Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


A növekedés, egyenlőtlenség, szegénység reláció

A gazdasági növekedés, az ezzel járó jövedelemnövekedés és fogyasztásélénkülés kétségkívül a szegénység visszaszorításának fontos eleme. Azonban az adott gazdasági növekedési rátát nem feltétlenül követi a szegénységi ráta ugyanolyan mértékű csökkenése, ami az egyenlőtlenség mértékével magyarázható. A reláció megértéséhez elengedhetetlen bevezetni az abszolút és a relatív szegénységi küszöb definícióját. Az abszolút szegénységi küszöb egy olyan konkrét összeget jelöl, amely a szegénységben élők egy napi fogyasztásának vagy jövedelmének maximális felső határa. A Világbank 2015 októberében új szegénységi küszöböt vezetett be, a napi 1,90 USD értéket. Ezen értelmezés alapján azt tekintjük szegénynek, aki legfeljebb napi 1,90 dollárból él. A Világbank eddig négyszer írta felül a szegénységi küszöbértéket. 1991-ben a szegénységi küszöb 1 USD/nap (1985-ös PPP41) volt, majd 1,08 USD/nap értékre nőtt (1993-as PPP), ezt követte az 1,25 USD szegénységi küszöb bevezetése (2005-ös PPP), majd 2015-ben a fent említett 1,90 USD küszöb. Ezzel szemben a relatív szegénységi küszöb esetén az adott ország lakosságának átlagos jövedelméhez vagy fogyasztásához képest állapítanak meg egy, az átlagnál alacsonyabb arányszámot, amely alatt szegénységről beszélünk. Leggyakrabban azok minősülnek szegénynek, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartás jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem42 60%-át vagy 50%-át. Jelen alfejezet az adatok elérhetősége miatt a szubszaharai régiót a napi 1,90 USD abszolút szegénységi küszöbön vizsgálja.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave