Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


5. táblázat. Az orosz közvetlen beruházási tőke 15 legjelentősebb fogadó országa és a 15 legnagyobb külföldi közvetlen tőkebefektető Oroszországban, állományok (stock), az orosz jegybank szerint, a követelés-tartozás elve alapján, 2013 végén (millió dollár)
Oroszországból kihelyezett FDI
Oroszországba beérkező FDI
Ciprus
161
464
Ciprus
193
640
Brit Virgin-szigetek
82
331
Hollandia
64
538
Hollandia
60
841
Luxemburg
42
929
Ausztria
25
920
Bahama-szigetek
32
013
USA
21
611
Bermuda
30
604
Svájc
12
904
Írország
29 064
Luxemburg
11
352
Brit Virgin-szigetek
26
332
Németország
9
896
Egyesült Királyság
23
050
Egyesült Királyság
9
274
Németország
19
177
Bahama-szigetek
6
487
USA
18
583
Ukrajna
5
973
Svédország
16
200
Törökország
5
280
Franciaország
14
096
Spanyolország
4
782
Ausztria
12
207
Jersey
4
150
Svájc
6
834
Belarusz
4
150
Jersey
5
023
Megjegyzés: Szürkével az uniós államokat jelöltük.
Forrás: CBR, 2014a, 2014b

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave