Tartalomjegyzék

• A KÉRETLEN INTEGRÁCIÓ A PUTYINI OROSZORSZÁG VILÁGGAZDASÁGI BEILLESZKEDÉSE, 2000–2013
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightAz Orosz Föderáció a 21. század világában
  • chevron_rightAz Orosz Föderáció a 21. század világában
    • 1. Oroszország, a „posztszovjet térség” és az eurázsiai rendszer
    • 2. Oroszország a 21. század multipolarizálódó világában
    • 3. Oroszország a multilaterális szervezetekben
    • 4. Következtetések
    • 5. Felhasznált irodalom
• chevron_rightEgy régi partnerség és a putyini Oroszország felemelkedése – az EU–Oroszország reláció
  • chevron_rightA partnerségtől a szankciókig – az EU–orosz kapcsolatok a külkereskedelem tükrében
    • 1. Bevezetés
    • 2. A vonzáskörzet határán – modellválasztási dilemmák az EU–orosz relációban
    • 3. Egy bátortalan közeledési kísérlet és kudarca – az EU–orosz kapcsolatok Putyin alatt
    • 4. Kedvezőtlen külkereskedelmi tektonika – a távolodó Oroszország
    • 5. Kitekintés
    • 6. Felhasznált irodalom
  • chevron_rightTúl a külkereskedelmen – európai uniós közvetlen tőkeberuházások Oroszországban
    • 1. Bevezetés
    • 2. Egy BRIC-sztori? – Makroszintű áttekintés
    • chevron_right3. Olaj, hitel, jólét – szektorális megoszlás, befektetői motivációk
      • 3.1. Energetika
      • 3.2. Mezőgazdaság, élelmiszeripar, kereskedelem
      • 3.3. Feldolgozóipar, autógyártás
      • 3.4. A pénzügyi és bankszektor
    • 4. Kitekintés
    • chevron_right5. Felhasznált irodalom
      • Szakcikkek, monográfiák
      • Jelentések
  • chevron_rightOrosz közvetlen tőkeberuházások az Európai Unióban – változás és állandóság
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Orosz közvetlen tőkebefektetések az Európai Unióban
      • 2.1. Az orosz közvetlen tőkebefektetések sajátosságai
      • chevron_right2.2. Az orosz közvetlen tőkebefektetések nagysága
        • 2.2.1. Európa csökkenő szerepe
      • 2.3. Viszonylati megoszlás
      • chevron_right2.4. Ágazati megoszlás
        • 2.4.1. Ingatlanszektor
    • 3. Az orosz közvetlen befektetők motivációi
    • 4. Az orosz állam szerepe a külföldi terjeszkedés ösztönzésében
    • 5. Félelmek az orosz tőkétől, nehézségek a külföldi terjeszkedésben
    • 6. Összegzés
    • 7. Felhasznált irodalom
• chevron_rightRelációs restauráció vagy új globális politika: orosz gazdasági kapcsolatok Ázsiában
  • chevron_rightEgy szép barátság kezdete? – Orosz–kínai együttműködés a 21. században
    • 1. Bevezetés
    • 2. A reláció történetének rövid áttekintése
    • 3. Nemzetközi együttműködés
    • 4. Kereskedelmi kapcsolatok
    • chevron_right5. Befektetések
      • 5.1. Orosz tőke Kínában
      • 5.2. Kínai befektetések Oroszországban
    • 6. Konklúzió
    • 7. Felhasznált irodalom
  • chevron_rightKülgazdasági kapcsolatok Oroszország és a Közel-Kelet országai között
    • 1. Bevezetés
    • 2. Orosz külpolitikai jelenlét a térségben
    • chevron_right3. Külkereskedelmi kapcsolatok
      • 3.1. Fő kereskedelmi partnerek
      • 3.2. Energiahordozók
      • 3.3. Fegyverkereskedelem
      • 3.4. Agrárexport
      • 3.5. Turizmus
    • chevron_right4. Tőkeáramlások
      • chevron_right4.1. Orosz beruházások a térségben
        • 4.1.1. Törökország
        • 4.1.2. Egyiptom
        • 4.1.3. Szíria
        • 4.1.4. Irak
        • 4.1.5. Irán
        • 4.1.6. Izrael
        • 4.1.7. A GCC-országok
      • 4.2. Közel-keleti beruházások Oroszországban
    • 5. Konklúzió
    • 6. Felhasznált irodalom
• chevron_rightTávolodóban Moszkvától – a FÁK-térség és Oroszország reintegrációs kísérletei
  • chevron_rightGazdasági divergencia és inercia a posztszovjet térben
    • 1. Bevezetés
    • 2. Gazdasági trendek a Szovjetunió felbomlását követően
    • chevron_right3. Kihívók és konkurensek
      • 3.1. A rivális integrációk esete: az EU keleti partnerség és az Eurázsiai Unió
      • 3.2. Egy csendes együttlét: Kína és Oroszország posztszovjet Közép-Ázsiában
    • 4. Kitekintés
    • 5. Felhasznált irodalom
  • chevron_rightPosztszovjet Közép-Ázsia a nagyhatalmi erőközpontok vonzásában – külkereskedelem, tőkeáramlás, integráció
    • 1. Bevezetés
    • 2. Posztszovjet külpolitika a közép-ázsiai térben
    • chevron_right3. Külkereskedelem és nemzetközi tőkebefektetések a közép-ázsiai relációban
      • 3.1. Kazahsztán
      • 3.2. Kirgizisztán
      • 3.3. Tádzsikisztán
      • 3.4. Türkmenisztán
      • 3.5. Üzbegisztán
    • 4. Intraregionális kapcsolatok
    • 5. Konklúziók
    • 6. Felhasznált irodalom
  • chevron_rightMinden út Moszkvába vezet? – A dél-kaukázusi országok külgazdaság-politikája
    • 1. Bevezetés – A posztszovjet Dél-Kaukázus: nem jószomszédi viszony
    • 2. Gazdasági átalakulás és átalakítás: dezintegráció, struktúraváltás és reorientáció
    • chevron_right3. Kereskedelempolitika
      • 3.1. A kereskedelem növekedése és földrajzi struktúrája
      • 3.2. A külkereskedelem termékszerkezet szerint
      • 3.3. A külkereskedelem országok szerint
    • 4. Külföldi közvetlen tőkeberuházások a Dél-Kaukázusban
    • 5. Konklúzió
    • chevron_right6. Felhasznált irodalom
      • Statisztikai adatok elérhetősége
• chevron_rightBonanza és függőség a posztszovjet régióban – az energia mint térszervező tényező
  • chevron_rightAz olaj jegyében – kényszerek és gazdaságpolitikai választások
    • 1. Bevezetés
    • 2. Túl a Szovjetunión…
    • 3. Az iparági determinációk szerepe
    • 4. A szektorális sérülékenység a helyi elitek politikájában
    • 5. Következtetések
    • 6. Felhasznált irodalom
  • chevron_rightFüggeni vagy diverzifikálni. Verseny a gázforrásokért és -piacokért a posztszovjet térben
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Nettó gázimportőrök
      • 2.1. Belarusz
      • 2.2. Moldova
      • 2.3. Ukrajna
      • 2.4. Örményország
      • 2.5. Grúzia (és Dél-Oszétia)
      • 2.6. Kirgizisztán
      • 2.7. Tádzsikisztán
    • chevron_right3. Nettó gázexportőrök
      • 3.1. A nettó gázexportőrök és az importfüggőség
      • chevron_right3.2. A nettó gázexportőrök és az exportfüggőség
        • 3.2.1. Türkmenisztán
        • 3.2.2. Üzbegisztán
        • 3.2.3. Kazahsztán
        • 3.2.4. Azerbajdzsán
        • chevron_right3.2.5. Oroszország
          • 3.2.5.1. Orosz vezetékesgázexport-tervek
          • 3.2.5.2. Orosz LNG-exporttervek
    • 4. Összegzés és következtetések
    • 5. Felhasznált irodalom
  • A kötet szerzői

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//