Michalkó Gábor

Turizmológia


A vasút és a gőzhajó térhódítása

Az iparosodás motorja a vasútépítés volt. A vasút egymástól távol fekvő területek között teremtett a korábbiakhoz képest gyorsabb és biztosabb összeköttetést. Stephenson magyarul „rakétának” nevezett gőzmozdonyának bemutatkozása (1817) valóban mérföldkőnek számított az utazási technika történetében, de ahogyan a telefonkészülék feltalálása önmagában nem hozta volna meg a kommunikációs forradalmat (ehhez kellett a telefonközpont megalkotása), úgy a vasúti közlekedésben legalább olyan fontos szerepe volt a vágányokon alapuló hálózatok kiépülésének. A nagy erejű gőzmozdonyok és a több ezer kilométernyi vasúti sín iránti igény további fejlődésre serkentette az új gazdaság kulcságazatait. A gőzmozdonyoknak kezdetben a szénbányákban használatos csillék vontatásában volt szerepük, de első ízben 1825-ben már az angliai Stockton és Darlington között személyeket is szállított, 1830-tól pedig Liverpool és Manchester között már rendszeres vasúti járat üzemelt. Először vált lehetővé az ember számára, hogy gyorsabban haladjon a legtöbb élőlénynél.45 A tőkével rendelkezők szívesen fektették pénzüket vasúti részvényekbe, még akkor is, ha az évente csak néhány százalék hasznot hozott a számukra. Amíg 1840-ben 2700 kilométernyi vágány volt Európában, 1910-re – Oroszországot leszámítva – már 250 ezer kilométer. Az Alpokat a vasúti közlekedés megkönnyítése érdekében első ízben 1871-ben fúrták keresztül (Mont Cenis-alagút), a Gotthard-alagút 1882. évi megépülésével pedig megvalósult a hegység északi és déli oldala közötti összeköttetés.

Turizmológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 717 3

A mű összefoglalja, rendszerezi, válogatja és alkotó módon megújítja azt az alapvető ismeretanyagot, amely a turizmusra vonatkozóan felhalmozódott a legutóbbi évtizedekben. E sokrétűen összetett jelenséget a szerző szilárd elméleti alapokon mutatja be, az érintett tudományterületek fogalmainak és összefüggéseinek hozzáértő alkalmazásával. A könyv újszerûen ható címe ugyancsak a tudományos igényesség messzemenő érvényesülésére utal. Ennek köszönhetően az érdeklődő olvasó magabiztosabban eligazodhat a turizmus rendszerében, elkerülheti a témakör kapcsán gyakran előforduló értelmezési csapdákat. A szövegben felsorolt példák, illetve az egyes fejezetekhez kapcsolódó esettanulmányok a gyakorlati hasznosítás terén is megbízható támpontokként szolgálnak.

Dr. Jancsik András, dékán

Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

A könyv a turizmus elméleti kérdéseinek tudományos és mégis gyakorlatias, ugyanakkor korszerű megfogalmazása. A keresleti és kínálati tényezők, a vonzerők, az infrastruktúra, a turizmus rendszerének, tervezésének, irányításának összefoglalása a helyi és országos szintű döntéshozáshoz komoly alapokat ad. Támogatja a turizmus továbbfejlesztését és egyben átfogó képet nyújt a turizmus felsőfokú oktatásához.

Dr. Niklai Ákos, Professor Honoris Causa

a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/michalko-turizmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave