A kéretlen integráció
A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013
Helyezés | Név | Tevékenység | Fő tulajdonos(ok) | Külföldi vagyoneszközök nagysága 2011 végén (millió dollár) |
---|---|---|---|---|
1 |
Lukoil | Olaj- és gáztermelés, olajfinomítás és petrolkémia, ezen termékek kis- és nagykereskedelme, áram- és hőtermelés | Vagit Alekperov: 22,54%; Leonyid Fedun: 9,77% (a vállalat menedzsmentje ellenőrzéssel bír) | 29 159 |
2 | Gazprom | Olaj- és gáztermelés, feldolgozás, szállítás, elosztás, tárolás, értékesítés, áram- és hőtermelés | Állam: 50,002% | 21 767 |
3 |
Jevraz | Szén és fémércek bányászata, vas- és acélgyártás, acéltermékek gyártása, vanádiumtermékek előállítása | Roman Abramovics, Alekszandr Abramov és Alekszandr Frolov ellenőrzi | 8 210 |
4 |
Mecsel | Szén- és vasércbányászat, vasérckoncentrátum termelése, vasötvözetek gyártása, acélgyártás, hengerelt acéltermékek gyártása, áram- és hőtermelés | Igor Zjuzin ellenőrzi | 6 365 |
5 | Szovkomflot |
Szénhidrogének tengeri szállítása | Állam: 100% | 5 838 |
6 |
Szisztyema | Konglomerátum (dominánsan telekom) |
Vlagyimir Jevtusenkov ellenőrzi | 5 207 |
7 |
Szeversztal | Szén és fémércek bányászata, vas- és acélgyártás, acéltermékek gyártása | Alekszej Mordasov ellenőrzi | 5 194 |
8 |
Ruszal | Alumíniumgyártás, bauxitbányászat | En + Group (Bazovij Element [Oleg Gyeripaszka]): 48,13%; Onexim (Mihail Prohorov): 17,02%; Szual részvényesei: 15,80%; Amokenga Holdings (Glencore): 8,75% | 4 611 |
9 |
NLMK | Szén és fémércek bányászata, vas- és acélgyártás, acéltermékek gyártása | Vlagyimir Liszin ellenőrzi | 4 226 |
10 | Atomredmetzoloto | Uránércbányászat | Állam: 100% | 3 731 |
11 | TNK-BPa | Olaj- és gáztermelés, olajfinomítás | Az állam ellenőrzi a Rosznyeftyen keresztül (a TNK-BP korábbi tulajdonosai: BP: 50%; AAR-konzorcium: 50%) | 2 940 |
12 |
TMK | Acélcsőgyártás | Dmitrij Pumpjanszkij ellenőrzi |
2 394 |
13 |
MMK | Vas-, acél- és acéltermékgyártás, szénbányászat | Viktor Rasnyikov ellenőrzi | 2 101 |
14 |
Norilszkij Nyikel | Különféle fémércek bányászata, nemvasfémek gyártása | Interrosz (Vlagyimir Potanyin): 30,3%; Ruszal: 27,8%; Millhouse (Roman Abramovics): 5,87%; Metalloinveszt: 3,5% | 1 968 |
15 | Zarubezs-nyefty | Olajbányászat és -finomítás, kiskereskedelem |
Állam: 100% | 1 834 |
16 |
Nord Gold | Aranybányászat, -finomítás és -értékesítés | Alekszej Mordasov ellenőrzi |
1 695 |
17 | Inter RAO JeESz | Áramtermelés, -elosztás és -kereskedelem | Az állam ellenőrzi | 1 433 |
18 | Rosznyefty | Olaj- és gáztermelés, olajfinomítás, gáz, kőolaj és olajtermékek értékesítése | Állam: 75,2% | 1 045 |
19 |
FESCO | Tengeri, vasúti és közúti szállítás | Zijavudin Magomedov ellenőrzi | 747 |
20 |
Akron | Műtrágyagyártás, foszfátbányászat, hamuzsír-, vagyis kálium-karbonát-lelőhelyek fejlesztése | Vjacseszlav Kantor | 721 |
Összesen | 111 186 |
Tartalomjegyzék
- A KÉRETLEN INTEGRÁCIÓ A PUTYINI OROSZORSZÁG VILÁGGAZDASÁGI BEILLESZKEDÉSE, 2000–2013
- Impresszum
- Előszó
- Az Orosz Föderáció a 21. század világában
- Egy régi partnerség és a putyini Oroszország felemelkedése – az EU–Oroszország reláció
- A partnerségtől a szankciókig – az EU–orosz kapcsolatok a külkereskedelem tükrében
- Túl a külkereskedelmen – európai uniós közvetlen tőkeberuházások Oroszországban
- Orosz közvetlen tőkeberuházások az Európai Unióban – változás és állandóság
- Relációs restauráció vagy új globális politika: orosz gazdasági kapcsolatok Ázsiában
- Távolodóban Moszkvától – a FÁK-térség és Oroszország reintegrációs kísérletei
- Gazdasági divergencia és inercia a posztszovjet térben
- Posztszovjet Közép-Ázsia a nagyhatalmi erőközpontok vonzásában – külkereskedelem, tőkeáramlás, integráció
- Minden út Moszkvába vezet? – A dél-kaukázusi országok külgazdaság-politikája
- Bonanza és függőség a posztszovjet régióban – az energia mint térszervező tényező
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 067 0
Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében? Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.
Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero