Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A létező mint létező tudománya

A teoretikus tudományok közül a fizika a mozgásban lévő, önállóan létező dolgokat vizsgálja. A matematika tárgyai nincsenek alávetve a változásnak, de nem léteznek önállóan, puszta absztrakciók. Arisztotelész szerint vannak olyan tárgyak is, amelyek örökkévalók, isteniek és önállóan léteznek. Ezeket egy további teoretikus tudomány, a „teológia” vagy „első filozófia” kutatja, mely mind a matematikánál, mind pedig a fizikánál értékesebb (Met. VI.1). Egy másik megközelítés szerint az első filozófia „a létező mint létező” tudománya: nem valamilyen speciális tárgyat tanulmányoz, hanem minden dologra kiterjed (Met. IV.2). A későbbi hagyományban ezt a tudományt metafizikának nevezik, vagy azért, mert a természeti dolgokon túli princípiumokat kutatja, vagy egyszerűen azért, mert Arisztotelész idevágó írásai Andronikosz kiadásában a természetfilozófiai művek után következnek (e 14 könyvből álló gyűjtemény a Metafizika címet viseli). A metafizika a természeti szubsztanciákat is vizsgálja, hiszen ezek nyilvánvalóan a létezők közé tartoznak. Ez bizonyos átfedéseket eredményez a fizikával (pl. az okok négy fajtájának megkülönböztetése vagy a keletkezés elemzése a Fizikában és a Metafizikában egyaránt megtalálható). A metafizika azonban a természeti dolgokat nem mint mozgókat, hanem mint létezőket tanulmányozza. A metafizika imént említett kétféle megközelítése nem összeegyeztethetetlen. A létező mint létező tudománya „a létezők okait és elveit” próbálja meg feltárni (Met. IV.1), amihez először a természeti dolgokat veti alá metafizikai szempontú elemzésnek. Ez a vizsgálat szükségképpen elvezet az anyagtalan szubsztanciákhoz, hiszen azok princípiumai a természeti dolgoknak.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave