Noszkay Erzsébet (szerk.)

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

Egy kis visszapillantás: a tudásmegosztás mint létfeltétel

Az élővilág léte a tudás megosztásának köszönhető. Az anyaállatok vagy állatközösségek tanítják kölykeiket, például halat fogni, vadászni, felismerni a ragadozó közeledtét és menekülni. Állatkísérletek cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a közösségben élő állatok tanulnak egymástól. Például ha egy állatpopuláció egyedszámát az állatoknak vonzó, de mérgezett táplálékkal csökkentik, a kihelyezett eledeltől eleinte elpusztulnak állatok, de egy idő elteltével az életben maradók elkerülik azt. „Megtanulják”, hogy jobb nem fogyasztani. Tehát a tudás megosztása, a célravezető viselkedés elsajátítása az állatvilágnak is jellemzője. Mind a táplálék szerzése, mind az ellenség elől menekülés az életbenmaradást szolgálja. Galef (2009) az állatok tanulását illetően két tanulástípust különböztet meg: a direkt tanulást, vagyis „személyes, egyéni” megtapasztalást, melynek értelmében az állatok képesek levonni viselkedésük „konzekvenciáit”, illetve az indirekt tanulást, amely során más állatok viselkedésének aspektusaival gyarapítják saját viselkedési mintáikat. A saját hibákból tanulás kockázatos lehet, és sok időt igényel, de pontos eredményre vezet. A közösségi tanulással csökkenthető az egyéni tanulás kockázatossága, ugyanakkor kevésbé megbízható a levonható tanulság. Az állatok azt is megtanulják, hogy milyen esetben mely (pl. az idősebb, az ismerős, a sikeres, a többségbe tartozó) állatot érdemes utánozni (Laland, 2004). Minderre azért érdemes felfigyelni, mert az ember tanulási gyakorlata rokonvonásokat mutat a kommunikáció vonatkozásában is.

Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 913 0

Menedzsment

Tudás és menedzsment. Két szó, amit együtt emlegetünk ebben a kötetben. Az üzleti sikerhez évszázadokon keresztül három dolog kellett: nyersanyag, tőke és munkaerő. A szükséges szaktudás kevéske, a transzfer pedig célorientált volt: „Add át a fiadnak”.

Évszázadok során, napjainkra nagyon megváltozott a helyzet, amelynek „eredményei” a fogyó anyagkészletek, a dráguló energia, a környezetpusztulás, a globális demográfiai helyzet problémái, s az erre adható válaszok és problémamegoldások bonyolultabbá váló tudásigénye. Ebből következik az Ipar 4.0-nak nevezett átalakulás szükségszerűsége, az agrárgazdaság forradalma, az elavuló nyersanyag-tőke-munkaerő háromszög „beburkolása” a tudás köpenyével. A fejlett világ évszázadok óta halmozza gazdagságát, ezen alapuló technológia- és tudományfejlődését, fejleszti globális rendszereit, s rohamosan tér át a nyersanyag- és energiaigényes ipari gazdaságok zsákutcája helyett a tudásalapú és környezettudatos működésre.

Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága alá tartozó Tudásmenedzsment Munkabizottságnak a huszadik évfordulójára készített kötetben épp ezt a kérdést teszik fel a kutatók: Kiránt-e bennünket a bajból a tudás helyes és hatékony menedzselése?

A kötet az alapító-elnökasszony történeti áttekintésével alkalmat ad a sokoldalú, eltérő hátterű és érdeklődésű kutatókból és oktatókból álló közösség munkájának megismerésére, a tudásmenedzsment szerteágazó szakterületeinek bemutatására. A további, neves szerzők mind saját kutatási területük szempontjából világítják meg az előbbi dilemmára adható igen sokrétű válaszokat.

Jeff Angus tapasztalt vezető informatikai szakértő szerint egyes emberek a tudásmenedzsmentre azt mondják, hogy az csak egy üres szóösszetétel. Nem az, hanem egy cselekvésre késztető tudományág. Remélem, ez a kötet is gondolkodásra késztet minden Tisztelt Olvasót – és hozzásegíti a vezetőket ahhoz, hogy cselekedjenek.

Dobay Péter

Hivatkozás: https://mersz.hu/noszkay-tudasmenedzsment-a-kovetkezo-ket-evtized-hataran//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero