Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A formák elmélete: kérdések és válaszok

A nagy ideaelméleti dialógusok felvázolják az elmélet alaptételeit, ám lényegbevágó kérdéseket is tisztázatlanul hagynak. E homályos pontokra elsőként maga Platón hívja fel a figyelmet. A Parmenidész első része egy sor aporiát vet fel a formákkal kapcsolatban. Felmerül például az a kérdés, hogy egyáltalán mely dolgoknak van ideája (130B–E). A következő jelöltek kerülnek szóba: 1. általános, formális fogalmak, logikai viszonyok (egy, sok, hasonló); 2. etikai tulajdonságok (igazságos, szép, jó); 3. dolgok (ember, elemi anyagfajták, pl. tűz és víz); 4. hitvány, jelentéktelen dolgok (szőr, sár, kosz). Szókratész – aki a dialógusban a formák elméletét képviseli – csak az első két típus vonatkozásában biztos az ideák létében, a harmadik típust illetően bizonytalan, a negyedik fajtához pedig semmiképpen nem akar ideát rendelni. A vitát vezető Parmenidész rámutat arra, hogy az efféle dolgok ideáit csak valamilyen világos kritérium alapján lehetne kizárni, ehhez „az emberek véleménye” nem elégséges indok. (Az első és második kronológiai csoport ideaelméleti dialógusaiban az ideákra matematikai fogalmak és etikai tulajdonságok a példák, a kései dialógusokban ezek mellett dolgok – arisztotelészi kifejezéssel: szubsztanciák – ideáival is találkozhatunk.)

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave