Tóth József (szerk.)

Humán tudományok: jövőbe vezető utak


Csonka és Bánki

Az autó egyedülálló technikai találmány, nem egy meglévő kocsi motorizálttá alakítása. Az autó szabadalmi kérelmét 1886. január 29-én jegyeztette be Carl Benz mannheimi mérnök a Német Császári Szabadalmi Hivatalban. Benz saját fejlesztésű járműve háromkerekű, belső égésű motor hajtású autómobil volt, amely a Patent-Motorwagen nevet viselte. A világ első belső égésű motoros autójával Benz megalkotta az autó archetípusát, autójában minden megvolt, ami az autót később is autóvá tette: motor, gyújtás, hűtés, sebességváltó, kerekek, fékek, alváz, hajtáslánc – ez utóbbira azért volt szükség, hogy a motor teljesítménye átadódjon a kerekekre. Egyedül a hatékony kormányzás jelentett számára problémát: „Mivel nem tudtam megoldani a kormányzással kapcsolatos elméleti problémát – nyilatkozta később Benz –, úgy döntöttem, hogy három kerékkel építem meg a járművet.” (Benz Patent) 1893-ban azonban ezt a problémát is ki tudta küszöbölni, kidolgozta négykerekű járművét, amely a Benz Victoria nevet kapta. Ezzel kezdetét vette a négykerekű autók kora. (Benz Victoria)

Humán tudományok: jövőbe vezető utak

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 926 0

A Pannon Egyetem Humántudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságával közösen adott otthont 2021. november 8–9-én a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 tiszteletére rendezett „Humán tudományok: jövőbe vezető utak” elnevezésű kétnapos nemzetközi tudományos konferenciának. A Magyar Tudományos Akadémia által minden év novemberében megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe 2021. évi mottója „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”. A Pannon Egyetem Humántudományi Kara konferenciájával szervesen illeszkedett az országos programsorozathoz. A Kar tudományos konferenciája ezen központi gondolat köré szerveződött, kiemelve a tudomány jövőformáló szerepét. Az elhangzott előadások megmutatták, hogy a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a nevelés- és a társadalomtudomány mely területeken haladta meg korábbi eredményeit, azok mennyire váltak a tudomány jövőt formáló értékekeivé. A kutatók számára a jövőben is adott a fejlődés folyamatos fenntarthatóságának lehetősége és újabb tudományos eredmények elérése, formálva az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásával jövőbeni életünket. A több szekcióban – 1) Nyelvtudományi, 2) Irodalom- és kultúratudományi, 3) Társadalomtudományi, 4) Neveléstudományi – elhangzott 24 hazai és külföldi kutató előadása mellett külön szekcióban 15 előadással helyet kaptak a Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola doktoranduszhallgatóinak témához kapcsolódó kutatási eredményei is. Jelen tanulmánykötet nem a konferencia összefoglaló köteteként szolgál, hanem az elhangzott szerteágazó kutatási témák azóta tovább érlelt gondolatainak összegzésére vállalkozik. A kötet betekintést enged a Humántudományi Kar Intézeteiben folyó jövőformáló kutatómunkába, amelyet a különböző tudományágak, mint a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a társadalom- és a neveléstudomány egymásmellettisége és egymáshoz kapcsolódása jellemez. A tanulmányok megmutatják a különböző diszciplínák jövőformáló és így az egyes tudományterületek fejlődését előrevetítő erejét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-human-tudomanyok-jovobe-vezeto-utak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave