Szász Levente, Demeter Krisztina (szerk.)

Ellátásilánc-menedzsment


14.2. gyakorlati példa
 
Tízéves a Sony Ericsson
 
Az egykor gyakorlatilag mindenkit maga mögé utasító Ericssonnak a kétezres évek elején komoly gondjai akadtak a készülékek gyártásával, aminek elsődleges oka az volt, hogy a svédek az egyszerűség kedvéért egyetlen beszállítótól, a Philipstől rendelték meg a készülékeikben használt chipeket. Egy Új-Mexikóban üzemelő gyár elégítette ki megrendeléseiket, ám sajnálatos módon a komplexumban a hozzá tartozó raktárhelyiségekkel együtt tűz ütött ki az ezredforduló után három hónappal. Bár a Philips biztosította két legnagyobb partnerét, a Nokiát és az Ericssont, hogy a megrendelések teljesítése legfeljebb egy hetet fog csúszni, ebből az időtartamból hónapok lettek. Az Ericsson pedig roppant kellemetlen helyzetbe került, ugyanis amíg a nagy konkurens Nokia alternatív forrásokból megszerezte a készülékek összeszereléséhez szükséges alkatrészeket, addig a svédek újdonságai az alkatrészhiány miatt csúsztak, ráadásul a már piacon lévő modellekből sem tudtak eleget gyártani.
Az Ericsson ekkoriban a világ harmadik legnagyobb mobiltelefon-gyártója volt, ám a fent taglaltak hatására komoly veszteséget kellett elkönyvelniük. Ennek természetesen nemcsak a Philips gyárában történt tűzeset volt az oka. A Nokia azért is volt eredményesebb, mert a svédekkel ellentétben képesek voltak olcsó, tömegek számára is elérhető készülékeket gyártani. A pénzügyi eredmények ismeretében elkezdődött a spekuláció, sokan arra számítottak, hogy az Ericsson mobilos divízióját valaki egy az egyben fel fogja vásárolni.
A Sony a svédekkel ellentétben csak egy kispadon ülő játékos volt, 2000-ben a piaci részesedésük az 1 százalékos határt sem érte el. Viszont hardverek gyártásában nagyon jók voltak, úgyhogy logikusnak tűnt az egyesülés, melyet 2001 áprilisában jelentettek be a cégek vezetői. 2001 októberében jött létre ténylegesen a márka, melyben 50-50 százalék tulajdonjoga van a japán Sony Corporationnek és a svéd Telefonaktiebolaget LM Ericssonnak. A Sony Ericsson 3500 dolgozóval rajtolt el, és állt neki a készülékek gyártásának. Első évükben (tehát 2002-ben) az Ericsson korábbi eredményeihez képest hatalmas visszaesés történt a piaci részesedésben, ráadásul a pénzügyi mérleg is negatív eredményt mutatott az év végén. Az Ericsson vezetői a pofont rosszul viselték, és kijelentették, hogy ha továbbra is ilyen gyengén fog muzsikálni a közös vállalat, akkor kiszállnak belőle. Nem tették meg, 2003-ban mind a Sony, mind az Ericsson injektált némi tőkét közös gyermekükbe, aki ezt meg is hálálta, és profitot termelt, ráadásul jóval többet, mint amennyit elvesztett az előző évben.
 
Forrás: www.mobilarena.hu 2011 .08. 19 – részlet

Ellátásilánc-menedzsment

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 033 5

Már az ókori görögök és rómaiak is tudták, milyen stratégiai fontossággal rendelkezik egy jól működő ellátási lánc - győzelem, vagy vereség múlhat rajta. Nincs ez máskepp napjainkban sem, sőt! Világunk versenyszemléletű, folyamatosan és gyakran változó üzleti életében cégek fennmaradása vagy bukása múlhat az ellátási lánc tudatos és hatékony menedzsmentjén, avagy épp annak hiányán.

Jelen könyv kiválóan összefoglalja az ellátásilánc-menedzsment legfontosabb döntési területeihez kapcsolódó ismereteket, amelyek minden olyan egyetemi hallgató számára hasznos támpontot jelentenek, akik ezen a területen képzelik el szakmai karrierjüket. Továbbá az oktatás mellett a könyv a gyakorló szakembereknek is komoly segítséget nyújthat: a változatos vállalati példák és esettanulmányok jól szemléltetik a szakma jelenlegi legjobb gyakorlatait és kihívásait. Remélem, mindannyian hasznosnak találják majd e kiadványt, akár tanulmányaik során, akár a már meglévő ismereteik frissítésére vagy akkor is, ha csak hobbiból forgatják majd ezen lapokat!

Hopka Balázs, ügyvezető igazgató

Emerson Kft., Kolozsvár

Manapság az előrejelezhetőség, a flexibilitás és a gyors reakcióidő azok a kulcstényezők, melyek megvalósulása esetén állíthatjuk egy összetett folyamatról, hogy megfelelő és alkalmazható. Ez a többtényezős kihívás teljesen igaz az ellátási láncok tervezésénél, kezelésénél és folyamatos fejlesztésénél. Jelen jegyzet - melyet az olvasó a kezében tart - sikeresen vette ezt az akadályt és integrálta egy óriási csokorba azon ismereteket, melyeket birtokolnia kell egy szakembernek, aki a területtel foglalkozik. A gyakorlati példák, esettanulmányok nagy száma szervesen egészíti ki az elméleti ismereteket, egy diáknak létfontosságúak ezek, hiszen ezek által érti meg igazán a mechanizmusokat.

A jegyzet ügyes tagoltsága megengedi, hogy esetleg csak a bennünket érdeklő fejezeteket tanulmányozzuk, de olvashatósága hívogat minket a folyamatos áttanulmányozásra is. Szívből ajánlom minden kedves olvasónak, legyen még csak alapismereteket gyűjtő diák, vagy éppen szigorlatra, szakdolgozatra készülő végzős illetve ismereteit „modernizálni”, továbbfejleszteni vágyó szakember!

Pudleiner Rezső, lean menedzser

TE Connectivity, Esztergom

Az átfogó ellátási láncok irányításának képessége az értékteremtés fontos eszközévé vált az utóbbi időkben. Egyszerűen, a verseny intenzitása kikényszerítette az új eszköz használatba vételét, a globalizáció pedig lehetőséget teremtett rá. A szerzők könyve kétségtelenül a legfrissebb alkotás magyar nyelven, mely sok új ismeretet és módszertant ad az olvasó kezébe. Az elméleti felvetések jó gyakorlati illusztrációt kapnak, egyúttal sok sikeres vállalkozással ismerteti meg az olvasót. A fejezetek végén található, gondosan összeállított kérdések pedig ellenőrzik, hogy az olvasó igazán megértette a felkínált tudásanyagot.

Dr. Vörös József, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár

Pécsi Tudományegyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/szasz-demeter-ellatasilanc-menedzsment//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave