Működési rendszerkockázat az államháztartásban
Nemzetközi kitekintéssel
GDP alábontás folyó árakon amerikai dollárban (USD) |
Évek (1–50): |
Információs egyenértékes 2019-ben | Működési stabilitás 2019-ben | Relatív működési rendszerkockázat |
Abszolút működési rendszerkockázat | Kormányzati végső fogyasztás aránya Szerkezeti mutatók és változásuk | ||||||||
1 | 50 | x50/x1 |
x50/x1 50-ik gyök | K-1 (%) | K-1 | g50*(K-1) (USD) | (ezer milló USD) | 1970 | 2019 |
2019/1970 | ||||
Ország |
Változók |
1970 |
2019 |
2019/1970 |
K | SROR Ma | SOR Ma |
W1 | W50 |
mW | dmW | |||
724 | Spanyolország |
Végső fogyasztási kiadás [C] | 30 217 104 245 |
1 062 090 246 431 | ||||||||||
724 | Spanyolország |
Kormányzati végső fogyasztási kiadás [g] |
4 045 923 976 | 263 005 982 910 | 65 ,0052 |
1 ,0871 | 8 ,71% | 0 ,0871 | 22 907 821 111 | 22 ,9 |
13 ,39% | 24 ,76% | 1 ,85 | 84 ,94% |
724 | Spanyolország |
Kormányzati végső fogyasztás aránya [W] |
13 ,39% |
24 ,76% |
||||||||||
620 | Portugália |
Végső fogyasztási kiadás [C] | 6 306 931 503 |
192 873 067 695 | ||||||||||
620 | Portugália |
Kormányzati végső fogyasztási kiadás [g] |
975 673 720 | 40 309 771 714 | 41 ,3148 | 1 ,0773 | 7 ,73% | 0 ,0773 | 3 115 945 353 | 3 ,1 |
15 ,47% | 20 ,90% | 1 ,35 | 35 ,10% |
620 | Portugália |
Kormányzati végső fogyasztás aránya [W] |
15 ,47% |
20 ,90% |
||||||||||
380 | Olaszország |
Végső fogyasztási kiadás [C] | 83 954 401 720 |
1 580 118 008 100 | ||||||||||
380 | Olaszország |
Kormányzati végső fogyasztási kiadás [g] |
17 049 132 420 | 375 079 934 510 | 21 ,9999 |
1 ,0638 | 6 ,38% | 0 ,0638 | 23 930 099 822 | 23 ,9 |
20 ,31% | 23 ,74% | 1 ,17 | 16 ,89% |
380 | Olaszország |
Kormányzati végső fogyasztás aránya [W] |
20 ,31% |
23 ,74% |
||||||||||
300 | Görögország |
Végső fogyasztási kiadás [C] | 9 667 211 701 |
182 675 825 881 | ||||||||||
300 | Görögország |
Kormányzati végső fogyasztási kiadás [g] |
1 659 636 969 | 40 468 947 556 | 24 ,3842 |
1 ,0660 | 6 ,60% | 0 ,0660 | 2 670 950 539 | 2 ,7 |
17 ,17% | 22 ,15% | 1 ,29 | 29 ,04% |
300 | Görögország |
Kormányzati végső fogyasztás aránya [W] |
17 ,17% |
22 ,15% |
Tartalomjegyzék
- Működési rendszerkockázat az államháztartásban • Nemzetközi kitekintéssel
- Impresszum
- Előszó
- Köszönetnyilvánítás
- 1. Bevezetés
- 2. Működési rendszerkockázat
- 2.1. „Nyílt” államháztartási rendszerek
- 2.2. Állampénzügyi információ-koncentráció
- 2.3. Állampénzügyi információ-diffúzió
- 2.4. Állampénzügyi döntési modell
- 2.5. Állampénzügyi információrendszer
- 2.6. Eredendő, kontroll és audit kockázat
- 2.7. Mezoszintű állampénzügyi súlyszerkezetek
- 2.8. Mezoszintű állampénzügyi folyamatok
- 2.9. Szabályalapú költségvetések makro- és mezoszinten
- 2.10. Működési stabilitás az államháztartásban
- 3. Empirikus vizsgálatok
- 3.1. Mezoszintű hazai adatok utánkövetése 2016-tól 2019-ig
- 3.2. Makroszintű nemzetközi adatok 1970-től 2019-ig
- 3.3. Országpárok vizsgálata
- 3.4. Az angolszász modell országai
- 3.5. A kontinentális modell országai
- 3.6. Európa további országai
- 3.7. Afrika és Óceánia régiói
- 3.8. Amerika régiói
- 3.9. Ázsia régiói
- 3.10. A globális működési rendszerkockázat 2019-ben
- 3.1. Mezoszintű hazai adatok utánkövetése 2016-tól 2019-ig
- Összefoglalás, következtetések
- Fogalomtár
- Hivatkozások
- Mellékletek
- 1. számú melléklet. Mezoszintű hazai adatok utánkövetése 2016-tól 2019-ig
- 1 a) számú melléklet. A helyi önkormányzati rendszer centralizált része (2016–2017)
- 1 b) számú melléklet. A helyi önkormányzati rendszer centralizált része (2018–2019)
- 1 c) számú melléklet. A helyi önkormányzati rendszer decentralizált része (2016–2019)
- 2. számú melléklet. Makroszintű nemzetközi adatok 1970-től 2019-ig
- 3. számú melléklet. Észak-Európa, Balti államok (1990–2019)
- 4. számú melléklet. Dél-Európa kisállamai (1970–2019)
- 5 a) számú melléklet. Dél-Európa, Jugoszlávia utódállamai (1990–2019)
- 5 b) számú melléklet. Dél-Európa, Jugoszlávia utódállamai (1990–2019)
- 6. számú melléklet. Közép-Európa, Csehszlovákia utódállamai (1990–2019)
- 7 a) számú melléklet. Észak-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 7 b) számú melléklet. Észak-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 8 a) számú melléklet. Kelet-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 8 b) számú melléklet. Kelet-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 9 a) számú melléklet. Közép-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 9 b) számú melléklet. Közép-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 10. számú melléklet. Nyugat-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 11 a) számú melléklet. A Karibi-térség jelentős országai (1970–2019)
- 11 b) számú melléklet. A Karibi-térség jelentős országai (1970–2019)
- 12 a) számú melléklet. Közép-Amerika jelentős országai (1970–2019)
- 12 b) számú melléklet. Közép-Amerika jelentős országai (1970–2019)
- 13 a) számú melléklet. Dél-Amerika jelentős országai (1970–2019)
- 13 b) számú melléklet. Dél-Amerika jelentős országai (1970–2019)
- 14 a) számú melléklet. Nyugat-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 14 b) számú melléklet. Nyugat-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 15 a) számú melléklet. Közép-Ázsia jelentős országai (1990–2019)
- 15 b) számú melléklet. Közép-Ázsia jelentős országai (1990–2019)
- 16 a) számú melléklet. Kelet-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 16 b) számú melléklet. Kelet-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 17 a) számú melléklet. Délkelet-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 17 b) számú melléklet. Délkelet-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 18 a) számú melléklet. Dél-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 18 b) számú melléklet. Dél-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 19. számú melléklet. TOP 60 abszolút működési rendszerkockázat (SORMa)
- 20. számú melléklet. TOP 60 relatív működési rendszerkockázat (SRORMa)
- 21. számú melléklet. TOP 60 kormányzati fogyasztás aránya (W50)
- 22. számú melléklet. TOP 60 kormányzati fogyasztás arányváltozása (dmW)
- 1. számú melléklet. Mezoszintű hazai adatok utánkövetése 2016-tól 2019-ig
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 851 5
Meglehetősen magas elvontsági szintű tanulmányt tart kezében az Olvasó. Olyan fogalmakkal találkozunk a műben, mint pszichológiai érték-függvény, információ vagyon, kilátás-elmélet, mentális könyvelés, disszipáció, autokatalitikus jelleg, unitárius állam…… A tudomány emberein kívül kevesen értik ezek jelentését. A szerző viselkedés-gazdaságtan és az intézményi gazdaságtan eredményeire támaszkodva, vizsgálni kívánja a címben foglalt rendszerszintű működési kockázatokat. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a témát ugyan elméletileg tárgyalva, azért a gyakorlat számára is hasznosítható következtetésekre jusson. Legyen továbbá a könyv hasznos segédeszköz az oktatásban is. Mindenekelőtt el kell mondanunk, hogy nem ez a szerző első opusza e témában. Sőt, úgy látom, hogy bár nem lehetetlen, de nem is könnyű megérteni a jelen munkában foglaltakat, ha valaki az első könyvet, melyre gyakran hivatkozik a szerző, nem ismeri. (Működési kockázat és veszteség elkerülés az állampénzügyi döntésekben Akadémiai Kiadó, 2019). Azaz, a mű mintegy folytatása a korábbi monográfiának. Enyhítendő a tudományos szint nehézségét, szerzőnk rendkívül nagy súlyt helyezett a szemléltetésre. Színes ábrák, grafikonok sokasága tarkítja a könyvet. Igen érdekesek a viszonylag friss adatokkal hozott pillanatfelvételek a világ különböző régióiról, országairól. Kis országunkra a vizsgált kérdést illetően is igen nagy szerepe van a külső hatásoknak. Ezekre kevés a ráhatásunk. De belső berendezkedésünkre lehet. Mondanivalójából számomra a legfontosabbnak a szubszidiaritás fontosságának kiemelése tűnik: „A működési stabilitás elméleti szintje a decentralizáció lényegesen magasabb fokát, érettebb és tagoltabb nemzetközi és nemzeti szintű döntési mechanizmusokat igényelne az állampénzügyi folyamatokban. A decentralizáció szintjének empirikusan kimutatható elmaradása – „hiánya” – az egyes nemzetállamok rendszereinek, valamint a globális állampénzügyi rendszer egészének a lehetségesnél lényegesen nagyobb mértékű sérülékenységét jelzi.” Botos Katalin Professzor emerita Nem tagadom, szívesen és örömmel írtam ajánló sorokat a Működési rendszerkockázat az államháztartásban című könyvhöz. Nem csak alkotójának több mint két évtizedes, tiszteletreméltó pénzügyi ellenőri, majd kutatói, alkotói pályájának követése indít erre, hanem mert az a magam számára is sok új támpontot, rendszerezett ismeretet ad. Az újabb mű ugyanis szélesedő horizonton, nemzetközi kitekintésben folytatása annak a gondolati ívnek, amelyet a szerző a Működési kockázat és veszteségkerülés az állampénzügyi döntésekben című három éve megjelent könyvében összefoglalt. Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik nap mint nap megpróbálják megérteni az államháztartás működésének történéseit, akik a maguk szűkebb vagy bővebb világában találkoznak azokkal a pénzügyi, s vele társadalmi kockázatokkal, amelyek áthatják életünket. A kötet külön értéke, hogy a szerző képes volt újabb művében is érzékeltetni egyéni látásmódját, egyszerre adva jól felépített elméleti hátteret és napi tapasztalatot. Kitűnik írójának a hosszú gyakorlati ismerete, s erre épülő elkötelezett kutatói igényessége. Az államháztartás működési rendszerkockázatairól összefoglaltak az olvasót gondolati társnak tekintik, s gyakran azonosulásra, néha vitára indítják. Tisztelem érte a szerzőt, hiszen napjaink világjárványok és háborúk sújtotta világában a közös gondolkodásra, az együttműködésre építő kiútkeresés különös értékké, mondhatjuk, a fennmaradás feltételévé vált. Az eligazodást segítő, jó könyv ebben mindazoknak segítség, akik többet akarnak érteni a jelenből és messzebbre látni a jövőben. Érdemes tehát kézbe venni e gondolati, szakmai tartalmában gazdag, ugyanakkor nem minden részletében könnyű olvasmányt. Kovács Árpád egyetemi tanár
Hivatkozás: https://mersz.hu/kozma-mukodesi-rendszerkockazat-az-allamhaztartasban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero