációt, felvenni a versenyt az európai termelőkkel a saját és az uniós piacokon. Egy sikeres beilleszkedés valóban olyan távlatot nyithat, amelynek révén a helyi gazdasági növekedés, főként az uniós export és a beáramló európai befektetések útján meglódul, aminek következtében az Oroszországra való ráutaltság arányosan csökken. Ennyiben ezen országok „posztszovjet” jellege európai versenyképességük függvénye.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave